Nők az orvosnál

Előszó

Rendelőmben simára fényezett íróasztal áll. Lapjára könnyek hulltak, fájába görcsös ujjak kapaszkodtak - de nyomot nem hagytak rajta. Pedig húsz esztendő folyamán sok nő ült szemben velem ennél az íróasztalnál. Hány vallomást hallgattam itt végig boldogságról, szenvedélyről, csalódásról, félelemről. Se szeri se száma a lányoknak, asszonyoknak, akik az íróasztal mellett tárták ki előttem szívüket.
Nőorvos vagyok és szülész. A nőorvos a nők bajaival és problémáival foglalkozik. A problémák elsősorban testi jellegűek, de majdnem mindig lelki bonyodalmak kísérik. Ezek az érzelmi kísérő-jelenségek jobban igénybeveszik az orvos emberségét, tudását, mint maga a betegség, de éppen ezért sohasem mellőzhetők. A feladat néha » megoldhatatlan, mégis a kezelőorvos munkaköréhez tartozik. Ha beteg, ha egészséges - az asszony mindig aszszony.
A szülészre is fontos szerep vár. Az első gyermek születése testi-lelki tekintetben egyaránt a legnagyobb esemény az asszony életében. Nemcsak az orvos technikai ügyességén múlik, hogy emléke szép marad-e vagy fájdalmas. Az asszony oltalmat keres, szüksége van tehát arra a vigasztaló, megnyugtató tudatra, hogy e pillanatban csak ő érdekli az orvost, akinek egyetlen gondja, hogy épségben, jó egészségben vezérelje vissza az életbe, úgy hogy "ne csak az ő lámpája fényeskedjék, hanem a mellette támadt élet alig pislogó lángocskája is". Vissza