kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | ELTE Eötvös Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 998 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-463-239-4 |
| Előszó | 19 |
| Cseh Edit: Vízforgalom | 21 |
| A növényi sejtek vízfelvétele | 21 |
| A víz szerepe, mennyisége és állapota a sejtben | 21 |
| Az ozmózis jelenségének értelmezése | 24 |
| A vízmozgást befolyásoló tényezők a növényi sejtben | 27 |
| A sejtfal szerepe a vízfelvételben | 29 |
| A sejtmembránok vízvezető képessége | 33 |
| Vízcsatornák a növényi membránokban | 37 |
| A növények vízfelvétele | 38 |
| A levágott gyökér vízfelvétele | 38 |
| A víz mozgásának útja a növényben | 40 |
| Vízmozgás a talajban a gyökér felületéhez | 44 |
| Vízáramlás a növényben | 46 |
| A sztómamozgás élettana | 53 |
| A szómanyitódást és -záródást befolyásoló tényezők | 54 |
| A sztómák vízfelvételét befolyásoló tényezők | 56 |
| Cseh Edit: Anyagfelvétel, anyagszállítás a növényben | 63 |
| A sejtfal szerepe a növényben | 63 |
| A növényi sejtfal összetétele | 64 |
| Hol képződnek a sejtfal anyagai? | 71 |
| Hogyan tud tágulni a sejtfal? | 71 |
| A sejtfal szerepe az anyagfelvételben: az ionok és a töltés nélküli anyagok kezdeti belépése | 73 |
| A biológiai membránok | 74 |
| A vakuólum mint sejtpartikulum: szerepe az anyagtranszportban | 76 |
| Transzportmechanizmusok | 76 |
| Közvetített aktív transzport | 77 |
| A H+-transzport mechanizmusa | 81 |
| A sejt mint biológiai pH-sztát | 82 |
| H+ATPázok | 84 |
| A transzmembrán elektrotranszport | 88 |
| A fitoszideroforok: a mugineinsav-család | 89 |
| Szállítók (karrierek) és csatornafehérjék szerepe az anyagfelvételben | 91 |
| A karrier- és a csatornafehérjék azonosítása | 94 |
| Transzlokáció a növényben | 96 |
| A sejtek közötti, rövid távú transzport | 97 |
| A gyökéren keresztül a hajtásba történő transzport | 98 |
| A hajtásba történő transzport reagulációja | 101 |
| Az asszimilációs termékek transzportja | 103 |
| Anyagtranszport a kloroplasztiszok membránján keresztül | 103 |
| Anyagszállítás a háncsban | 106 |
| A rostacső felépítése | 106 |
| A szállított anyag minősége | 108 |
| A szállítás sebessége | 109 |
| A mozgás irányai | 110 |
| A turgornyomás-gradiens | 112 |
| A szervesanyag-transzlokáció mechanizmusa | 112 |
| A floem-feltöltés | 114 |
| Az anyagok leadása a floem-elemekből | 116 |
| Ajánlott irodalom | 118 |
| Fodor Ferenc - Zsoldos Ferenc: A növények ásványos táplálkozása | 119 |
| A talaj | 120 |
| A talaj, mint tápanyagforrás | 120 |
| A talaj kémhatása és pufferoló képessége | 121 |
| A felvehető tápanyagok mennyiségének meghatározása, a kapacitás- és intenzitásfaktorok | 126 |
| A gyökér | 128 |
| A gyökér növekedése és szerkezete | 128 |
| A tápanyagok felvétele | 129 |
| A gyökér által leadott anyagok | 130 |
| A rizoszféra mikroorganizmusok jelentőség a növény táplálkozásában | 131 |
| Táplálkozás és hozam | 133 |
