1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Növényélettani gyakorlatok

Munkafüzeti jelleggel/Kézirat

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 450 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv tankönyvi száma: J 11-813. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A növényélettani gyakorlatok célja az, hogy az elméleti ismereteket megalapozza, kiegészítse, megismertessen azokkal a kisérletekkel, melyek betekintést adnak a növények életműködeibe. Lényeges... Tovább

Előszó

A növényélettani gyakorlatok célja az, hogy az elméleti ismereteket megalapozza, kiegészítse, megismertessen azokkal a kisérletekkel, melyek betekintést adnak a növények életműködeibe. Lényeges szempont az is, hogy megismerjük a kisérletezés eszközeit, módszereit és eközben fejlődjön oknyomozó természettudományos gondolkodásunk: tudjunk elemezni, szintetizálni, összefüggéseket, lényeget látni, tudjunk következtetéseket levonni az eredményekből.
A növényélettani gyakorlatok sajátos jelleggel rendelkeznek. A kisérletek megkezdése előtt jó előre gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésünkre álljanak a szükséges növényi anyagok (pl. csiranövények, palántanövények stb.). Gyakran a kisérlet nem fejeződik be a rendelkezésre álló két óra alatt, tehát biztosítanunk kell a további folyamatos megfigyelést és az adatok feljegyzését, egy-egy művelet gyakorlaton kívüli elvégzését.
Ajánlatos, az, hogy a több munkát és huzamosabb megfigyelését igénylő gyakorlatokat kis csoportok végezzék. Egy-egy témakörből az összes gyakorlatot az idő korlátai miatt nem végezheti el minden hallgató. Ezért ajánlható az a módszer, hogy a kisérletek közben részbemutatással, majd a témakörök végén az egyes munkacsoportok az egész csoport előtt ismertessék feladatukat és a kapott eredményeket.
A gyakorlatok elvégzését megkönnyíti az, hogy külön munkafüzetet nem kell készíteni. Az egyes gyakorlatok meghatározzák a feladatokat, a kiértékelés szempontjait s ennek megfelelően kell kitöltenünk a táblázatokat, elkészitenünk a grafikonokat, diagramokat, rajzokat. A gyakorlatokkal kapcsolatban feltett kérdések megválaszolása arra késztet, hogy esetenként megfelelő szakirodalmi anyagban tanulmányozzák a témát. A jegyzet munkafüzet jellege, amellett, hogy irányítja és megszabja a munkamenetet, lehetőséget ad a gyorsabb és hatásosabb ellenőrzésre is.
A gyakorlat elvégzését megkönnyíti az, hogy külön munkafüzetet nem kell készíteni. Az egyes gyakorlatok meghatározzák a feladatokat, a kiértélekés szemponjait s ennek megfelelően kell kitöltenünk a táblázatokat, elkészítenünk a grafikonokat, diagramokat, rajzokat. A gyakorlatokkalo kapcsolatban feltett kérdések megválaszolása arra késztet, hogy esetenként megfelelő szakirodalmi anyagban tanulmányozzuk a témát. A jegyzet munkafüzet jellege, amellett, hogy irányítja és megszabja a munkamenetet, lehetőséget ad a gyorsabb és hatásosabb ellenőrzésre is.
A gyakorlatok kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy azok a leendő általános iskolai szaktanárok számára megfelelőek legyenek. Ennek alapján a témakörök tartalmaznak egyszerűen, általános iskolai keretek között is, szaktanárképzésnél megkövetelt szinvonalat kielégítik.
Végső cél az, hogy jól képzett, széles látókörű, természettudományos gondolkodású, megfelelő biológiai szemlélettel rendelkező szaktanárok kerüljenek az általános iskolákba, akik nem a táblán végzik a kisérleteket, hanem az élő növényeken mutatják be az életjelenségeket, azok törvényszerűseit. Ehhez kíván segítséget nyújtani a jegyzet. Vissza

