| Kiadó: | M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatala |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 537 oldal |
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Az ötödik kiadás alapján fordította Szász Károly. Nyomtatta a Weiszmann testvérek könyvnyomdája, Budapest. |
| Negyedik könyv | |
| Első fejezet | |
| Harcz a klassikus régiség és a keresztyén régiség ellen | 3 |
| A régiek elleni három hadjárat - Desmartes de Saint-Sorlin | 4 |
| Perrault Károly | 9 |
| Houdard de Lamotte | 16 |
| Fontenelle szerepe a klassikus régiség elleni harczben. A rossz és a jó Fontenelle | 28 |
| A Jó Fontenelle | 33 |
| A Világok Többes-volta | 34 |
| A Tudósok Dicsérete | 37 |
| Harcz a keresztyén régiség ellen. A vallási kétely három neme. Lamotte-Levayer - Pascal - Huet. Bayle | 41 |
| A keresztyén és pogány régiség kicsinylésénak hatása a franczia irodalomra a tizennyolcadik században | 48 |
| Második fejezet | |
| A negédes szellem újbóli fellépése. Hívei a tizenhetedik és tizennyolcadik században | 51 |
| Bouhours atya. A cziczomás igaz elmélete | 53 |
| Trublet abbé - Hogy lehet a jóból szépet csinálni | 57 |
| Még egy hasonlatosság a tizenetedik és tizennyolcadik század negédesei között - A Szellem körök. A szépelgő modor. Lamotte és Du Maine herczegné | 61 |
| A negédesség nyomai a Massillon Böjti beszédeiben. Mi veszély fenyegeti a franczia szellemet a tizenyolczadik század kezdetén | 64 |
| Harmadik fejezet | |
| A franczia nyelv és szellem megújhodása a lángész és hagyomány útján. - A jó és a rossz bölcselmi szellem | 67 |
| Montesquien. A Perzsa Levelek | 70 |
| Voltaire. - XII. Károly története | 76 |
| Buffon. Természetrajz | 85 |
| Lesage. Gil Blas | 93 |
| Rollin. Értekezés a tanrendről | 105 |
| Negyedik fejezet | |
| A franczia irodalom nyereség- és veszteség-számlája a tizennyolczadik században. A veszteségek története | 125 |
| A költészet és a verselés művészetének veszteségei. Rousseau Ker.-János Ódái | 126 |
| Voltaire Henriade-ja. Verses értekezései és Levelei. Játszi költeményei | 133 |
| Néhány vers-iró - A tizenhetedik század hagyománya a satirában - Gilbert | 143 |
| A költészet megújulása a tizenyolczadik század végén - Chénier André | 147 |
| Ötödik fejezet | |
| A veszteségek történetének folytatása - A szomorújáték a tizennyolczadik században - Corneille és Racine első utánzói | 157 |
| A Crebillon újításai - Az ember és a költő | 159 |
| A Voltaire Oedipus-a - Mit köszönhet a tragédia Voltaire-nek? | 165 |
| Zaire és Mérope | 173 |
| A Voltaire szinműveinek hiányai és azok okai | 178 |
| A Voltaire irálya a tragédiában | 189 |
| A Voltaire utánzói: De Belloy, Guymond de la Touche, Saurin, La Harpe, Chénier Mária-József. Kisérletek a tragédia újjászületésére. Ducis, La-Mercier | 193 |
| Hatodik fejezet | |
| A veszteségek sorozatának folytatása - A vígjáték Moliére után | 201 |
| A Játékos, Regnard-tól | 203 |
| Dufresny - Dancourt - Turcaret | 211 |
| Marivaux - Destouches - La Chaussée - A Moliére-iskola újra ébredése | 214 |
| Destouches | 217 |
| La Chaussée | 219 |
| A rímkovács - A Gazember | 221 |
| Diderot - A komoly vigjáték elmélete | 228 |
| Beaumarchais - A Szevillai borbély - Figaro házassága | 240 |
| Andreiux Collin és d'Harleville | 252 |
| Fabre d'Eglantine - A Moliére Philint-je | 256 |
| Hetedik fejezet | |
