Nők a Habsburgok trónján

Fülszöveg

Erzsébet, Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra.
Izgalmas feladat kideríteni, hogy I. Ferenc, a "biedermeier császár" döntéseibe beleszólhatott-e a politika iránt igencsak élénk érdeklődést tanúsító Mária Terézia. S ha igen, milyen döntésekbe? Talán ennél is érdekesebb megtudni, miért nem sikerült I. Ferenc és Mária Ludovika (Johann Wolfgang Goethe kedvenc beszélgetőpartnere) szerelmi házassága. Érdekfeszítő munka feltárni a császár utolsó feleségének, Karolina Augusztának, a "szegények és szükséget szenvedők anyjának" hétköznapjait, melyeket főleg jótékonykodás töltött ki, de jutott a hitves idejéből arra is, hogy a kor leghíresebb drámaírójának, Grillparzernek egyik - éppen magyar vonatkozású - darabját kiragadja a cenzorok kezéből. Különös sors jutott osztályrészül Mária Annának, annak a császárnénak, aki évtizedeken át csöndes belenyugvással és odaadással ápolta epilepsziában szenvedő férjét, I. Ferdinándot.
Zita, az utolsó osztrák császár, I. Károly energikus, politikai értelemben becsvágyó felesége, Habsburg Ottó édesanyja viszont szinte szenvedélyesen akarta a császárnéi szerepet. Kettejük izgalmakban bővelkedő életét és elődeik sorsának alakulását rajzolja elénk érdekfeszítő, színes és szemléletes stílusában a kitűnő osztrák szerző. Vissza