Növényélettani kísérletek

Egyetemi tankönyv

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Frenyó Vilmos: Növényélettani kísérletek ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	699 oldal
Sorozatcím:	Növénytani praktikum
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 4282. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ
Laboratóriumi alapismeretek
Laboratóriumi munka- és óvórendszabályok	14
Laboratóriumi munkaeszközök	16
Üvegedények	16
üvegcsiszolatok	18
A csiszolatok, csapok és forgórészek kezelése	18
Porcelán eszközök	19
Fémeszközök	19
Faeszközök	20
A laboratóriumi eszközök tisztítása és karbantartása	20
Egyszerűbb üvegtechnikai munkák	21
Fúvólámpa	21
Szétdarabolás	21
Repesztés	22
tompítás	22
tágítás	22
Kihúzás	22
hajlítás	22
Beforrasztás	23
Összeforrasztás	23
Platinadrót-beforrasztás	23
Lehűtés	23
Készülékszerelési alapmunkák	23
Dugópihítás	23
dugófúrás	23
parafadugók tömítése	24
Gumi- és üvegcsövek összeszerelése	24
A gumianyag tárolása	24
Fecskendőpalack készítése	25
Egyéb tudnivalók	25
Üvegmaratás	25
címkeragasztás	25
Ragasztók (kittek)	25
Forráskönnyítők	26
Asztalok, faeszközök pácolása	26
Általános laboratóriumi műveletek
Súlymérés	29
Kézi mérleg	29
Táramérlegek	29
Analitikai mérlegek	30
Egyéb mérlegek	32
A mérlegek kezelése és ápolása	33
A fajsúly mérése	36
Areométer	36
Piknométer	37
Moor-Westphal-mérleg	38
térfogatmérés	39
Mérőhengerek	40
Mérőlombikok	40
Pipetták	41
Büretták	41
Melegítés, főzés, hamvasztás	43
Gázmelegítés	43
Elektromos melegítés	44
Fürdők	47
hamvasztás	49
Hűtés, kondenzálás	51
Szilárd anyagok hűtése	51
Folyadékok hűtése	51
Gőzök hűtése (kondenzálás)	53
Alacsony nyomás (vákuum) előállítása	56
vákuumszivattyúk	56
vákummérés	58
Szárítás	60
Folyadékok szárítása	60
Szárító berendezések	62
Bepárlás	64
Bepárlás légköri nyomáson	64
Bepárlás vákuumban	65
Elpárologtatás vákuumban	66
Az anyag felaprózása	67
Feldarabolás	67
Homogenizálás és őrlés	67
Keverés, rázás és szitálás	69
Keverés és keverő berendezések	70
Rázóberendezések	71
Szitálás	72
Izolálás, tisztítás
A részecskék nagysága és fajsúlya alapján való elválasztás	76
Kicsapás	76
Dekantálás	76
szűrés	77
Centrifugálás	85
A különböző oldékonyság alapján való elválasztás	88
A legfontosabb oldószerek	88
Kirázás	88
A növényi anyagok kivonása	90
Az eltérő gőznyomás alapján való elválasztás	94
A desztillálás fogalma	94
Desztilláló készülékek	94
Desztillálás légköri nyomáson	98
Az egyszerű desztillálás technikája	100
A frakcionált desztillálás technikája	102
Desztillálás csökkentett nyomáson	103
Vízgőzdesztilláció	104
Kristályosítás	104
Az átkristályosítás technikája és részfolyamatai	105
Szublimálás	107
Szublimálás légköri nyomáson	108
Szublimálás csökkentett nyomáson	109
Kromatográfia és elektroforézis
A kromatográfia eljárások felosztása	113
Adszorpciós kromatográfia	113
Ioncserés vagy heteropoláris kromatográfia	114
Megoszlási oszlopkromatográfia	114
Papírkromatográfia	114
Oszlopkromatográfia	114
Adszorbensek és hordozóanyagok	115
Oldószerek	118
A kromatografáló csövek és megtöltésük	119
A vizsgálati anyag felvitele és dózisa	120
A kromatogram kifejlesztése	121
A zónák meghatározása	123
Kioldás	123
Az oszlopkromatográfia felhasználási területe	124
papírkromatográfia	125
A papír kiválasztása és kezelése	126
A papír előkészítése és impregnálása	126
A vizsgálati anyag felvitele és dózisa	128
A futtatófolyadék kiválasztása	130
