| Általános rész | |
| Bevezetés | 11 |
| Laboratóriumi rendszabályok | 13 |
| Laboratóriumi felszerelések, berendezések és általános laboratóriumi műveletek | 15 |
| A gyakorlatokon felhasznált műszerek és fontosabb módszerek ismertetése | 31 |
| Gyakorlatok leírása | |
| A növények vízforgalma | 53 |
| A növényi sejtek, szövetek vízfelvétele | 53 |
| Mesterséges szemipermeábilis hártya kialakítása | 53 |
| Az ozmózis jelenségének tanulmányozása ozmométerrel, különböző kísérleti feltételek mellett | 54 |
| Ozmózisos nyomás mérése | 55 |
| Az endozmózis, exomózis és izozmózis jelenségek bemutatása | 58 |
| Az élő hártyák permeábilitása savakra és bázisokra vonatkozóan | 60 |
| Az ionok hatása a sejtmembránok permeábilitása | 61 |
| Az egy- és kétvegyértékű ionok ellentétes hatása a metilénkék felvételére | 63 |
| Burgonya ozmométer készítése | 63 |
| Ozmoaktív és ozmoinaktív anyagok vizsgálata | 64 |
| A plazmolizis típusainak vizsgálata | 65 |
| A sapkaplazmolizis és a tonoplaszt-plazmolizis vizsgálata | 66 |
| A sejtek ozmozisos értékének megállapítása határplazmolízissel | 67 |
| A sejtek ozmózisos szívóértékének meghatározása | 68 |
| A növények vízfelvétele | 72 |
| A gyökér szerepe a vízfelvételekben | 72 |
| A különböző tényezők hatása a vízfelvételekben | 75 |
| A talajban levő "holt víz" hervadási együttható meghatározása | 75 |
| A levelek vízfelvételének kimutatása | 79 |
| A levelek aktuális és kiritkus telítettségi hiányának megállapítása | 81 |
| A növények vízleadásának vizsgálata: párologtatás (transzpiráció), Cseppkiválasztás (guttáció) | 83 |
| Különböző típusú levelek víztartóképességének összehasonlítása | 83 |
| A különböző levelek vízveszteségének egyszerű bemutatása | 85 |
| A növények párologtatása, a víz pótlásának lehetősége mellett, különböző környezeti feltételek hatására | 86 |
| A párologtatás mérése cserépben nevelt növénnyel | 87 |
| A levelek párologtatási viszonyainak mérése potométerrel | 89 |
| A relatív transzpiráció megállapítása különböző leveleknél | 91 |
| A levél párologtatásának megállapítása a levél színén és fonákán kobaltpapírral | 94 |
| A légnedvesség mérése kobaltpapír sorozattal | 97 |
| A gázcserenyílások szerepe a transzpirációban | 99 |
| A sztómák nyitottsági fokának mérése | 100 |
| A sztómák nyitottsági fokának megállapítása buborékszámlálással | 102 |
| A sztómák működésének megfigyelése a zárósejtek turgorváltozásaival összefüggésben | 103 |
| A zárósejtek turgormozgásának modellezése | 104 |
| A sztómák változása különböző pH értékű pufferoldatokban | 105 |
| A víz leadása cseppkiválasztással, guttációval | 106 |
| A növények vízmérlege | 107 |
| A víz mozgása a növényekben | 108 |
| A párolgás szívóhatásának, mint felső végmozgatóinak a bemutatása | 108 |
| Alsó végmozgató vagy gyökérnyomás bemutatása | 110 |
| A vízszállítás pályájának vizsgálata | 113 |
| A vízáramlás gyorsaságának kimutatása a növényekben | 114 |
| Gyűrűzési kísérletek | 116 |
| A vízvezetés mértéke összefüggésben a vízvezető elemek anatómiai tulajdonságaival | 117 |
| A növények ásványos táplálkozása és ásványi anyag tartalma | 119 |
| A növényi test felépítésének elemzése | 119 |
| A víztartalom, szárazanyag tartalom, szervesanyag tartalom és hamutartalom megállapítása | 119 |
| A hamutartalom alkalitásának meghatározása | 121 |
| A növényekben levő néhány hamuelem minőségei meghatározása egyszerű módszerekkel | 122 |
