Nobel-díjas magyarok

Előszó

A civilizált társadalmak emberének a legrégibb korok óta sajátos tulajdonsága, hogy a megélhetésen és a földi javak gyarapításán túl vágyik a társadalmi megbecsülésre is. A múltban az ilyen indíttatású becsvágy beteljesedését a különböző nemesi és főnemesi rangok, egyházi méltóságok, lovagi, rendi címek, vitézségi kitüntetések stb. elérése jelentette, manapság inkább a doktori, díszdoktori, kandidátusi, akadémiai tagsági fokozatokban öltenek formát - hogy példát itt most a tudományos életből merítsek. De említhetném az olimpikonokat, a művészvilág Oscar-díjasait, azokat, aki csúcsokat hódítanak meg és a mélybe szállnak, - valamennyiüket olthatatlan sikerszomj serkenti, nemritkán emberfeletti teljesítményekre. Mindent egybevetve azonban aligha vonja kétségbe bárki is, hogy a Nobel-díj messze kimagaslik az összes cím, kitüntetés, tudományos fokozat és titulus közül.
A Nobel-díj kétségkívül világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott egyén, hanem nemzete számára is. Annak ellenére, hogy a világon számos tudományos akadémia, nagy múltú egyetem, tudományos társaság, nemzetközi szervezet, sőt magányszemélyek által létrehozott alapítvány oszt ki évről évre vagy időszakonként kutatási eredményt, tudományos munkásságot és életművet elismerő díjakat - melyek túlnyomó többsége jelentős pénzjutalommal is jár - , a legáhítottabb mégis a Nobel-díj. Az immár közel száz éve rendszeresen kiosztott díj mintegy szimbólummá vált a legmagasabb kitüntetésnek, olyan tudományos rangot jelképez, amelyet csak a legkiválóbbak képesek elérni. Így a földkerekség nagy kutatólaboratóriumainak és szakmai műhelyeinek tekintélyes mezőnyében, a kutatási cél mihamarabbi elérése mellett, ha nem is nyíltan, de egyfajta nemes versengés folyik az elsőbbségért, melynek ösztönzői között kétségkívül ott találjuk a legnagyobb dicsőséget és hírnevet jelentő Nobel-díj megszerzését is. Vissza