A papírkromatografálás módszerei és eszközei	131
Kifejlesztés	131
A kromatogramok szárítása	139
A foltok és zónák láthatóvá tétele	139
A papírkromatogramok mennyiségi kiértékelése	141
Papírelektroforézis és ionforézis	143
Mérőműszerek és mérési eljárások
Refraktometria és refraktométerek	149
Kézi refraktométerek	149
Abbé-refraktométer	151
Merülő refraktométer	154
Interferométer	158
A készülék leírása	159
A vizsgálókamrák	159
Az interferométer kezelése és a mérés	160
Spektroszkópia	163
Kézi spektroszkóp	164
Univerzális spektrofotométer	164
Egyéb spektrofotométerek	168
Fotométerek, fotometria	169
Pulfrich-fotométer	169
Zavarosságmérés	177
Fluorometria	181
Duboscq-féle koloriméter	184
Kétfényelemes fotométer	185
Lángfotométer	188
Polarimetria és polariméterek	192
Körpolariméter	192
Zsebpolariméter	194
Manometria	195
Warburg-készülék	195
Az edények kalibrálása	197
az edénykonstans kiszámítása	199
A gázelegyek készítése és bevitele a mérőrendszerbe	203
A termobarométer	204
A hidrogénion-koncentráció és mérése	204
A pH fogalma és jelentősége	204
pH-mérés indikátorral	204
pH-mérés pufferoldattal	206
pH elektrometrikus mérése	206
A pH meghatározása fotométerrel	209
A kísérleti növények felnevelése ellenőrzött feltételek között
A magasabb szervezettségű növények felnevelése	213
Víztenyészetek	213
Homoktenyészetek	221
Baktériumok, gombák és moszatok tenyésztése	222
A sterilizálás (fertőtlenítés) eszközei	222
A mikroorganizmusok tenyésztésének berendezései	226
A táptalajok elkészítése és tulajdonságai	227
A táptalajok szűrése és derítése	231
A táptalajok sterilizálása	231
Az oltás és átoltás technikája	232
A tenyésztés feltételei	234
SPECIÁLIS RÉSZ
A talaj és az öntözővíz
A talaj fizikai tulajdonságai	242
A szemcsenagyság eloszlásának megállapítása	242
Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása	243
A talaj nedvességtartalmának meghatározása	244
A talaj teljes (maximális) vízkapacitásának megállapítása	245
A talaj kapilláris vízemelő képessége	245
A talaj szívóerejének mérése	246
A talaj kémiai tulajdonságai	247
A talaj savassága	247
A talaj pufferezettsége	249
A talaj lúgosságának meghatározása	250
A talaj mésztartalma	251
A talaj humusztartalma	253
A talaj N tartalmának meghatározása	256
A talaj P tartalmának meghatározása	256
Anion- és kationmeghatározás a talajból	258
Könnyen oldható foszforsav- és káliumtartalom meghatározása Neubauer szerint	259
A talaj biológiai tulajdonságai	261
A cllulóz elbomlása	261
A talaj kataláztartalmának kimutatása	262
A talaj légzésének igazolása	262
Az öntözővíz tulajdonságainak vizsgálata	263
A vizek szerves anyagának meghatározása	263
Az öntözővíz keménysége	267
Az összkeménység gyors meghatározása	268
Sejtélettan
A diffúzió, az ozmózis és a szívóerő vizsgálata	270
Különböző molekulasúlyú festékek diffúziója	270
Az ozmózis és exozmózis jelensége	271
Szövetfeszültség és turgor	276
Plazmolízisjelenségek	279
Szívóerő-vizsgálatok	283
A plazma rugalmassága és viszkozitása	286
A plazmatömlő izolálása és a rugalmas deformálódás megfigyelése	286
A plazmatömlő viselkedése átszúráskor	287
Plazmaviszkozitás meghatározása centrifugálással	288
Plazmaviszkozitás meghatározása a Brown-féle mozgás alapján	288
Elektromos jelenségek	289
Szövetek negatív töltéseinek kimutatása	289
Az izoelektromos pont meghatározása festékpárral	290
Elektromos feszültség különbségek észlelése burgonyán	291