| A hamuelemek kvalitatív kimutatása spektroszkóppal | 127 |
| A SiO2 vizsgálata | 128 |
| A hamuelemek közül a K, Na és Ca mennyiségi meghatározása lángfotométerrel | 129 |
| Tápoldatos kísérletek | 131 |
| Az élő növényi szövetekben levő, oldható N, K és P kimutatása | 137 |
| Az ionok felvétele | 140 |
| A nitrogén-tartalmú ionok felvétele csíranövényeknél | 140 |
| A 2,4 D (2,4 diklórfenoxiecetsav), mint biológiai aktív vegyület, hatása az ionfelvételre | 142 |
| Az ionatagonizmus szerepének vizsgálata | 144 |
| A talaj összetételének, tulajdonságainak vizsgálata | 145 |
| A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata | 145 |
| A talaj szemcseösszetételének megállapítása | 145 |
| A talaj kötöttségi fokának megállapítása az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása alapján | 147 |
| A talaj levegőtartalmának, illetve pórusosságának megállapítása | 149 |
| A talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása | 150 |
| A talaj vízkapacitásának meghatározása | 152 |
| A talaj tápanyaglekötő tulajdonságának bemutatása | 153 |
| A talaj nedvességtartalmának meghatározása | 154 |
| A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálata | 155 |
| A talaj pH értékének mérése | 155 |
| A talaj szódára (Na2CO3) átszámított lúgosságának meghatározása | 158 |
| A talaj mésztartalmának meghatározása | 160 |
| A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának gyors, helyszíni meghatározása | 162 |
| A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának meghatározása csíranövényekkel Neubauer szerint | 163 |
| A talajok vizes kivonatában levő ionok meghatározása | 167 |
| A talaj humusztartalmának meghatározása | 169 |
| A gyökerek által termelt gyökérsavak szerepe a talaj ásványi anyagainak feltárásában | 171 |
| A növények fotoszintézisének vizsgálata | 173 |
| A fény, hőmérséklet és a CO2 koncentráció hatásának vizsgálata a vízinövények fotoszintézisére | 173 |
| A fotoszintézis értékének mérése levélkorongokkal | 178 |
| A fotoszintézis során képződött oxigén mennyiségi meghatározása a Winkler-féle módszerrel | 182 |
| A szárazföldi növények fotoszintézis értékének meghatározása a pH változás alapján | 185 |
| A fotoszintézisnél keletkezett keményítő kimutatása a Sachs-féle jódpróbával | 187 |
| A fotoszintézis során képződött szervesanyag mennyiségi meghatározása | 193 |
| A klorofill abszorpciós spektruma és mennyiségi meghatározása | 196 |
| A kloroplasztisz-pigmentek tulajdonságainak vizsgálata, az egyes komponensek elkülönítése, a klorofilltartalom mennyiségi meghatározása | 198 |
| A növények disszimilációs folyamatai | 208 |
| Az oxidatív légzés vizsgálata | 208 |
| A légzésnél felhasznált oxigén és a kibocsátott CO2 egyszerű kimutatása | 208 |
| A légzés során keletkező CO2 mennyiségi meghatározása | 211 |
| A légzésnél keletkező CO2 kimutatása fenolftaleinos nátronluggal | 213 |
| A légzés intenzitásának meghatározása különböző növényi részekben | 214 |
| A gyökérlégzés vizsgálata | 215 |
| A légzés során elhasznált oxigén mennyiségi kimutatása | 219 |
| A légzési hányados (RQ) meghatározása | 221 |
| A légzési hányados különbségeinek egyszerű bemutatása | 225 |
| A légzésnél keletkező gázok mennyiségi viszonyainak mérése | 226 |
| A légzés intenzitásának értékelése súlycsökkentés alapján | 227 |
| A légzéssel kapcsolatos hőfejlődés kimutatása | 228 |
| Az intramolekuláris légzés | 230 |
