A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
E kötetnek két fontos, egymással összefüggő esemény ad aktualitást 2003 elején. Elkészült „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről" szóló törvény koncepciója, s megkezdődött annak szakmai...
Tovább
Előszó
E kötetnek két fontos, egymással összefüggő esemény ad aktualitást 2003 elején. Elkészült „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről" szóló törvény koncepciója, s megkezdődött annak szakmai és társadalmi vitája. A régóta várt törvénytervezet nevesíti a különféle diszkriminációs gyakorlatokat és azok társadalmi következményeit, és ugyanilyen részletességgel írja le az esélyegyenlőségi politikák célcsoportjait. így például, a koncepció sorra veszi a nőket (és ritkábban a férfiakat) érintő hátrányos megkülönböztetés jellemző formáit és kifejti a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésének elvét. A másik kitüntetett fontosságú esemény Magyarország hamarosan sorra kerülő csatlakozása az Európai Unióhoz. Mint ismeretes, a csatlakozás feltételeként a belépő országoknak kiterjedt jogharmonizációs feladatokat kellett végrehajtaniuk. Bár sokszor más közpolitikai területekhez képest kevésbé egzakt szabályok alapján, az úgynevezett „koppenhágai politikai kritériumok" teljesítése is komoly próba elé állította a csatlakozó országokat. A politikai feltételek egyike volt az egyenlő esélyek biztosítása a különféle társadalmi helyzetekben és csoportok között. Ez a könyv a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása terén nyújtott teljesítmények átfogó kelet-közép-európai értékeléséről és annak tapasztalatairól ad számot, részletesen megvilágítva Magyarország helyét is. Az Európai Unióba történő belépés szabályai a nemek közötti esélyegyenlőség terén a társadalmi gyakorlatnak és közpolitikai cselevésnek csak adott területeit szabályozzák részletesen, mindenekelőtt a munka világát és a szociálpolitika területét. A kötet az e két területen elért jogharmonizációs teljesítményekről szól. De az olvasók figyelmébe ajánljuk, hogy a legújabb európai uniós antidiszkriminációs direktívák is erős esélyegyenlőségi normákat közvetítenek minden jelenlegi és belépő tagállam számára, amelyek - hasonlóan a készülőben lévő magyar esélyegyenlőségi törvényhez - átfogó módon artikulálják az európai társadalmak egyes alapértékeit. A kötet alapjául szolgáló vizsgálat elsősorban a de jure esélyegyenlőségi teljesítményeket veszi számba, de utal a de facío esélyegyenlőség problémáira is. Különösen fontos e distinkció Magyarország esetében, amely jó bizonyítványt mondhat magáénak a jogalkotásban, de fontos teendői maradtak a jogszabályok végrehajtása terén.
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ.......................................................................................................11
I. AZ EU-CSATLAKOZÁSMONITOROZÁSA: NŐK ÉS
FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE..........................................13
BEVEZETÉS............................................................................................. 14
1. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KIHÍVÁSAI 14
1.1 A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó EU-normák ......................... 14
1.2 A közösségi jog...................................................................................... 15
2. A NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG KÉRDÉSÉNEK
KEZELÉSE A TAGJELÖLT ORSZÁGOKBAN.........................16
2.1 A kommunizmus öröksége..................................................................... 16
2.2 Az új demokráciák előtt álló kihívások................................................. 17
3. A KÖZÖSSÉGI JOGANYAG ÁTVÉTELE....................................19
3.1 Prioritások............................................................................................ 19
3.2 Diszkriminációellencs vagy a nemek közötti esélyegyenlőséget biztosító
politika és törvény?................................................................................20
3.3 Az esélyegyenlőségi politikák hiánya, az esélyegyenlőség