A présnedv savasságának meghatározása	292
A présnedv potenciális (titrálható) savasságának meghatározása	292
A présnedv aktuális (pH) savasságának kalorimetriás meghatározása	292
Az élő szövetek sejtnedvének aktuális aciditása	293
A csírázás és a raktározott tápanyagok mobilizálása
A csírázás és feltételei	297
A magvak csírázó- (élet-) képességének megállapítása	298
A vetőmag minőségének meghatározása	299
A magvak csírázóképességének megállapítása gyors módszerekkel	300
A csírázás külső feltételei	304
A duzzadó magvak súly- és térfogatváltozása a hőmérséklet függvényében	305
Duzzadási nyomás	305
A pH érték duzzadást befolyásoló hatása	306
A nem elektrolitoldatok duzzasztó hatása	307
Az elektrolitoldatok duzzasztó hatása	307
A magvak duzzadása a tartaléktápanyag minőségétől függően	308
A csírázáshoz oxigén szükséges	308
A csírázási hőmérséklet kardinális pontjainak meghatározása	309
A fény csírázásserkentő és -gátló hatása	309
Az Amaranthus-magvak viszonylagos csírázása fényen és sötéten	310
A Nigella-magvak fénykiváltotta másodlagos nyugalma	310
A csírázás belső feltételei	311
A maghéj vastagságának jelentősége	311
A gázokkal szemben impermeabilis maghéj szerepe	311
A sztratifikáció hatása	312
A húsos gyümölcsök gátló anyagot tartalmaznak	312
Csírázásgátló anyagok kivonása	313
Az endospermium csírázásgátló hatása	313
A magvak csírázásának serkentése	314
A magvak csírázásának serkentése szkarifikációval	314
Kémiai módszerekkel	315
A magvak csírázásának gátlása	316
Csírázáskésleltetés répaterméssel	316
A szegfűfélék elbontásának egyszerű kimutatása	317
A fermentek aktiválódása és a tápanyagok mibilizálása a csírázás folyamán	317
A raktározott szénhidrátok elbontása	317
A raktározott fehérjék elbontása	327
A raktározott zsírok és zsíros olajok elbontása	328
A növekedés és a növekedésszabályozó anyagok
Az embrionális növekedés msérése	234
Az embrionális növekedés msérése néhány egyszerű módszerrel	334
A megnyúlásos növekedés	337
A gyökérnövekedés meghatározása térfogatméréssel	337
A gyökér növekedési zónáinak megállapítása	338
A gyökér növekedésének jellege, a maximum- és az S-görbe szerkesztése	339
A hajtás megnyúlási zónájának meghatározása	340
A föld feletti hajtás növekedésének egyszerű mérése	340
A növekedés mérése auxanométerrel	341
A levelek felületi növekedésének megfigyelése	341
A növekedés gyorsaságának mérése	342
A hőmérséklet hatása a növekedés gyorsaságára	343
A relatív nedvesség befolyása a penészgombák növekedésére	343
Az auxinok kimutatása és jelentősége	344
A növekedési anyagok kivonása a növényekből	344
Az auxin eloszlásának meghatározása a zabcsírában	347
Az auxin szállításának iránya a zabkoleoptilban	349
Az endospermium növekedési anyag tartalmának igazolása csírázó zabszemekkel	350
Különböző koncentrációjú ecetsav hatása a zabcsíra koleoptiljának és gyökerének növekedésére	350
Növekedő növényi részek növekedési anyagának extrahálása	351
A növekedésszabályozó anyagok szétválasztása alumíniumoxid adszhorbenssel	352
Növekedésszabályozó anyagok papírkromatográfiás szétválasztása és a foltok előhívása biológiai és kémiai módszerrel	353
Módosított koleoptilhenger-teszt	355
A növekedésserkentő anyagok kimutatása babteszttel	355
A növekedési anyagok koncentrációjának vizsgálata élesztőteszttel	356
Növekedésserkentő anyagok kimutatása Lepidium-gyökérteszttel	357
A növekedésserkentő anyagok mennyiségi meghatározása potometriás módszerrel	358