| Az erjedési formák vizsgálata | 233 |
| Az alkoholos erjedés egyszerű kimutatása | 233 |
| Különböző szénhidrátok erjeszthetőségének vizsgálata | 235 |
| Az alkoholnak, mint végterméknek hatása az erjedési folyamatokra | 236 |
| Az erjedés vizsgálata aerob és anaerob körülmények között | 238 |
| Különböző hőmérsékletek hatása az erjedésre | 240 |
| Az erjedésnél keletkező széndioxid és alkohol keletkezésének egyszerű kimutatása | 241 |
| Tejsavas erjedés vizsgálata | 242 |
| Vajsavas erjedés vizsgálata | 244 |
| Ecetsavas erjedés vizsgálata | 246 |
| A légzési enzimek vizsgálata | 249 |
| Dehidragenázok kimutatása | 249 |
| Fenoloxidázok kimutatása | 252 |
| Peroxidázok kimutatása | 256 |
| A növényekben levő kataláz működésének kimutatása | 259 |
| A növények nitrogén anyagcseréje | 261 |
| A légköri nitrogén hasznosítása | 261 |
| A nitrifikálás vizsgálata | 262 |
| A nitrátok felvétele, különböző fényviszonyok mellett | 265 |
| A növényi kivonatban levő aminósavak kimutatása kétdimenziós papírkromatográfiával | 266 |
| A külső tényezők hatása a szabad aminósav-tartalom mennyiségi és minőségi összetételére | 269 |
| A növények vízhiányának kimutatása prolin-próbával | 275 |
| A fehérjék minőségi kimutatása színreakciókkal | 277 |
| A növényi fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása | 279 |
| A fehérjék izoelektromos pontjának meghatározása | 280 |
| A protein mennyiségi meghatározása Biuret-reakció felhasználásával, kolorimetriás méréssel | 282 |
| A fehérjék elválasztása papírelektroforézissel | 285 |
| A növényi részekben levő össznitrogén és fehérje nitrogén meghatározása Kjeldahl-módszerrel | 287 |
| A fehérje-nitrogén meghatározása és a tiszta fehérjemennyiség megállapítása | 289 |
| Az intermedier anyagcsere és termékeinek vizsgálata | 293 |
| A növényi olajok kimutatása | 293 |
| A növényi magvakban levő olaj mennyiségi meghatározása | 295 |
| Az éterikus olajok vizsgálata | 297 |
| A betulin kimutatása | 299 |
| A gyanta vizsgálata | 300 |
| A karotin minőségi és mennyiségi meghatározása | 301 |
| A kaucsuk kimutatása Ficus elastica tejnedvéből | 303 |
| A glikozidok vizsgálata | 303 |
| Az alkaloidok vizsgálata | 317 |
| Szerves savak kimutatása | 322 |
| A tápanyagok raktározása | 324 |
| A cukorrépa cukortartalmának meghatározása | 324 |
| A növények növekedés és fejlődésélettana; a csírázás | |
| A csírázás élettana | 326 |
| A magvak életképességének és csíraképességének megállapítása | 327 |
| A magvak életképességének megállapítása gyors módszerekkel | 328 |
| A csírázási százalék és csírázási erély megállapítása különböző életkorú csíráknál | 329 |
| A csírázás külső feltételei: A víz szerepe a csírázásban | 329 |
| A csírázáshoz szükséges víz mennyiségének meghatározása | 331 |
| A csírázási víz meghatározása | 332 |
| A magvak vízfelvételével járó duzzadás feszítő erjének bemutatása | 334 |
| A víz bejutási helye a magvakba | 334 |
| Az oxigén szerepe a csírázásban | 335 |
| A vetés mélységének hatása a csírázásra | 336 |
| A fény hatása a csírázásra | 337 |
| A csírázás belső feltételei | 339 |
| A mag érettségi állapotának szerepe a csírázásban | 339 |
| A maghéj csírázásgátló szerepének vizsgálata | 340 |
| A csírázásgátló anyagok, inhibitorok hatásának vizsgálata | 341 |
| A csírázás alatti enzimtevékenység vizsgálata | 342 |
| A keményítő enzimes lebontásának vizsgálata | 342 |