| A veszteségek történetének folytatása | 260 |
| Veszetségek az egyházi szónoklat terén | 260 |
| Bossuet | 263 |
| Bourdaloue | 273 |
| Massillon | 285 |
| Veszteségek az erkölcsi bölcsészet terén. Vauvenargues | |
| Vauvenargues mint moralista | 398 |
| Vauvenargues mint jellemfestő | 305 |
| Vauvenargues mint kritikus | 308 |
| Nyolczadik fejezet | |
| A franczia próza nyereségei a tizennyolcadik században | 317 |
| Elmélkedések a római birodalom fénykora és hanyatlása fölött - Összehasonlítás Bossuet és Montesquieu közt | 319 |
| Miért hallgat Montesqueiu a Gracchusokról? Megokolatlan itéletei | 324 |
| A Törvények szelleme. Hogy keletkezett e könyv | 329 |
| A Törvények szellemében rejlő varázs. A Montesquieu nyelvének és irályának szépségei. A módszer hiánya | 332 |
| A Törvények szellemének eszméje. E könyv sikere a tizennyolcadik században. Montaigne és Montesqueiu | 338 |
| Montesquieu tévedései és ezeknek főbb okai | 343 |
| Kilenczedik fejezet | |
| A tizenhetedik századi franczia próza nyereségeinek folytatása | 352 |
| A XIV. Lajos százada - A Század eszméje kizárólag a Voltaire-é | 352 |
| Mit tartsunk a mű tervének birálatairól? Minő igényeket és várakozást kötünk egy történelmi műhöz? | 355 |
| A Században előforduló néhány képről | 358 |
| A Század hiányairól | 362 |
| Emlékezés a nemzetek szelleméről és erkölcseiről - E könyv jó és rossz tulajdonai | 366 |
| Voltaire Levelezései - Néhány Értekezés a büntető törvények reformjáról | 374 |
| A Levelezésekben mutatkozó különféle szellemről | 377 |
| Az irodalmi kritika része a Levelezésekben | 380 |
| A Voltaire és a Cicero levelei | 382 |
| Tizedik fejezet | |
| A nyereségek történetének folytatása | 385 |
| Az ember történetrajza - Az emberi fajok változatai; az ember egysége | 385 |
| Az egyén története. Az ember természeti és erkölcsi rajza. A Buffon ecsetének szűzies volta | 389 |
| Az állatok természetrajza. A Buffon ellenszenvei | 393 |
| A természet korszakai | 399 |
| Beszéd az irályról | 403 |
| Tizenegyedik fejezet | |
| Jean-Jaques Rousseau (János-Jakab) | 409 |
| A Rousseau iratainak hatása | 409 |
| Az utópia szelleme | 417 |
| Az utópia szelleme Rousseau politikai műveiben | 422 |
| Az Új Heloise utópiája | 427 |
| Emil | 431 |
| A Vallomások utópiája | 442 |
| Hogy lett Rousseau utópistává? | 451 |
| A Rousseau műveinek maradandó szépségei | 461 |
| Tizenkettedik fejezet | |
| Az Encyclopédia | 467 |
| D'Alembert | 470 |
| Diderot - Az encyclopédikus iskola szelleme. Hatása | 475 |
| Bernardin de Saint-Pierre - Természet-tanulmányok | 480 |
| Pál és Virginia | 484 |
| Chateubriand - René. A keresztyénség szelleme - A két régiség - Új irányok a franczia irodalomban. Mivé tette Chateaubriand-t a politika - Emlékiratai | 488 |
| Befejezés | |
| Miért áll meg e történet a tizenkilenczedik századnál | 500 |
| Politikai bölcselmi- és Vallási vita-iratok - De Staelné - De Bonald - Lamennais - De Maister József | 503 |
| A költészet a tizenkilenczedik század első felében | 511 |
| A történelem a tizenkilenczedik század első felében. Thierry Ágoston | 520 |
| A műbirálat - A szépművészetekre alkalmazott kritika - A bölcsészeti kritika | 526 |
| A szinmű- és regényirodalom a tizenkilenczedik században - Utolsó benyomás | 531 |
A borító foltos, sarkai kopottak.
A lapélek mintázottak.
Folytatás Microsoft-tal