A növekedésserkentő és gátló (szintetikus) anyagok hatása a hajtások növekedésére, a járulékos gyökerek és a partenokarp termés képzésére	358
A burgonyagumók raktározás alatti kihajtásának gátlása szalicilsavval	360
Gibberelinek	361
Gibberella fujikuroi tenyésztése	362
A gibberellinsav kivonása és kristályosítása	362
A gibberellinsav kimutatása búzacsíra teszttel	363
A bioszanyagok minőségi és mennyiségi vizsgálata	364
A bioszanyagok kimutatása élesztőteszttel	364
A biosz mennyiségének és az élesztők növekedésének viszonya	365
A biosz kimutatásának néhány egyszerű módja	365
A tiamin kimutatása Phycomyces-teszttel	366
A Rhizopus-fajok fejlődésének gátlása titaminnal	368
A riboflavin kimutatása Lactobacillus helveticus-teszttel	368
A m-inozit mennyiségi kimutatása saccharomyces carlsbergensis-teszttel	370
A növekedés irányát meghatározó külső tényezők	371
A csíranövény hajtásának pozitív, gyökerének negatív fototropizmusa	371
A Pilobolus sporangiumtartóinak fototropizmusa	372
A növekedési mozgások és az auxin szerepe	373
A gyökerek pozitív hidrotropizmusa	374
A gombahifák és a pollentömlők kemotropizmusa	375
A gyökerek pozitív geotropizmusának kimutatása	376
A geotropikus inger jelentőségének tanulmányozása	377
A gyökerek pozitív és a hajtás negatív geotropizmusa	378
A fejlődés életjelensége, a növekedés és fejlődés aktivitása
A növények polaritása	381
A csírázó Equisetum-spórák polaritását a fény határozza meg	382
A Marchantia kelőrügyeinek dorziventrális polaritása	383
A fűzfaágak polaritása	383
A Taraxacum főgyökerének polaritása	384
A szervek kölcsönhatása (korreláció)	385
A levélnyél lehullása, mint korrelációs jelenség	386
Az oldalrügyek kihajtása növekedési anyagokkal megakadályozható	386
A levél- és virágkezdemények eltávolításával az egynyíári növény életkora meghosszabbítható	387
A Begonia rex levélnyelének hajtássá való alakítása	387
A Vicia faba pálháinak megnagyobbítása a lomblevelek eltávolításával	388
Restitúció	388
A vicia faba gyökércsúcsának reparálódása	389
A gyökércsúcs merisztémaszöveteinek tenyésztése szintetikus táptalajon	389
Gyökércsúcstenyésztés hatóanyag-tartalmú tápoldatban	390
A regenerálódás néhány egyszerű esete	390
A levelek teljes és nem teljes regenerálódása	391
Transzplantáció	392
Kiméra	393
A hőmérsékleti hatások	394
A jarovizálódás feltételei és időpontja	394
A jarovizálódás hatása a növények fejlődésére	395
A jarovizálódás lefolyásának megállapítása	395
Fényhatások	396
A kétszikű növények etiolált formái	396
A monokromatikus fény hatása	397
A megvilágítás időtartamának jelentősége a reproduktív fázis kialakulása szempontjából	398
A növény alakjának és a virágzás időpontjának befolyásolása a megvilkágítás időtartamával	399
A víz és a kémiai anyagok hatása	400
Vízgőzzel telített térben gyökérszőrök képződnek	400
A nitrogénadagolás forma- és szerkezetalakító hatása	401
Tápanyag hiányban csenevész formák keletkeznek	401
Az élő szervezetek egymásra hatása	401
az érett alma hatása a növények fejlődésére	402
A levelek által kiválasztott anyagok hatása	403
A gyökérváladékok jelentősége	404
A poliploidia kiváltása a magvak kolchicinkezelésével	404
Poliploidia kiváltása a vegetációskúp kolchicines kezelésével	405
A fitoncidok gátló hatása	406
A növekedés és fejlődés aktivitásának ritmikus változása	407
A nyugalmi állapotú burgonyagumók csírázásának serkentése	407
