A franczia irodalom története I.

Tartalom

Szerző előszava VII
ELSŐ KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET.
I. Különbség a szorosabb és szélesebb értelemben vett irodalom-történet között. Hol kezdődik az irodalomtörténet? 3
II. Mi a franczia szellem? 10
III. Miben különbözik a franczia szellem az ó-kor szellemétől? 14
IV. Miben különbözik a franczia szellem a többi újkori népek szellemétől? 16
V. A franczia szellem legteljesebb képe maga a franczia nyelv 20
VI. A franczia nyelv és déli s északi Európa egyéb irodalmi nyelvei közötti általános különbség 28
VII. Ez irodalom-történet terve 33
MÁSODIK FEJEZET.
I. A nyelv történetének kezdetei. Az első franczia prózai müvek általános jelleme. A krónikások 35
II. Krónikák, melyek tulajdonkép személyes emlékiratok Villehardouin Godofréd 40
III. Joinville. Szent Lajos története 51
IV. A Joinville észjárása és nyelve. Az izlés első ébredése 59
V. A hivatalos krónikások. Froissart János 63
VI. A franczia próza alakulása a tizennegyedik század végén. Pizai Krisztina. A jó Károly király tetteiről és erényeiről szóló könyv 75
VII. A krónikák morálja. A franczia nyelv haladása a régi irók fordítása által 80
VIII. A burgondi ház krónikásai. Chastelain György; nyelve előadása 85
IX. A Chastelain György ékesen szólása 91
X. De la Marciié Olivér Emlékiratai 97
XI. A művészi történetírás első kísérlete. A Comynes Fülöp Emlékiratai 104
XII. Keresztyén erkölcstan a Comynes Emlékirataiban 110
XIII. A politika tért foglal a történetírásban. A Froissart és a Comynes nyelve 116
HARMADIK FEJEZET.
I. Az első franczia költők. Arról a nézetről, mely a tizenkettedik és tizenharmadik századot irodalmi nagy századoknak nevezi 121
II. Egyedül a lángész teremthet maradandó nyelvet. Dante, Petrárka 131
III. Részletek a Róland-énekből és a Róka-meséből 137
IV. Mi közelíti kezdetleges költészetünkben legjobban meg az új Francziaország szellemét és nyelvét? 147
V. A Rózsa regéje 151
VI. A Rózsa regéjének bírálatai a tizennegyedik századtól a tizenhatodikig 166
VII. Mi czímen érdemel a Rózsa regéje helyet a maradandó költészet történetében? 170
VIII. A tizenötödik század némely fő költői 179
IX. Orleánsi Károly 180
X. Villon 187
NEGYEDIK FEJEZET.
I. Mi hiányzott a franczia szellemnek és a nyelvnek a tizenkettedik századtól a tizenhatodikig? Mit értünk átalános eszmék alatt? 198
II. Mily mértékben voltak a franczia szellemnek átalános eszméi a középkorban? Bölcsészek és hittudósok.
A skolastika 202
III. Mi szolgálatot tett különösen a hittan a nyelvnek?
Szent Bernát beszédeinek franczia fordítása. Kiadatlan töredék Gerson egy beszédéből 209
IV. Több átalános eszméjök volt-e a tudósoknak, mint a köznyelven íróknak? Miért volt mindeniknek oly kevés? Honnan származnak az ily eszmék? 212
MÁSODIK KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET.
I. A Renaissance és a Reformatió, s első befolyásuk a franczia szellemre 221
II. Mely irók érezték meg legelőször a Renaissance és a Reformatió hatását? 227
III. Valois Margit. - A Heptaméron, vagy: A boldog szeretők története 228
IV. Marót Kelemen 238
MÁSODIK FEJEZET.
I. Életrajzi részletek Rabelais-ről. A Gargantua és Pantagruel története 251
II. Mi része van a renaissance-nak s a reformatiónak a Rabelais müvében s mi a teremtő szellemnek? 267
III. Mi haladást köszönhet Rabelaisnek az irodalmi nyelv? 277
IV. Mily rangot követelhet magának Rabelais hazánk lángelméi között? 279
HARMADIK FEJEZET.
I. A keresztyén bölcsészet. Mikép fejezte ki annak igazságait, a köznyelven először,
Kálvin 284
II. Életrajzi részletek. Kálvin Genfben egyházat és kormányzatot alapít 287
III. A Kálvinizmus általános jellemvonásai. A predestináczió 291
IV. Küzdelem, Kálvin és a szabadosok pártja között. Kálvin halála 298
V. A Keresztyén Institutio. Szép oldalai a Kálvin szellemének 301
VI. Kálvin rosz oldalai és hibái. Mennyiben szakadás a Kálvinizmus a franczia
irodalomban? 310
NEGYEDIK FEJEZET.
I. A franczia költészet állapota a Marót halála után. Mellin de Saint-Gelais 316
II. Egy új költői iskola nyilatkozványa. A franczia nyelv dicsérete Du Bellay Joákhimtól 325
III. Ronsard és a Fiastyúk 334
ÖTÖDIK FEJEZET.
I. Magyarázata a Boileau Ítéletének Desportesról és Bertaut-ról. A Desportes költeményeinek jelleme 356
II. Bertaut 364
III. Malherbe. Újításának jelleme! 368
IV. Életrajzi részletek A Malherbe szellemének jelleme és iránya 371
V. A versírás mesterségében Malherbe által eszközölt változtatások részletezése
VI. Részletes újítások a nyelvben, s a verselés tökélyesbítése 379
VII. Mily példát adott Malherbe, elmélete támogatására 384
HATODIK FEJEZET.
I. Összehasonlítása a költészet és a próza haladásának a tizenhatodik században 391
II. Az Amyot Plutarch-ja 393
III. Montaigne Mihály. Mennyiben képezte őt a renaissance? 401
IV. Az Essai-k tárgya 406
V. Az Essai-k átalános jelleme. Miért viseltetik Montaigne különös előszeretettel a latin hanyatlási korszak irói iránt? 412
VI. A Montaigne népszerűségének okai 416
VII. A Montaigne leveleiről. Egy szó a IV. Henrik levelezéséről 425
HETEDIK FEJEZET.
I. A tizenhatodik század nevezetesebb másodrendű iróiról 431
II. A Menippée szatíra 436
III. A franczia szellem haladása a tizenhatodik században s minő csalódásba esnek e részben némelyek? 442
IV. A franczia szellem átalános jelleme, a mint a Montaigne jelességeiben s fogyatkozásaiban nyilatkozik: s mi teendőt hagyott még a tizenhatodik század a tizenhetediknek? 445
V. Mit kívántak a tizenhetedik század elején? Charron. Szalézi szent Ferencz A IV. Henrik országlásának a hatása 454

Témakörök