megvalósulását segítő intézményi háttér fejlesztésének fontossága ... . 21
3.4 A nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogesetek, a bizonyítás
terhére vonatkozó változás: a szükséges átalakulás.............................22
3.5 A tudatosság általános hiánya..............................................................23
4. A VIZSGÁLT IRÁNYELVEK VÉGREHAJTÁSÁNAK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA A TAGJELÖLT ORSZÁGOKBAN:
REGIONÁLIS ÉS NEMZETI TRENDEK, VISSZATÉRŐ
PROBLÉMÁK..................................................................................24
4.1 Egyenlő bánásmód a foglalkoztatás területén...................................24
4.2 A speciális védelemtől a pozitív intézkedésekig...............................37
4.3 A hiányzó láncszem: A bizonyítási teher és a részmunkaidős
munkavállalás........................................................................................41
4.4 Azonos bánásmód a szociális biztonság területén...........................46
5. KONKLÚZIÓK ÉS AJÁNLÁSOK..................................................54
6. KOORDINÁLT ERŐFESZÍTÉS: A NEMEK KÖZÖTTI
EGYENLŐSÉGGEL KAPCSOLATOS EURÓPAI UNIÓS
NORMÁK KITERJESZTÉSE FELÉ............................................56
INDEX.........................................................................................................59
II. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI EGYENLŐ BÁNÁSMÓD
MAGYARORSZÁGON AZ EU RÓPAI UNIÓ VONATKOZÓ
IIÚNYELVEINEKTÜKRÉBEN...............................................63
BEVEZETÉS..............................................................................................64
1. A Tanács 1975. február 10-i 75/117/EGK irányelve a férfiak és a
nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami
jogszabályok közelítéséről..............................................................67
1.1 Az egyenlő, illetve egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének jogi
kerete......................................................................................................67
1 2 Az egyenlő, illetve egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve
alkalmazásának, érvényesülésének vizsgálata, biztosítása. Intézmények,
jogi lehetőségek, szabályok és adminisztratív/igazgatási előírások 70
1 3 A fizetések meghatározására szolgáló osztályba sorolási rendszer.......72
1.4 Bírósághoz fordulás az egyenlő bérezés elvének sérelme esetén. Állami
lépések a bírósághoz forduló munkavállalók védelmében. Államilag
támogatott jogsegély/jogi képviselet................................................... 73
1.5 Tájékoztatási kötelezettség a munkavállalók felé a rendelkezésre álló
jogi rendelkezésekről, eszközökről, eljárási lehetőségekről az egyenlő
bérezés elvének sérelme esetére............................................................74
1.6 Bírósági eljáráson kívüli panasz/érdekérvényesítési lehetőség az egyenlő
bérezés elvének megsértése eseteiben...................................................75
1.7 A szakszervezetek szerepe (eljárás-kezdeményezési, képviseleti joga) az
egyenlő bérezés elvének megsértése, illetve nem alkalmazása esetén
induló(bíróságon kívüli) eljárásokban. Ingyenes jogsegélyszolgálat... 76
1.8 Az egyenlő bérezés elvét sértő diszkriminatív jogi rendelkezések.....76
1.9 A kollektív szerződés diszkriminatív rendelkezései érvénytelenné
nyilvánításának lehetősége. A kollektív szerződések és a nők és férfiak
egyenlő bérezésének elve.....................................................................76
1 10 A nemek közötti kereseti különbségek Magyarországon............... 77
1.11 A minimálbérre vonatkozó szabályozás a magyar jogrendszerben . 78
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK............................................................... 80
2. A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és nők
közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a
szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő
végrehajtásáról.................................................................................