| A tápanyag-ellátottság hatása a növekedésre és a hozamra | 133 |
| A tápanyag-utánpótlás (műtrágyázás) élettani alapjai | 135 |
| Hidroponikus (talaj nélküli) kultúrák | 135 |
| Az egyes elemek felvétele és fiziológiai hatása | 138 |
| A tápelemek fogalma és csoportosítása | 138 |
| Esszenciális tápelemek | 140 |
| A növényekben előforduló, esetenként hasznos elemek | 171 |
| Ajánlott irodalom | 175 |
| Láng Ferenc: Fotoszintézis | 177 |
| Bevezetés | 177 |
| A fotoszintetikus apparátus szerkezete | 180 |
| A fotoszintetikus pigmentek | 185 |
| A klorofilok | 186 |
| A fikobilinek | 189 |
| A karotinoidok | 190 |
| Klorofillformák és pigment-protein komplexek | 192 |
| Klorolfill-protein komplexek | 193 |
| Fikobiliproteinek | 196 |
| A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa | 197 |
| A gerjesztési energia átadása | 201 |
| A fotoszintézis akcióspektruma és a két fotokémiai rendszer | 204 |
| A fotoszintetikus elektrontranszportlánc | 207 |
| A második fotokémiai rendszer felépítése és működése | 213 |
| Az első fotokémiai rendszer felépítése és működése | 224 |
| A fotoszintetikus elektrontranszportlánc további komponensei | 226 |
| A citokróm b6/f-komplex | 226 |
| Ferredoxin-NADP+-oxidoreduktáz | 228 |
| Az elektrontraszportlánc mobilis komponensei | 229 |
| A fotoszintetikus foszforiláció | 230 |
| A szén-dioxid-fixáció és -redukció mechanizmusa | 233 |
| A CO2-fixáció C3-as útja (a Calvin-ciklus) | 234 |
| A CO2-redukciós ciklus regulációja | 243 |
| A CO2-fixáció C4-es útja | 245 |
| CO2-fixáció a CAM (Crassulacacean acid metabolism) növényekben | 253 |
| A fotorespiráció | 256 |
| A fotoszintézis intenzitásának függése a külső környezeti tényezőktől | 259 |
| Ajánlott irodalom | 264 |
| Böddi Béla: Szénhidrát-anyagcsere és légzés | 265 |
| A szénhidrátok és szerepük a növények anyagcseréjében | 265 |
| Monoszaharidok | 265 |
| Cukorfoszfátok | 268 |
| Diszaharidok | 269 |
| Oligo- és poliszaharidok | 270 |
| A szénhidrátok kapcsolata a növények biokémiai folyamataival | 272 |
| A "légzés" fogalmának értelmezése a növényi biokémiában | 274 |
| A diszaharidok, oligo- és poliszaharidok biokémiája | 277 |
| A monoszaharidok aktivitása: a cukornukleotidok képződése | 277 |
| A szaharóz bioszintézise és bontása | 279 |
| A keményítő bioszintézise és bontása | 280 |
| A fruktán polimerek szerkezete, szintézise és depolimerizációja | 282 |
| A cellulóz és bioszintézise | 287 |
| A fotoszintetikus eredetű szénhidrátok átalakulása a citoplazmában és a sejtkompartmentekben | 290 |
| A glikolízis | 291 |
| A piroszőlősav oxidációja | 295 |
| A pentózfoszfátút | 296 |
| A trikarbonsavciklus | 300 |
| A glioxálsavciklus és a glukoneogenezis | 305 |
| Anaerob anyagcsere a növényekben | 309 |
| A redukált koenzimek oxidációja | 313 |
| A NADH és a FADH2 oxidációja a mitokondriális elektrontranszportláncban a citokrómokon keresztül | 313 |
| Az alternatív légzési út (cianidrezisztens légzés) | 322 |