| Az amilázok jelentésének kimutatása csírázó magvakban | 345 |
| Az amiláz hatásának bemutatása csíráztatott burgonyagumón | 346 |
| A keményítő bomlási termékeinek papírkromatográfiás szétválasztása | 346 |
| A lipáz működésének vizsgálata csírázás alatt | 348 |
| A csírázó magvak szabad aminósav tartalmának vizsgálata | 348 |
| A növekedés és fejlődés vegetatív szakaszának élettana | 350 |
| A növényi szervek növekedésének mérési módjai | 350 |
| A megnyúlásos és szélességbeli növekedés mérése és különböző környezeti hatások szerepének vizsgálata a növekedésre | 350 |
| A hosszanti növekedés mérése auxonométerrel és auxonográffal | 354 |
| A hosszúságnövekedés mérése horizontált mikroszkóppal | 355 |
| A növények növekedési zónáinak mérése | 356 |
| A levél növekedésének vizsgálata | 359 |
| A szár szélességbeli növekedésének vizsgálata | 360 |
| A növekedési hormonok (fitohormonok) vizsgálata | 360 |
| Az auxin hatásának kimutatása | 360 |
| Az auxin képződési helyének és a növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata zab csíranövényeken | 363 |
| Az auxin hatásának vizsgálata a növény különböző részein | 366 |
| Növekedésserkentő anyagok hatása a hajtások, járulékos gyökerek és a parthenokarp termések képződésére | 367 |
| A leander gyökeresedésének gyorsítása csírázó gabonaszemekkel | 369 |
| A béta-indolilecetsav szerepe a járulékos gyökerek fejlődésében | 370 |
| Az auxin szerepe a korrelációs jelenségekben | 370 |
| Az auxin szerepe a polaritás kialakításában | 371 |
| A kinetinnek és a béta-indolilecetsavnak hatása a növényi szövettenyészetre | 372 |
| A fitokininek hatása a levél öregedésére | 374 |
| Saláta hipokitil-teszt | 376 |
| Biosz-anyagok kimutatása élesztő-teszttel | 378 |
| A Dikonirt hatásának vizsgálata egy- és kétszikű növényeken | 380 |
| A növények fejlődésére ható tényezők vizsgálata | 381 |
| A különböző fotoperiódusos indukciók hatása a Lemna-fajok virágzására | 381 |
| A fotoperiodikus indukció hatása a Chrysanthemum indicum virágzására | 384 |
| A fejlődés hőszakának vizsgálata az őszibúza tenyésztőkúpjára gyakorolt hatás alapján | 386 |
| A fitokromok hatásának vizsgálata a fejlődésre | 387 |
| A stádiumosan különbözően fejlett növényi részek vizsgálata | 390 |
| A növények nyugalmi állapotának megszakítása | 391 |
| Az élő szervezetek egymásra hatása | 393 |
| A növények visszaszerző képességének (restituciójának) néhány esete | 397 |
| Polyploidia kiváltása a magvak kolchininkezelésével | 400 |
| A növényi mozgások élettana | 401 |
| Tropizmusok | 401 |
| A fototropizmussal kapcsolatos mozgások vizsgálata | 401 |
| A geotropizmussal kapcsolatos kísérletek | 404 |
| A kemotropizmus mozgás vizsgálata | 407 |
| A hidrotropizmus vizsgálata | 408 |
| A tigmotropizmus vizsgálata | 409 |
| Nastiák | 411 |
| A termonasztia megfigyelése | 411 |
| A fotonasztikus mozgás megfigyelése | 411 |
| A kemonasztikus mozgás vizsgálata a Drosera tentakulumain | 412 |
| A szeizmonasztikus mozgások megfigyelése | 413 |
| Az autonóm mozgások vizsgálata | 414 |
| Gyakorlat | 414 |
| Helyváltoztató mozgások, taxiák vizsgálata | 415 |
| A fototaxia vizsgálata | 415 |
| Az aerotaxia vizsgálata | 416 |
| Fizikai jelenségeken alapuló mozgások | 417 |
| Higroszkópos mozgások vizsgálata | 417 |
| A kohéziós mozgás vizsgálata | 420 |
| Az explóziós mozgás megfigyelése | 420 |
| Függelék | 422 |
| Felhasznált irodalom | 447 |
Folytatás Microsoft-tal