A három város építészete

Fülszöveg

1947-ben (s részletes tanulmányaiban korábban is) fejtette ki S. Eri-xon (Svensk byggnads kultur. Stockholm 1947), hogy a paraszti építkezés tanulmányozása során nem fordítunk kellő figyelmet a pol-gáriasodó parasztság s városi rétegek építkezésének tanulmányozására. Az „udvarházak" elkerülik az etnográfusok figyelmét, s ha a történeti stílusok jelentkeznek az építkezésben, átadják a tudósi tollat a művészettörténészeknek. Valahogy nem foglalkoztatta ez a probléma a magyar néprajz kiemelkedő kitűnőségét, Bátky Zsigmondot sem.
Néhány éve e téren egészen új hang jelentkezett a magyar néprajzban, Éppen Nóvák László révén az érdeklődés a város, a parasztváros felé fordult, amelynek néprajzi képéhez, funkciójához a „puszta" éppenúgy hozzátartozik, mint egy magasabb rendű gondolkodási forma számtalan formába öntött valósága. E téren most egy monumentális munkában Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd építkezését mutatja be a szerző rámutatva arra, hogy a cívis társadalom, a protestáns jelleg,... Tovább

Fülszöveg

1947-ben (s részletes tanulmányaiban korábban is) fejtette ki S. Eri-xon (Svensk byggnads kultur. Stockholm 1947), hogy a paraszti építkezés tanulmányozása során nem fordítunk kellő figyelmet a pol-gáriasodó parasztság s városi rétegek építkezésének tanulmányozására. Az „udvarházak" elkerülik az etnográfusok figyelmét, s ha a történeti stílusok jelentkeznek az építkezésben, átadják a tudósi tollat a művészettörténészeknek. Valahogy nem foglalkoztatta ez a probléma a magyar néprajz kiemelkedő kitűnőségét, Bátky Zsigmondot sem.
Néhány éve e téren egészen új hang jelentkezett a magyar néprajzban, Éppen Nóvák László révén az érdeklődés a város, a parasztváros felé fordult, amelynek néprajzi képéhez, funkciójához a „puszta" éppenúgy hozzátartozik, mint egy magasabb rendű gondolkodási forma számtalan formába öntött valósága. E téren most egy monumentális munkában Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd építkezését mutatja be a szerző rámutatva arra, hogy a cívis társadalom, a protestáns jelleg, a birtokviszonyok, a társadalmi rétegződés és még sok egyéb az építkezésben is sajátos jelleget nyújt a városnak, ill. városoknak. Ha elemeiben tekintjük az építkezést, akkor aligha beszélhetünk a „három város" építkezéséről. Az építkezés jellege az építkezés elemeinek a gazdálkodással és a társadalommal való sajátságos integrálódásában rejlik, s ezt igen „művészi" módon, magas szintű ismerettel és tudományos készséggel oldotta meg Nóvák László.
GUNDA BÉLA Vissza