2 I A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elve a magyar jogban
A nemi alapú, közvetett és közvetlen diszkrimináció fogalma 81
2 2 Jogi szankciók a magyar jogban a nemi alapú diszkrimináció cselén 83
2 3 Az egyenlő bánásmód a magyar jogban a munkához jutás, szakképzés és
előléptetés, illetve munkakörülmények tekintetében............................83
2 I A nőkre vonatkozó (munka)védelmi rendelkezések a magyar
jogrendszerben......................................................................................86
2 5 Pozitív programok a női munkavállalás elősegítésére/fellendítésére 90
2 6 Az egyenlő bánásmód elvének megsértésére miatt eljárást indítók
jogvédelme......................................................................................90
2.7 „Női" cs „férfi" foglalkozások. Nők, illetve férfiak számára tiltott
állások/munkahelyek ............................................................................91
2.8 A szexuális zaklatás jogi szabályozása..................................................93
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK ................................................................93
A Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a
gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző
intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/
EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)..............94
3.1 A „terhes nő", a „közelmúltban gyermeket szült nő/gyermekágyas nő",
illetve a „szoptató nő" fogalma a magyar jogban.................................94
3.2 A munkáltató kötelezettsége a terhes vagy szoptató nőre veszélyes
anyagok, eljárások, munkakörülmények természetének, fokának,
elhúzódásának vizsgálatára. Szankciók a kötelezettség megsértőivel
szemben Az érintett dolgozók tájékoztatáshoz való joga a vizsgálatok
eredményéről .........................................................................................95
3.3 A terhes vagy szoptató nő egészségére veszélyt vagy káros hatást
mutató, a vizsgálatok esetén alkalmazandó jogszabályok, intézkedések .
...............................................................................................................99
3.4 Veszélyes anyagok és munkakörülmények, amelyeknek a terhes vagy
szoptató nő nem tehető ki Kiegészítő munkavédelmi rendelkezések a
terhes és szoptató nők védelmére..................................................... 100
3.5 A terhes és szoptató nők éjszakai munkától való védelme............. 101
3.6 Jogi lehetőség nappali műszakba való áttételre, szabadságolásra Az
anyasági/gyermekágyi szabadság meghosszabbítása az éjszaka dolgozó
nők vonatkozásában terhesség, szoptatás, gyermekágy esetén 101
3 7 A szülési szabadság rendszere Magyarországon................................. 101
3.8 A szülési szabadság alatti fizetésre/javadalmazásra vonatkozó
jogszabályok. Egyéb, kisgyermekes nőknek járó kiegészítő támogatási
formák a jogrendszerben................................................................... '04
3.9 Terhességgel kapcsolatos vizsgálatokon való részvétel..................... 107
3 10 Felmondási tilalom, illetve a munkába való visszatérés biztosításának
kötelezettsége terhesség, szoptatás, gyermekágy eseteire................... 108
3.11 A terhes, szoptató, gyermekágyas nők jogi lehetőségei jogellenes
felmondás esetén........................................................................ 108
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK................................................ 109
4. A Tanács 1997. december 15-i 97/80/EK irányelve a nemi alapon
történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási
teherről............................................................................................ 110
4.1 A közvetett diszkrimináció fogalma a magyar jogrendszerben..........110
4 2 Eljárásjogi eszközök a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének
megvalósítására a munkához jutás, a szakképzés, az előléptetés és a
munkafeltételek vonatkozásában.......................................................... '1'
4.3 A bizonyítási teherre vonatkozó gyakorlat a peres eljárásokban az
egyenlő bánásmód elvével kapcsolatos ügyek vonatkozásában 112
4.4 A diszkrimináció bizonyítása, a bíróságok szerepe..............................112
4.5 Információs eszközök a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmóddal
kapcsolatos perjogi feltételeiről, szabályairól.....................................113
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK...............................................................113
5. A Tanács 1997. december 15-i 97/81/EK irányelve az UNICE, a
CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról
kötött keretmegállapodásról........................................................ 114
5.1 A részmunkaidős munkavállaló fogalma..............................................114
5.2 Munka(végzési, vállalási) feltételek a magyar jog szerint a
részmunkaidőre vonatkozóan...............................................................114
5.3 A részmunkaidősökkel szembeni diszkrimináció tilalma. Jogi
lehetőségek a kevésbé kedvező bánásmód eseteiben.......................114
5.4 A részmunkaidős foglalkoztatás jogi vagy adminisztratív akadályai .116
