Növényélettan

Előszó

A növényélettan talán leggyorsabban fejlődő területe a növekedés- és fejlődésélettan, amely a molekuláris biológia eszközeivel a növénybiológia legjelentősebb eredményeit hozta létre az utóbbi évtizedben. Ismereteink a növény növekedésének és fejlődésének hátterében működő molekuláris mechanizmusok részleteire is kiterjedve új, átfogó képet nyújtanak a környezeti tényezők és a belső növekedésszabályozók szerepéről, a növény fejlődéséről az embriótól a virágzásig.
Bár molekuláris biológiai és biotechnológiai szempontú könyvek megjelentek magyar nyelven az utóbbi években, az egyetemi oktatásban használt általános jellegű jegyzet már több szempontból is elévült, nem tartalmazhatta a legújabb eredményeket. Úgy véljük, hogy az egyetemi növényélettani oktatás számára egy új tankönyv megjelentetése elkerülhetetlenné vált. Ezzel kiteljesül a növényélettan oktatásához szükséges anyag, a már korábban, Láng Ferenc szerkesztésében megjelent "Növényélettan. A növényi anyagcsere" c. tankönyvvel együtt.
A korábbi jegyzethez képest (Köves-Nagy: Növényélettan. A növények növekedése és fejlődése, 1997) könyvünk anyaga jelentősen bővült, didaktikai okokból szerkezete is megváltozott. A molekuláris bipológia rohamos fejlődése minőségi és mennyiségi szempontból is alapvetően bővítette ismereteinket a jelátvitel és génexpresszió területén. Gyakorlatilag minden "klasszikus" fejezet a molekuláris biológia ismeretanyagával zárul. Ezért, más, külföldön megjelent tankönyvekhez is hasonlóan az első két fejezet a génműködés alapjait és a jelátviteli folyamatokat, valamint a növény fejlődésében, morfogenezisében alapvető szerpete játszó fényreceptorokat tárgyalja. Ezután kerül sor a növekedés és fejlődés lényeges eleminek leírására, amelyet a klasszikus öt növényi hormon öt fejezete követ. Az új eredmények szükségessé tették a legutóbbi években felfedezett hormonhatású anyagok és a biotikus és abiotikus stresszorok elleni védőmechanizmusokban szerepet játszó tényezők külön fejezetben való összefoglalását. Végezetül a virágzás biológiájával foglalkozó fejezetben mintegy integrálódik a könyv korábbi fejezeteinek anyaga. Elkerülhetetlenül vannak átfedő részek az említett Láng Ferenc szerkesztette tankönyv egyes részeivel, azonban úgy gondoljuk, hogy célszerű, ha az egyetemi hallgató egyetlen tankönyvben megtalálja a sikeres vizsgához szükséges anyagot.
Ez a tankönyv a Szegedi Tudományegyetem Növényélettani Tanszékén készült, a szerzői kollektíva évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal rendelkező oktatókból áll. A fejezeteket megíró szerzői kollektíva lelkes tagja volt Dr. Horváth Ferenc kollégánk is, aki az ábraanyag megszerkesztésével minden fejezethez hozzájárult. Könyvünket elsősorban a biológus és biológia tanárszakos hallgatóknak ajánljuk, de hasznosítható lehet az agráregyetemi graduális képzésben, valamint éppen átfogó jellege révén a szakirányú posztgraduális képzésben is. Vissza