Tartalom

Általános rész
Bevezetés11
Laboratóriumi rendszabályok13
Laboratóriumi felszerelések, berendezések és általános laboratóriumi műveletek15
A gyakorlatokon felhasznált műszerek és fontosabb módszerek ismertetése31
Gyakorlatok leírása
A növények vízforgalma53
A növényi sejtek, szövetek vízfelvétele53
Mesterséges szemipermeábilis hártya kialakítása53
Az ozmózis jelenségének tanulmányozása ozmométerrel, különböző kísérleti feltételek mellett54
Ozmózisos nyomás mérése55
Az endozmózis, exomózis és izozmózis jelenségek bemutatása58
Az élő hártyák permeábilitása savakra és bázisokra vonatkozóan60
Az ionok hatása a sejtmembránok permeábilitása61
Az egy- és kétvegyértékű ionok ellentétes hatása a metilénkék felvételére63
Burgonya ozmométer készítése63
Ozmoaktív és ozmoinaktív anyagok vizsgálata64
A plazmolizis típusainak vizsgálata65
A sapkaplazmolizis és a tonoplaszt-plazmolizis vizsgálata66
A sejtek ozmozisos értékének megállapítása határplazmolízissel67
A sejtek ozmózisos szívóértékének meghatározása68
A növények vízfelvétele72
A gyökér szerepe a vízfelvételekben72
A különböző tényezők hatása a vízfelvételekben75
A talajban levő "holt víz" hervadási együttható meghatározása75
A levelek vízfelvételének kimutatása79
A levelek aktuális és kiritkus telítettségi hiányának megállapítása81
A növények vízleadásának vizsgálata: párologtatás (transzpiráció), Cseppkiválasztás (guttáció)83
Különböző típusú levelek víztartóképességének összehasonlítása83
A különböző levelek vízveszteségének egyszerű bemutatása85
A növények párologtatása, a víz pótlásának lehetősége mellett, különböző környezeti feltételek hatására86
A párologtatás mérése cserépben nevelt növénnyel87
A levelek párologtatási viszonyainak mérése potométerrel89
A relatív transzpiráció megállapítása különböző leveleknél91
A levél párologtatásának megállapítása a levél színén és fonákán kobaltpapírral94
A légnedvesség mérése kobaltpapír sorozattal97
A gázcserenyílások szerepe a transzpirációban99
A sztómák nyitottsági fokának mérése100
A sztómák nyitottsági fokának megállapítása buborékszámlálással102
A sztómák működésének megfigyelése a zárósejtek turgorváltozásaival összefüggésben103
A zárósejtek turgormozgásának modellezése104
A sztómák változása különböző pH értékű pufferoldatokban105
A víz leadása cseppkiválasztással, guttációval106
A növények vízmérlege107
A víz mozgása a növényekben108
A párolgás szívóhatásának, mint felső végmozgatóinak a bemutatása108
Alsó végmozgató vagy gyökérnyomás bemutatása110
A vízszállítás pályájának vizsgálata113
A vízáramlás gyorsaságának kimutatása a növényekben114
Gyűrűzési kísérletek116
A vízvezetés mértéke összefüggésben a vízvezető elemek anatómiai tulajdonságaival117
A növények ásványos táplálkozása és ásványi anyag tartalma119
A növényi test felépítésének elemzése119
A víztartalom, szárazanyag tartalom, szervesanyag tartalom és hamutartalom megállapítása119
A hamutartalom alkalitásának meghatározása121
A növényekben levő néhány hamuelem minőségei meghatározása egyszerű módszerekkel122
A hamuelemek kvalitatív kimutatása spektroszkóppal127
A SiO2 vizsgálata128
A hamuelemek közül a K, Na és Ca mennyiségi meghatározása lángfotométerrel129
Tápoldatos kísérletek131
Az élő növényi szövetekben levő, oldható N, K és P kimutatása137
Az ionok felvétele140
A nitrogén-tartalmú ionok felvétele csíranövényeknél140
A 2,4 D (2,4 diklórfenoxiecetsav), mint biológiai aktív vegyület, hatása az ionfelvételre142
Az ionatagonizmus szerepének vizsgálata144
A talaj összetételének, tulajdonságainak vizsgálata145
A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata145
A talaj szemcseösszetételének megállapítása145
A talaj kötöttségi fokának megállapítása az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása alapján147
A talaj levegőtartalmának, illetve pórusosságának megállapítása149
A talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása150
A talaj vízkapacitásának meghatározása152
A talaj tápanyaglekötő tulajdonságának bemutatása153
A talaj nedvességtartalmának meghatározása154