5.5 Jogi lehetőség a részmunkaidős vagy teljes munkaidős munkakörbe
történő áthelyezésre.............................................................................116
5.6 Statisztikák, kutatások a részmunkaidőben dolgozókról.......... 116
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK............................................... 117
A Tanács 1986. december 11-i 86/613/EGK irányelve valamely
önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági
tevékenységet is folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő
bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó
nők terhességi és anyasági védeleméről...................................... 118
6.1 Az önfoglalkoztató férfiak és nők aránya.............................................1 IS
6.2 A mezőgazdaságban dolgozó nők és a férfiak aránya. Kutatások a
mezőgazdaságban dolgozó nőkkel kapcsolatban.................................118
6.3 A nők által folytatott fő vállalkozásfajták. Tendencia a vállalkozást
folytató nők számának változásában. A házaspárok együttes üzlet/
vállalkozásalapítása..............................................................................119
6.4 Kutatások az önfoglalkoztató nők helyzetéről, jogairól.......................119
6.5 Az irányelvvel kapcsolatos köztudat. Az irányelv általános céljának
elfogadottsága...................................................................................... 120
6.6 Az önfoglalkoztató nők helyzete.......................................................... 120
6.7 Kezdeményezések annak vizsgálatára, hogy milyen feltételek mellett
lehet ösztönözni az irányelv 2. cikke b) pontjában említett házastársak
munkájának elismerését....................................................................... 120
6.8 Az egyenlő bánásmód elve a nemzeti jogban - tekintettel az
önfoglalkoztató férfiakra és nőkre....................................................... 120
6.9 Az önfoglalkoztató fogalma a nemzeti jogban.................................... 121
6.10 Az önfoglalkoztatók házastársainak szociális jogai........................... 124
6.11 Az irányelvvel kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések.............. 124
6.12 Házastársak társaságalapítása............................................................. 126
6 13 Az önfoglalkoztató társadalombiztosítási rendszer állal nem védeti
házastársak belépési joga valamely járulékfizetésen alapuló
társadalombiztosítási rendszerbe......................................................... 126
6.14 A szakmai tevékenység terhesség vagy anyaság miatti megszakítása
esetére járó támogatások, juttatások.................................................... 126
6.15 Bírói úton történő igényérvényesítés az egyenlő bánásmód elve
alkalmazásának elmulasztása miatti sérelem esetén ........................... 128
6.16 Az önfoglalkoztatókat képviselő testületek és a szakképzési központok
tájékoztatása az irányelv alapján elfogadott intézkedésekről.............. 129
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK.............................................................. 129
7. A Tanács 1996. június 3-i 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP
és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött
keretmegállapodásról....................................................................
7.1 Kutatási eredmények a családi és szakmai kötelezettségről, e
kötelezettség férfiak és nők közötti megosztásáról, illetve a családi
szerepek megváltozásáról...................................................................
7.2 Akadályok a munka és a családi élet összehangolása, illetve a nők és
férfiak közötti felelősségmegosztás területén. A munkahelyi és családi
kötelezettségek összehangolását befolyásoló demográfiai, szociális vagy
kulturális tényezők............................................................................... ' 30
7.3 Statisztikák, kutatási adatok a szülés után munkába visszatérő nők
számáról, és a gyermek gondozása céljából otthon maradó férfiak
számáról. A betegszabadságot igénybevevő férfiak és nők aránya 131
7.4 Kormányzati elkötelezettség............................................................... 132
7.5 A munkaszervezés új, hatékony formáinak bemutatását, bevezetését
célzó kezdeményezések....................................................................... 132
7.6 A munkaszervezés új, hatékony formáinak bemutatására, bevezetésére
hajlandóságot mutató szférák.............................................................. 133
7.7 Altalános megállapítás az irányelv jogi teljesítésével kapcsolatban ... 133
7.8 Női és férfi munkavállalók egyéni joga szülői szabadság igénybevételére
133
7.9 A jog átruházhatósága......................................................................... 134
7.10 Pozitív programok a férfiak ösztönzésére a szülői szabadság
igénybevételére.................................................................................... 134
7.11 A szülői szabadság igénybevételének feltételei és az alkalmazás
részletes szabályai................................................................................ 135
7.12 Elbocsátások elleni védelem............................................................. 135
