Novellák I-II.

Fülszöveg

Pap Károly írásait és írói egyéniségét csak világirodalmi viszonylatban lehet felbecsülni.
Ezt provokálja a témaköre, filozófiája és íróművészete.
Témaköre alapjában véve a zsidóság legmélyebb gyökerű problémáira vonatkozik. A zsidó származású magyar írók között egyetlen, aki tökéletesen és maradék nélkül levonta sorsának azt a következményt, hogy zsidónak született, hogy egész lénye a zsidóságból származik, s ezért valósággal fanatikusa ennek a zsidó életnek, zsidó históriai fejlődéskutatásnak és zsidó pszichének. Soha nem fordul elő, hogy zsidó problémát idegen miliőbe helyezzen, zsidó szereplőinek idegen nevet adjon, és saját magát csak egy kijelentés erejéig másnak mutassa vagy jelezze, mint eredeti valóságos zsidónak. Úgy gondolom, ő az első valódi zsidó-magyar író. (...)
Ez a fejlődési állapot annyira elfogulatlanná, őszintévé és prófétaivá teszi, hogy egyszerre zsidó és magyar. Nem összeolvadás, hanem egy zsidó léleknek magyar ég alatt fejlett példánya. Ennek többek között az a következménye, hogy ugyanolyan őszinteséggel tud elgondolkozni a magyar múlt felett, mint a zsidó múlton. (...)
Pap Károly olyan író, akinek a világ legjobbjai lehetnek csak olvasói. Ha egyszer megtalálja az utat a nemzetközi kritika felé, akkor jön meg az ő ideje.
Addig szenvednie kell az elnyomottságot, a szegénységet és a félreismerést.
Móricz Zsigmond,
Pesti Napló, 1936 Vissza