A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálata155
A talaj pH értékének mérése155
A talaj szódára (Na2CO3) átszámított lúgosságának meghatározása158
A talaj mésztartalmának meghatározása160
A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának gyors, helyszíni meghatározása162
A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának meghatározása csíranövényekkel Neubauer szerint163
A talajok vizes kivonatában levő ionok meghatározása167
A talaj humusztartalmának meghatározása169
A gyökerek által termelt gyökérsavak szerepe a talaj ásványi anyagainak feltárásában171
A növények fotoszintézisének vizsgálata173
A fény, hőmérséklet és a CO2 koncentráció hatásának vizsgálata a vízinövények fotoszintézisére173
A fotoszintézis értékének mérése levélkorongokkal178
A fotoszintézis során képződött oxigén mennyiségi meghatározása a Winkler-féle módszerrel182
A szárazföldi növények fotoszintézis értékének meghatározása a pH változás alapján185
A fotoszintézisnél keletkezett keményítő kimutatása a Sachs-féle jódpróbával187
A fotoszintézis során képződött szervesanyag mennyiségi meghatározása193
A klorofill abszorpciós spektruma és mennyiségi meghatározása196
A kloroplasztisz-pigmentek tulajdonságainak vizsgálata, az egyes komponensek elkülönítése, a klorofilltartalom mennyiségi meghatározása198
A növények disszimilációs folyamatai208
Az oxidatív légzés vizsgálata208
A légzésnél felhasznált oxigén és a kibocsátott CO2 egyszerű kimutatása208
A légzés során keletkező CO2 mennyiségi meghatározása211
A légzésnél keletkező CO2 kimutatása fenolftaleinos nátronluggal213
A légzés intenzitásának meghatározása különböző növényi részekben214
A gyökérlégzés vizsgálata215
A légzés során elhasznált oxigén mennyiségi kimutatása219
A légzési hányados (RQ) meghatározása221
A légzési hányados különbségeinek egyszerű bemutatása225
A légzésnél keletkező gázok mennyiségi viszonyainak mérése226
A légzés intenzitásának értékelése súlycsökkentés alapján227
A légzéssel kapcsolatos hőfejlődés kimutatása228
Az intramolekuláris légzés230
Az erjedési formák vizsgálata233
Az alkoholos erjedés egyszerű kimutatása233
Különböző szénhidrátok erjeszthetőségének vizsgálata235
Az alkoholnak, mint végterméknek hatása az erjedési folyamatokra236
Az erjedés vizsgálata aerob és anaerob körülmények között238
Különböző hőmérsékletek hatása az erjedésre240
Az erjedésnél keletkező széndioxid és alkohol keletkezésének egyszerű kimutatása241
Tejsavas erjedés vizsgálata242
Vajsavas erjedés vizsgálata244
Ecetsavas erjedés vizsgálata246
A légzési enzimek vizsgálata249
Dehidragenázok kimutatása249
Fenoloxidázok kimutatása252
Peroxidázok kimutatása256
A növényekben levő kataláz működésének kimutatása259
A növények nitrogén anyagcseréje261
A légköri nitrogén hasznosítása261
A nitrifikálás vizsgálata262
A nitrátok felvétele, különböző fényviszonyok mellett265
A növényi kivonatban levő aminósavak kimutatása kétdimenziós papírkromatográfiával266
A külső tényezők hatása a szabad aminósav-tartalom mennyiségi és minőségi összetételére269
A növények vízhiányának kimutatása prolin-próbával275
A fehérjék minőségi kimutatása színreakciókkal277
A növényi fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása279
A fehérjék izoelektromos pontjának meghatározása280
A protein mennyiségi meghatározása Biuret-reakció felhasználásával, kolorimetriás méréssel282
A fehérjék elválasztása papírelektroforézissel285
A növényi részekben levő össznitrogén és fehérje nitrogén meghatározása Kjeldahl-módszerrel287
A fehérje-nitrogén meghatározása és a tiszta fehérjemennyiség megállapítása289
Az intermedier anyagcsere és termékeinek vizsgálata293
A növényi olajok kimutatása293
A növényi magvakban levő olaj mennyiségi meghatározása295
Az éterikus olajok vizsgálata297
A betulin kimutatása299
A gyanta vizsgálata300
A karotin minőségi és mennyiségi meghatározása301
A kaucsuk kimutatása Ficus elastica tejnedvéből303
A glikozidok vizsgálata303
Az alkaloidok vizsgálata317
Szerves savak kimutatása322
A tápanyagok raktározása324
A cukorrépa cukortartalmának meghatározása324