7.13 A korábbi állásba való visszatérés.............................................. 137
7.14 A megszerzett, vagy a megszerzés folyamatában lévő jogok
változatlansága........................................................................................................................................137
7.15 Szociális biztonság (egészségbiztosítás) a szülői szabadság idején I 38
7.16 Munkából való távolmaradás vis major miatt, társadalombiztosítási
lefedettség......................................................................................................................................j™
ÖSSZEGZÉS**ÉS JAVASLATOK......................140
H. \ Tanács 1996. december 20-i 96/97/EK irányelve a férfiakkal és
a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási
szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról,
illetve ezen irányelv 86/378/EC.k irányelv módosításáról, és a
tanács l')78. december 19-i 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a
nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság
területén történő fokozatos megvalósításáról............................141
8 I Ténybeli háttér........................................................................... 141
8 2 Kormányzati elkötelezettség............................................................ 142
8.3 Általános megállapítás a/ irányelv kívánalmainak jogi teljesítésével
kapcsolatban......................................................................................... 142
8 -1 A szociális biztonsági rendszerekre vonatkozó jogi szabályozás az
önfoglalkoztatók esetében, azoknál, akiknek tevékenységét betegség,
anyaság, baleset vagy kényszerű munkanélküliség szakítja meg, a
munkahelyet keresőknél, továbbá a nyugdíjas és rokkant
munkavállalóknál............................................................................... 147
8.5 Nemen alapuló diszkrimináció a szociális biztonsági rendszerben..... 148
8.6 Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes rendelkezések................... 150
8.7 Jogi lehetőség n foglalkozási szociális biztonsági rendszerekben az olyan
rendelkezések semmissé nyilvánítására, melyek ellentétesek az egyenlő
bánásmód elvével Jogi lehetőség az igények bírói úton történő
érvényesítésére. Azon munkavállalók védelme, akiket az egyenlő
bánásmód elvének betartása érdekében tett panasz miatt a munkáltató
elbocsát................................................................................................ 151
ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK............................................................ 151
ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK ............................................................. 152
INDEX...................................................................................................... 154
MELLÉKLET............................................................................................. 166
1. Felhasznált jogforrások..................................................................... 166
2. Bibliográfia............................................................................................ 168
III. A MUNKAÜGYI DIREKTÍVA: ATANÁCS 2000. NOVEMBER
27-12000/78/EK IRÁNYELVE A FOGLALKOZTATÁS ÉS A
MUNKAVÉGZÉS SORÁN ALKALMAZOTT EGYENLŐ
BÁNÁSMÓD ÁLTALÁNOS KERETEINEK
LÉTREHOZÁSÁRÓL.............................................................173
Általános szempontok........................................................................ 174
Jogi keretek és intézményi struktúrák..............................................176
E
További lehetőségek.............................................................................
Magyarország: a Munka Törvénykönyve a hátrányos
megkülönböztetés ellen................................................................. 17
Javaslatok............................................................................................. 1 8
INDEX....................................................................................................... 18
IV. A KIADVÁNYBAN VIZSGÁLT
EU-IRÁNYELVEK JOGILAG HITELESÍTETT FORDÍTÁSAI
.................................................................................................m
A Tanács 1975. február 10-i irányelve............................................... 185
A Tanács 1976. február 9-i irányelve................................................ 187
A Tanács 1978. december 19-i irányelve........................................... 191
A Tanács 1986. július 24-i irányelve.................................................. 194
A Tanács 1986. december 11-i 86/613/EGK irányelve..................... 199
A Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve.........................203
A Tanács 1996. június 3-i 96/34/EK irányelve..................................215
A Tanács 1996. december 20-i 96/97/EK irányelve..........................224
A Tanács 1997. december 15-i 97/80/EK irányelve..........231
INDEX............................................................................................................ V-n
Nők és férfiak esélyegyenlősége: az Európai Uniós csatlakozás normái Magyarországon
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
1
2
3
Regisztráció
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.