| Harmadik könyv. (Folytatás.) | |
| Nyolczadik fejezet | |
| Minő tökélyesbülésre volt még képes a tragédia Corneille után? A Quinault tragédiái | 3 |
| Az érzékenység a szellem műveiben | 9 |
| A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre | 13 |
| Andromache. - Miben állott e darab ujdonsága? Átalános különbségei a Corneille és Racine színműveinek | 19 |
| Az Andromache szerepe. - Hermione | 27 |
| A női szerepek fontossága a Racine színműveiben | 32 |
| A Racine asszonyainak három fő szenvedélye | 36 |
| A férfi-jellemek | 49 |
| Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitünő tragédiáról? A cselekvény egyszerűsége | 52 |
| Mit tartsunk a három egységről? | 56 |
| Athalie | 60 |
| A Racine nyelvéről s némely tévedésekről, melyekbe műveinek tökélye ejt | 67 |
| Kilenczedik fejezet | |
| A vígjáték a Corneille korában. - Mit csinált ő abból? A Hazug. - Mi teendő maradt még utána? | 70 |
| A vígjáték három faja Moliére-nél. A csel-vígjáték. A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek, Póruljárt Negédesek | 79 |
| A jellem- és erkölcs-vígjáték. - A férjek iskolája. - A nők iskolája | 86 |
| A felsőbb vígjáték. - A Mizantróp. - A Tartuffe. - A Tudós nők | 97 |
| A Moliére forrásai | 111 |
| Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a színpadon? | 119 |
| Tizedik fejezet | |
| Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből? | 123 |
| A mese s annak különös vonzó ereje. - A tizenharmadik s tizennegyedik századbeli franczia meseirók. - Az ezópi és fédrusi mese | 127 |
| Minő alakot adott a mesének La Fontaine? | 132 |
| A La Fontaine meséinek a morálja | 137 |
| Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább | 141 |
| Valamennyi költőnk közt ő vett legtöbb ihletést a régiektől | 145 |
| La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek, Racine-nak és Boileau-nak | 151 |
| A La Fontaine Beszélyei s egyéb költeményei | 154 |
| Tizenegyedik fejezet | |
| Mily korban virágoznak a moralisták? - A franczia társadalom a tizenhetedik században | 158 |
| La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe sodort szemlélődő | 160 |
| A Maximák; s mi tette azokat maradandó művé? | 166 |
| Mily rendűek a Maximákban kifejezett igazságok, mi foglal el bennök legtöbb helyet? - A könyv vezéreszméje | 168 |
| A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett javítások és kihagyások szelleme | 173 |
| A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben; s mily föntartással lehet azt elfogadni? | 174 |
| A Maximák irálya | 178 |
| Tizenkettedik fejezet | |
| La Buryére, összehasonlítva, mint moralista, Pascal-lal, La Rochefoucauld-val, Nicole-lal | 180 |
| Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére életének csekély- s munkájának nagy feltűnősége között? | 185 |
| Összehasonlítása annak a korszaknak, melyből La Bruyére veszi arczképeit, azzal, mely La Rochefoucauld-t sugalmazta | 186 |
| La Bruyére mint erkölcsi író; s miben különbözik, e tekintetben, elődeitől? | 189 |
| Változtatások és hozzáadások a Jellemek különböző kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művészetének | 191 |
| A Jellemek irálya; s mikép itélt arról Suard? | 198 |
| A La Bruyére fogyatkozásai; s miért van helyén azokat megjelölni? | 202 |
| Tizenharmadik fejezet | |
| A két régiség egyesülése Bossuetben | 207 |
| A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása | 209 |
| Hogyan menekül Bossuet a kételyből és ascetismusból? | 212 |
| Bossuet hittudós, dogmák nélkül; mysticus, ábrándok nélkül | 216 |
| Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s legváltozatosabb prózairója | 218 |
| Bossuet első munkái | 223 |
| Bossuet beszédeinek jelleme | 226 |
| A trónörökös nevelésére irott munkák | 312 |
| Halotti Beszédek | 246 |
| A gallikán egyház szervezete. - Beszéd az egyház egységéről. - Az újítások története | 249 |
| Az eltérések története, mint szépmű | 257 |
| Az eltérések történetének védelme. - Intelmek a protestánsokhoz | 260 |
| Bossuet politikai tanai. - Egyszerre miként van is, nincs is igaza e nagy férfiúnak? | 261 |
| A quietismus fölötti vita. - A vallásos viták befolyása a tizenhetedik században, a nyelvre és irodalomra | 267 |
| Fénelon és Guyonné | 274 |
| A Bossuet és Fénelon közötti küzdelem s párthiveik | 279 |
| Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni felfogás védője? - Bossuet diadalának befolyása a franczia szellemre és nyelvre | 299 |
| Levelezés Leibnitz és Bossuet között | 306 |
| Bossuet lelkipásztor s ájtatossági munkái | 308 |
| Zárszó | 310 |
| Tizennegyedik fejezet | |
| Fénelon műveinek általános jellege | 317 |
| Fénelon képzelgő a vallásban | 319 |
| Fénelon képzelgő az elméleti államtanban | 324 |
| Fénelon tévedései a gyakorlati politikában | 331 |
| Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban. - Lelkiismeretes birálata a királyság kötelességeinek. - Fénelon befolyásáról Bourgogne herczeg jellemére és magatartására | 335 |
| Egyesek gyóntatása. - Vallásos levelek | 349 |
| A képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben | 353 |
| Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelon a tizenhetedik századhoz? | 363 |
| Télémach | 371 |
| Tizenötödik fejezet | |
| Levelek és Emlékiratok. - Guy-Patin, Mottevillené, Retz. - A Sévignéné Levelei. - A Saint-Simon Emlékiratai | 383 |
| Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével | 387 |
| A Sévignéné jelleme. - A negédes és szellemes elem, leveleiben. - I. Napoleon itélete Sévignénéről és Maintenonnéről | 390 |
| Saint-Simon Emlékiratai. - Saint-Simon és Bossuet | 397 |
| A XIV. Lajos uralkodásának a vége. - Sain-Simon és Tacitus | 400 |
| A Saint-Simon politikai szerepe | 408 |
| A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történetirókéival | 404 |
| A Saint-Simon arczképei | 416 |
| A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban | 410 |
| Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolczadik századhoz | 413 |
Folytatás Microsoft-tal