| Oxidatív foszforiláció | 325 |
| A direkt végoxidázok | 327 |
| A szénhidrát-anyagcsere szabályozása | 336 |
| A fény szerepe a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában | 336 |
| Az O2-tenzió szabályozószerepe | 339 |
| A hőmérséklet szabályozószerepe | 340 |
| Szubsztrát szintű szabályozás: a fruktóz-2,6-biszfoszfát szabályozószerepe | 342 |
| A növényi légzés speciális vonatkozásai | 347 |
| Ajánlott irodalom | 347 |
| Nyitrai Péter: Lipidanyagcsere | 348 |
| Bevezetés | 348 |
| A lipidek osztályozása | 348 |
| Neutrális lipidek | 348 |
| Zsírsavak | 348 |
| Összetett lipidek | 350 |
| A növények lipidösszetétele | 365 |
| A lipidek és a membránszerkezet | 366 |
| Telített zsírsavak bioszintézise | 370 |
| Telítetlen zsírsavak szintézise | 374 |
| A zsírsavszintézis terminációja | 375 |
| A zsírsavszintézis szabályozása | 376 |
| A neutrális lipidek bioszintézise és raktározása | 376 |
| Lipid transzfer proteinek | 389 |
| A lipidek lebontása | 390 |
| A neutrális zsírok és olajok lebontása | 390 |
| A viaszok lebontása | 391 |
| Poláros csoportot tartalmazó lipidek lebontása | 391 |
| A lipidlebontás oxidatív folyamatai | 392 |
| A lipidösszetétel változása | 398 |
| A lipidösszetétel változása a növény fejlődése során | 398 |
| A környezeti tényezők hatása a lipidanyagcserére | 399 |
| Ajánlott irodalom | 402 |
| Sárvári Éva: Nitrogén- és kénautotrfóia | 404 |
| Bevezetés | 404 |
| A nitrogén körforgalma | 404 |
| A biológiai nitrogénfixáció | 407 |
| Nitrogénkő szervezetek | 407 |
| A nitrogenáz felépítése | 417 |
| A nitrogenáz működése | 420 |
| A nitrogenáz természetes elektrondonorai és elektronszállítói | 425 |
| Az ammónia beépülése és szerepe a növényi anyagcserében | 427 |
| A nitrogenázműködés kapcsolata az anyagcserével | 428 |
| A nitrogénfixáció szabályozása | 438 |
| A nitrogénfixáció evolúciója és a nitrogénfixációs képesség kiterjesztésének lehetősége | 449 |
| A nitrát asszimilációja | 450 |
| A nitrát felvétele, transzlokációja és tárolása | 450 |
| A nitrát redukciója | 452 |
| A nitrátasszimiláció kapcsolata az egyéb anyagcsere-folyamatokkal | 456 |
| A nitrátasszimiláció szabályozása | 458 |
| A nitrátasszimiláció mezőgazdasági és környezetvédelmi vonatkozásai | 463 |
| Az ammónia újrafelhasználása a növényekben | 464 |
| A szállítható és tárolható N-vegyületek anyagcseréje | 464 |
| Az aminosavak lebontása mint a redukált nitrogén körforgalma | 472 |
| A fotorespiráció során felszabaduló ammónia beépülése | 470 |
| A kén körforgalma | 472 |
| A kénvegyületek asszimilációja | 473 |
| A kénvegyületek felvétele, tárolása és transzlokációja | 473 |
| A szulfát aktiválása | 474 |
| Szulfát-transzfer reakciók | 476 |
| A szulfát redukciója és beépülése | 476 |
| A kénasszimiláció szabályozása | 481 |
| A fotoszintézis nemcsak szénhidrát-, hanem nitrogén- és kénasszimiláció is | 484 |
| Ajánlott irodalom | 485 |