A növények növekedés és fejlődésélettana; a csírázás
A csírázás élettana326
A magvak életképességének és csíraképességének megállapítása327
A magvak életképességének megállapítása gyors módszerekkel328
A csírázási százalék és csírázási erély megállapítása különböző életkorú csíráknál329
A csírázás külső feltételei: A víz szerepe a csírázásban329
A csírázáshoz szükséges víz mennyiségének meghatározása331
A csírázási víz meghatározása332
A magvak vízfelvételével járó duzzadás feszítő erjének bemutatása334
A víz bejutási helye a magvakba334
Az oxigén szerepe a csírázásban335
A vetés mélységének hatása a csírázásra336
A fény hatása a csírázásra337
A csírázás belső feltételei339
A mag érettségi állapotának szerepe a csírázásban339
A maghéj csírázásgátló szerepének vizsgálata340
A csírázásgátló anyagok, inhibitorok hatásának vizsgálata341
A csírázás alatti enzimtevékenység vizsgálata342
A keményítő enzimes lebontásának vizsgálata342
Az amilázok jelentésének kimutatása csírázó magvakban345
Az amiláz hatásának bemutatása csíráztatott burgonyagumón346
A keményítő bomlási termékeinek papírkromatográfiás szétválasztása346
A lipáz működésének vizsgálata csírázás alatt348
A csírázó magvak szabad aminósav tartalmának vizsgálata348
A növekedés és fejlődés vegetatív szakaszának élettana350
A növényi szervek növekedésének mérési módjai350
A megnyúlásos és szélességbeli növekedés mérése és különböző környezeti hatások szerepének vizsgálata a növekedésre350
A hosszanti növekedés mérése auxonométerrel és auxonográffal354
A hosszúságnövekedés mérése horizontált mikroszkóppal355
A növények növekedési zónáinak mérése356
A levél növekedésének vizsgálata359
A szár szélességbeli növekedésének vizsgálata360
A növekedési hormonok (fitohormonok) vizsgálata360
Az auxin hatásának kimutatása360
Az auxin képződési helyének és a növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata zab csíranövényeken363
Az auxin hatásának vizsgálata a növény különböző részein366
Növekedésserkentő anyagok hatása a hajtások, járulékos gyökerek és a parthenokarp termések képződésére367
A leander gyökeresedésének gyorsítása csírázó gabonaszemekkel369
A béta-indolilecetsav szerepe a járulékos gyökerek fejlődésében370
Az auxin szerepe a korrelációs jelenségekben370
Az auxin szerepe a polaritás kialakításában371
A kinetinnek és a béta-indolilecetsavnak hatása a növényi szövettenyészetre372
A fitokininek hatása a levél öregedésére374
Saláta hipokitil-teszt376
Biosz-anyagok kimutatása élesztő-teszttel378
A Dikonirt hatásának vizsgálata egy- és kétszikű növényeken380
A növények fejlődésére ható tényezők vizsgálata381
A különböző fotoperiódusos indukciók hatása a Lemna-fajok virágzására381
A fotoperiodikus indukció hatása a Chrysanthemum indicum virágzására384
A fejlődés hőszakának vizsgálata az őszibúza tenyésztőkúpjára gyakorolt hatás alapján386
A fitokromok hatásának vizsgálata a fejlődésre387
A stádiumosan különbözően fejlett növényi részek vizsgálata390
A növények nyugalmi állapotának megszakítása391
Az élő szervezetek egymásra hatása393
A növények visszaszerző képességének (restituciójának) néhány esete397
Polyploidia kiváltása a magvak kolchininkezelésével400
A növényi mozgások élettana401
Tropizmusok401
A fototropizmussal kapcsolatos mozgások vizsgálata401
A geotropizmussal kapcsolatos kísérletek404
A kemotropizmus mozgás vizsgálata407
A hidrotropizmus vizsgálata408
A tigmotropizmus vizsgálata409
Nastiák411
A termonasztia megfigyelése411
A fotonasztikus mozgás megfigyelése411
A kemonasztikus mozgás vizsgálata a Drosera tentakulumain412
A szeizmonasztikus mozgások megfigyelése413
Az autonóm mozgások vizsgálata414
Gyakorlat414
Helyváltoztató mozgások, taxiák vizsgálata415
A fototaxia vizsgálata415
Az aerotaxia vizsgálata416
Fizikai jelenségeken alapuló mozgások417
Higroszkópos mozgások vizsgálata417
A kohéziós mozgás vizsgálata420
Az explóziós mozgás megfigyelése420
Függelék422
Felhasznált irodalom447

Dr. Suba János

Dr. Suba János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Suba János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv