1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Nők a munkaerő-piacon
Számvetés a rendszerváltástól napjainkig az Európai Unióban érvényesülő tendenciák és követelmények fényében
| Kiadó: | Budapesti Corvinus Egyetem Women's Studies Központ |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 308 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | 978-963-503-378-2 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A számvetés igényével írtam meg ezt a szakirodalomnak szánt könyvet. Az elemzés során támaszkodtam a kutató kendőzetlen tényfeltárására, alkalmaztam a közgazdász gazdasági/munkaerő-piaci szemléletét, magamévá tettem a humanista értékítéletét, a mozgalmi ember problémamegoldó szándékát, és tekintettel voltam az érintettek elvárásaira, igényeire. Mindezen szempontok érvényesítésével arra keresem a választ, mi az oka annak, hogy a nők társadalmi helyzetének elemzése kapcsán több mint negyedszázada ugyanazokba a kérdésekbe botlok, hogy a korábban felvetett problémák még napjainkban is aktuálisak? Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy hibás a probléma megfogalmazása, hiányzik a stratégia és a cselekvési terv, az uniós és kormányzati szinten megfogalmazott követelmények megvalósítását a társadalmi szereplők érdekei akadályozzák, hiányos az eltérő érdekek egyeztetését szolgáló mechanizmus és intézményrendszer, a politikai vezetés legfelsőbb szintjein szándékhiány,... TovábbFülszöveg
A számvetés igényével írtam meg ezt a szakirodalomnak szánt könyvet. Az elemzés során támaszkodtam a kutató kendőzetlen tényfeltárására, alkalmaztam a közgazdász gazdasági/munkaerő-piaci szemléletét, magamévá tettem a humanista értékítéletét, a mozgalmi ember problémamegoldó szándékát, és tekintettel voltam az érintettek elvárásaira, igényeire. Mindezen szempontok érvényesítésével arra keresem a választ, mi az oka annak, hogy a nők társadalmi helyzetének elemzése kapcsán több mint negyedszázada ugyanazokba a kérdésekbe botlok, hogy a korábban felvetett problémák még napjainkban is aktuálisak? Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy hibás a probléma megfogalmazása, hiányzik a stratégia és a cselekvési terv, az uniós és kormányzati szinten megfogalmazott követelmények megvalósítását a társadalmi szereplők érdekei akadályozzák, hiányos az eltérő érdekek egyeztetését szolgáló mechanizmus és intézményrendszer, a politikai vezetés legfelsőbb szintjein szándékhiány, felkészületlenség nehezíti a problémák kezelését, és a maguk az érintettek ellenállása gátolja a mozdulást. A társadalom minden szereplőjével szemben megfogalmazhatók tehát azok a követelmények, amelyek a nők és férfiak valódi esélyegyenlőségének közelítését célozzák. VisszaTartalom
Előszó 71. Munkastratégiák, női karriertípusok, nemek szerinti esélyegyenlőség követelménye 13
1.1. A nők életpálya- és karrierstratégiáinak típusai, jellemzői 16
A munkaerő-piactól távolmaradók: a családi karrier sajátosságai 17
A munkaerő-piaci karrier jellemzői 19
A "kettős kötődésű karrier" főbb vonásai
1.2. A nemek szerinti esélyegyenlőség nemzetközi és magyarországi követelménye 25
Peking és a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó átfogó politika (gender mainstreaming) 29
Az Európai Unió esélyegyenlőség politikája 31
Az esélyegyenlőség-politika hazai jellemzői 42
2. A nők munkaerő-piaci integrációjának esélye a kilencvenes évek elejétől napjainkig 51
2.1. Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája: a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése 53
Az Európai foglalkoztatási Stratégia célkitűzése és irányelvei 53
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a hazai foglalkoztatáspolitika kapcsolata 62
2.2. A női foglalkoztatottság szintjének alakulása az Európai Unió országaiban 69
A női foglalkoztatottság söntjének alakulása az Európai Unió nyugati és déli tagállamaiban 72
A női foglalkoztatottság szintjének alakulása a poszt-szocialista uniós tagországokban 75
A női foglalkoztatottság szintjének alakulása Magyarországon 76
A női foglalkoztatás korcsoportok szerint 80
A női foglalkoztatás iskolai végzettségi szintek szerint 86
2.3. A foglalkoztatás rugalmassága: részmunkaidős-, ideiglenes/időszakos foglalkoztatás, távmunka az Európai Unióban és Magyarországon 90
Részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unióban és Magyarországon 92
Részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unió nyugati- és déli tagállamaiban 94
Részmunkaidős foglalkoztatás a poszt-szocialista országokban 100
Részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon 101
Ideiglenes/időszakos foglalkoztatás az Európai Unióban és Magyarországon 108
Határozott idejű foglalkoztatta az Európai Unióban és Magyarországon 109
Munkaerő-kölcsönzés az Európai Unióban és Magyarországon 110
Távmunka alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon 112
2.4. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágazatok szerint az Európai Unióban és Magyarországon 117
2.5. A női munkanélküliség alakulása az Európai Unióban és Magyarországon 120
A női munkanélküliség alakulása az Európai Unió nyugat-és dél-európai tagországaiban 123
A női munkanélküliség alakulása a poszt-szocialista uniós tagországokban 129
A női munkanélküliség alakulása Magyarországon 127
A női munkanélküliség korcsoportok szerint 129
A női munkanélküliség iskolai végzettségi szintek szerint 131
2.6. Az inaktív nők arányának alakulása az Európai Unióban és Magyarországon 137
3. A nők munkaerő-piaci pozíciójának főbb jellemzői 143
3.1. A nők munkaerő-piaci pozícióját meghatározó tényezők 144
Az akkumulált emberi tőke szerepe 145
A diszkrimináció szerepe és megnyilvánulásai 146
A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyi, nemi szerepek 141
A munkaerő-piaci pozíciót meghatározó piaci erők: nők foglalkoztatottsága a munkaerő-piaci egyensúly szolgálatában 149
A közvetlen egyensúlyteremtő szerep működése: a háztartás és a munkaerőpiac közötti forgalom 151
A közvetlen egyensúlyteremtő szerep akadozása: a nők munkanélkülisége 155
A nők közvetett egyensúlyteremtő szerepe: rugalmas foglalkoztatási formák
a munkaerő-piaci egyensúly szolgálatában 159
Iskolázottság, szakismeret szerepe a munkaerő-piaci érdekérvényesítésben 159
Női kompetenciák és munkaerő-piaci pozíció 168
3.2. A nők munkaerő-piaci pozíciójának jellemzői 172
Belépési korlátok: feltételi és munkahelyi diszkrimináció 172
A munkaerő-piacon belüli mozgás alakulása nemek szerint 177
Nők jelenléte a foglalkozási hierarchia magasabb szintjein 178
Nők a politikai pozíciókban 182
Nők a gazdasági vezetésben 186
Nők a tudományban és az oktatásban 188
Nemek szerinti foglalkozási és ágazati szegregáció jellemzői 192
Nemek szerinti bér- és keresetkülönbség 200
Nemek szerinti bér- és keresetkülönbség az Európai Unióban és Magyarországon 201
A nemek szerinti bér- és keresetkülönbség okai 209
A kettős szerep összehangolásának lehetőségei 215
4. Múlt és jelen, a jövő lehetséges körvonalai 227
Hivatkozások 124
Táblázatok Jegyzéke 265
Ábrák jegyzéke 266
Mellékletek Jegyzéke 270
Mellékletek 275
A szerző önéletrajza 307
Koncz Katalin
Koncz Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Koncz Katalin könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.