| Vágújfalvi Dezső: Aminosav-anyagcsere | 488 |
| Aminosavak a növényekben | 488 |
| Az aminosavak szénvázának eredete | 492 |
| Az aminosavak nitrogénjének erdete | 493 |
| A N direkt belépése NH3-ként | 494 |
| Transzaminálás | 495 |
| Aminálás glutaminnal | 497 |
| Aminálás kapcsolt intermedier útján | 497 |
| Az aminosavak bioszintézise | 499 |
| A glicin-szerin család aminosavainak képződése | 500 |
| A piruvát család aminosavai | 504 |
| Az aszparaginsav aminosav család | 510 |
| A glutaminsav (alfa-ketoglutársav) eredetű aminosavak családja | 517 |
| Az aromás aminosavak családja | 525 |
| A hisztidin képződése | 531 |
| Az aminosav-bioszintézis szabályozása | 534 |
| Az aminosavak átalakulása a növényekben | 540 |
| Ajánlott irodalom | 546 |
| Vágújfalvi Dezső: Porfirinek | 547 |
| Bevezetés | 547 |
| Klorofillok bioszintézise | 549 |
| A delta-amino-levulinsav (DALA) képződése | 549 |
| A porfobilinogén képződése | 552 |
| Az uroporfirinogén III képződése | 552 |
| A protoporfirinogén IX képződése | 554 |
| A protoporfirin IX kialakulása | 554 |
| A Mg-protoporfirin IX | 555 |
| A protoklorofillidek képződése | 555 |
| A klorofillidek képződése | 555 |
| A klorofillok képződése | 556 |
| Egyéb porfirinek és származékaik bioszintézise | 558 |
| Sirohem-képződés | 558 |
| A hemek képződése | 559 |
| A nyílt láncú tetrapirrolok | 559 |
| A bakterioklorofillok képződése | 560 |
| Ajánlott irodalom | 562 |
| Király István: DNS-anyagcsere | 563 |
| Bevezetés | 563 |
| Az eukarióta genom | 566 |
| A kettős spirál szerkezete | 573 |
| A nukleoszóma | 576 |
| Nukleoszóma az aktív kromatinban | 578 |
| HMG-fehérjék | 580 |
| DNS-kötő fehérjék | 582 |
| A HTM-szerkezet | 583 |
| A homeodén (HD) tartalmú fehérjék | 585 |
| A MADS-boksz fehérjék | 586 |
| Leucin-zipper (bZIP) fehérjék | 587 |
| A helix-loop-helix (HLH) tartalmú fehérjék | 589 |
| A Zn-finger fehérjék | 589 |
| A sejtciklus | 590 |
| A sejtciklus szabályozása, a cdK-ciklin komplex | 590 |
| Programozott sejthalál | 595 |
| A DNS replikációja | 596 |
| A DNS-replikáció iniciációja | 602 |
| A DNS-replikáció lezárása | 604 |
| A DNS-replikáció lezárása eukariótákban | 606 |
| A nukleoszóma replikációja | 606 |
| A DNS reparációja | 607 |
| Az ultraibolya sugárzás okozta meghibásodás | 607 |
| Kémiai mutagének kiváltotta DNS-sérülés | 609 |
| A mismatch reparálás | 609 |
| A replikációt követő DNS-reparáció | 610 |
| DNS-reparáció az organellumokban | 612 |
| A növényi mitokondrális DNS (mtDNS) | 612 |
| A mitokondrium anatómiája | 612 |
| A mitokondriális DNS felépítése | 614 |
| A mtDNS, a cpDNS és a sejtmag-DNS kölcsönhatásai | 617 |
| Prokarióta és eukarióta jellegek a növényi mitokondriumban | 618 |
| ORF szekvenciák | 619 |
| A mikokondriális gének átíródása | 619 |
| A kloroplasztisz-DNS (cpDNS) | 620 |
| A cpDNS szerkezete | 625 |
| A cpDNS prokarióta és eukarióta sajátságai | 622 |
| A májmoha és a dohány cpDNS felépítése | 623 |
| A cpDNS transzkripciója | 626 |
| Az exrakromoszomális DNS | 627 |
| Plazmidok | 628 |
| Géntranszfer, Ti-plazmid | 628 |
| A DNS metilálása | 631 |
| DNS metiltranszferázok | 631 |
| A DNS metilálása az egyedfejlődés során | 632 |
| Silencing | 632 |
| A DNS lebontása | 633 |
| Dezoxiribonukleázok | 634 |
| DNS-szekvenálás | 636 |
| Ajánlott irodalom | 637 |
| Lásztity Demeter: RNS-anyagcsere | 638 |
| Bevezetés | 638 |
| Transzfer RNS (tRNS) | 638 |
| A tRNS-ek elsődleges és másodlagos szerkezete | 638 |
| A növényi tRNS-ek sajátosságai | 640 |
| Kloroplasztisz-tRNS-ek | 641 |
| Mitokondriális tRNS-ek | 641 |
| Módosított nukleotidok a tRNS-ekben | 642 |
| A tRNS-ek térszerkezete | 646 |
| A tRNS-ek funkciója | 646 |
| A tRNS-ek funkcionális topográfiája | 647 |
| A tRNS-ek speciális funkciói | 648 |
| A riboszomális RNS (rRNS) | 648 |
| Az rRNS-ek elsődleges szerkezete | 650 |
| A riboszomális rRNS-ek másodlagos szerkezete | 654 |
| A messenger (hírvivő) RNS (mRNS) | 659 |
| Az mRNS-ek elsődleges szerkezete | 659 |
| A heterogén nukleáris RNS (hnRNS) | 662 |
| A nukleáris kis RNS-ek | 663 |
| Az U-RNS-ek szerkezete és lokalizációja | 663 |
| A szignálfelismerő partikulum-RNS (SRP-RNS) | 665 |
| A katalitikus RNS | 667 |
| Az antiszensz RNS | 673 |
| A vírus-RNS (vRNS) | 675 |
| A növényi RNS-vírusok RNS-ének szerkezete | 675 |
| A viroidok | 677 |
| A telomer RNS | 678 |
| A 10Sa RNS (tmRNS) | 680 |
| Az RNS bioszintézise (transzkripció) | 680 |
| A DNS-től függő RNS-szintézis. A DNS-től függő RNS-polimerázok | 680 |
| Az RNS-től függő RNS-szintézis. RNS-től függő RNS-polimeráz | 687 |
| A poliA-polimerázok | 688 |
| Az RNS-bioszintézis mechanizmusa | 688 |
| Az RNS-bioszintézis szabályozása | 697 |
| Az RNS-ek érése (maturáció) | 699 |
| Az RNS-"editing" | 705 |
| Az RNS-ek transzportja | 707 |
| Az RNS-ek lebontása, ribonukleázok | 710 |
| Ribonukleáz funkciója | 713 |
| Ajánlott irodalom | 713 |
| Rácz Ilona: Fehérje-anyagcsere | 716 |
| Bevezetés | 716 |
| A genetikai kód | 716 |
| A genetikai kód fogalma | 716 |
| A genetikai kód megfejtése, a kódszótár | 717 |
| Nevezetes kodonok | 719 |
| A genetikai kód degeneráltsága | 719 |
| A genetikai kód univerzalitása | 721 |
| A riboszómák | 722 |
| A riboszómák felépítése | 722 |
| A riboszomális fehérjék és RNS-ek funkciója | 727 |
| Az aminoacilálás | 728 |
| A fehérjeszintézis folyamatának áttekintése | 730 |
| Prokarióta típusú transzláció a kloroplasztiszokban és a mitokondriumokban | 733 |
| Az iniciáció | 733 |
| A peptidlánc elongációi | 739 |
| A polipeptidlánc terminációja | 748 |
| Eukarióta típusú fehérjeszintézis a citoplazmában | 750 |
| Az iniciáció | 751 |
| A peptidlánc elongációja | 761 |
| A polipeptidlánc terminációja | 767 |
| A termináció szupressziója eukariótáknál | 768 |
| A fehérjeszintézis szabályozása | 770 |
| A fehérjeszintézis szabályozása plasztiszokban és mitokondriumokban | 771 |
| A transzláció szabályozása eukariótákban | 774 |
| Fehérjeszintézis riboszómától független mechanizmussal | 779 |
| Fehérjeszintézis-gátlók | 780 |
| Iniciáció gátlók | 781 |
| Elongáció és termináció gátlók | 781 |
| A fehérjék intracelluláris transzportja | 784 |
| Bevezetés | 784 |
| Fehérjetranszport a plasztiszokba | 785 |
| Fehérjetranszport a mitokondriumokba | 793 |
| Fehérjetranszport a peroxiszómákba | 798 |
| Fehérjetranszport a sejtmagba | 800 |
| Szekréciós fehérjetranszport | 804 |
| Fehérjetranszport a sejtfelszíntől az intracelluláris kompartmentek felé: endocitózis | 823 |
| A fehérjék lebontása | 825 |
| A proteolízis fiziológiai jelentősége | 825 |
| A proteolízis általános jellemzői | 826 |
| A fehérjék lebontása a citoplazmában és a sejtmagban | 827 |
| Az ubiquitintől független proteolízis | 834 |
| Egyéb proteolitikus aktivitások növényekben | 834 |
| A proteolízis szabályozása | 840 |
| Ajánlott irodalom | 842 |
| Vágújfalvi Dezső: Univerzális és speciális növényi anyagcsere (a növényi anyagok biogenetikai rendszere) | 845 |
| Az univerzális és speciális növényi anyagok fogalma | 845 |
| A bioszintézis utak, a növényi anyagok csoportosítása és rendszerezése | 847 |
| Szaharidok | 852 |
| Fenoloidok | 862 |
| Poliketidek | 873 |
| Terpenoidok | 885 |
| Azotoidok | 895 |
| Ajánlott irodalom | 913 |
| Szigeti Zoltán: Növények és a stressz | 915 |
| Bevezetés | 915 |
| A stressz meghatározása | 916 |
| A stressz szakaszai | 917 |
| A stresszválasz | 920 |
| A szignáltranszdukció | 922 |
| A jel továbbítása a membránban | 923 |
| Jeltovábbítás a sejten belül | 924 |
| A hőmérsékleti stresszek | 929 |
| Alacsony hőmérsékleti stresszek | 930 |
| A hőstressz | 933 |
| Szárazságstressz | 936 |
| Szárazságstressz hatása az egyes életfolyamatokra | 938 |
| A vízhiányt kompenzáló mechanizmusok | 939 |
| Génexpresszió a szárazságstressz-választásban | 941 |
| Fénystresszek, UV-B stressz | 942 |
| A látható fény okozta stressz, fotoinhibíció | 942 |
| UV-B sugárzás okozta stressz | 951 |
| A nehézfém-stresszek | 954 |
| A nehézfémek előfordulása, fiziológiai hatásaik | 954 |
| Az ólom és a kadmium, mint stresszor elemek | 956 |
| Egyes nehézfém-rezisztencia mechanizmusok | 959 |
| Légszennyező anyagok okozta stressz | 962 |
| Általános tünetek | 962 |
| A nitrogénoxidok, kénvegyületek és az ózon hatásai | 963 |
| Xenobiotiumok okozta stresszek | 966 |
| Letális mérgezések | 966 |
| Nemletális mérgezések | 969 |
| A xenobiotikumok elleni általános védőmechanizmusok | 969 |
| Biotikus stresszek (baktérium, gombák, vírusok) | 971 |
| A konstitutív védekezés | 971 |
| Az indukált védekezés | 973 |
| Felismerés és specifitás | 974 |
| Oxidatív stresszek | 977 |
| Egyéb stresszek és a stresszorok együttes hatásai | 980 |
| Stressztűrő képesség fokozása génátvitellel | 982 |
| Ajánlott irodalom | 984 |
| Rövidítések jegyzéke | 985 |
| Tárgymutató | 989 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.