A rügyek nyugalmi állapotának megszakítása lehűtéssel	408
A virágrügyek nyugalmi állapotának megszakítása	408
Az ingerjelenségek, mozgások
Az ingerjelenség néhány törvényszerű jellemvonása	412
az ingerküszöb és a prezentációs idő meghatározása, az ingertömeg törvényének igazolása	412
A rezultáns törvény kimutatása	414
Az ingerfelfogás és az ingervezetés helyének meghatározása	415
Mechanikai mozgások	415
Higroszkópos mozgások	416
A higroszkópos mozgások megfigyelése	416
Kohéziós mozgások	417
Explóziós mozgások	418
helyváltoztató mozgások	419
A fototaxia	419
Kemotaxia	419
Aerotaxia	421
A protoplazma mozgásai	422
Helyzetváltoztató mozgások	422
Turgormozgások	422
A Mimosa pudica szeizmonasztiája	423
A növények vízforgalma és vízgazdálkodása
A növények vízfelvétele	427
A föld feletti szervek vízfelvétele	427
A föld alatti szervek vízfelvétele	428
A növények vízegyensúlya és víztartalma	432
Vízegyensúly	432
Élő és elölt levelek víztartóképességének összehasonlítása	435
Szárazföldi és vízinövények víztartóképességének összehasonlítása	435
A vízegyensőly kialakulásának gátlása sőoldattal	436
A vízegyensőly száraz és nedves levegőben	436
A csávázás hatása a víztartóképességre	437
Vízszállítás	437
A transzspiráció szívóhatása	438
A gyökérnyomás kimutatása	439
A levelek vízátadása	442
A párologtatás vizsgálata	442
A guttáció	460
A növények ásványos táplálkozása és ásványi anyag tartalma
Az anyagfelvétel általános törvényszerűségei	464
A hőmérséklet hatása az anyagbehatolásra	465
Erős és gyenge bázisok eltérő behatolóképessége	466
Növényi szövet festékfelvételének vizsgálata a koncentráció csökkenése alapján	466
Antagonista ionok hatása az anyagfelvételre	467
Az egyes tápanyagok jelentőségének vizsgálata	468
Hiánytünetek tanulmányozása mesterséges tenyészetekben nevelt növényeken	468
A réz hatásának vizsgálata	469
A bór hatásának vizsgálata	469
Ionfelvétel	470
A tápoldatból való ionfelvétel kimutatása	470
Sófelvétel vizsgálata lángfestéssel	471
Fiziológiailag savanyú és lúgos sók	472
A gyökér kiegyenlítő hatása a közeg pH-jára	472
Az emelkedő konyhasóadagolás hatása	473
A bór hatásának és a kalcium antagonizmusának vizsgálata	474
A sófelvételt kísérő ionkicserélődés	474
Exkrécióvizsgálatok	475
A gyökér savtermelésének észlelése	475
Anyagkibocsátás az epidermiszen keresztül	476
anyagkiválasztás guttációval	476
A víztartalom és a szárazanyag vizsgálata	477
A nedvességtartalom meghatározása mérleggel	477
A szárazanyag hevítésekor elváltozó elemek kimutatása	479
A hamutartalom vizsgálata	480
Nyershamu előállítása és meghatározása	480
A tiszta hamutartalom meghatározása	481
A hamu lúgosságának meghatározása	482
A hamu spektroszkópos vizsgálata	482
A hamu mennyiségi analízise lángfotométerrel	483
A hamu káliumtartalmának meghatározása titrálással	484
A kalciumtartalom vizsgálata	485
A magnéziumtartalom vizsgálata	486
A hamu kalcium- és magnéziumtartalmának együttes meghatározása szappanoldattal	488
A foszfáttartalom vizsgálata	489
A hamu szulfáttartalmának kimutatása	490
A hamu karbonáttartalmának kimu tatása	490
A kloridtartalom vizsgálata	491
A sziliciumtartalom vizsgálata	492
A hamu alumíniumtartalmának kimutatása fluoreszcencia alapján	493
A hamu vastartalmának vizsgálata	493
A hamu mangántartalmának kimutatása	494
A hamu bórtartalmának kimutatása	495
A növényi anyag elemzése hamvasztás nélkül	495
Élő növényi részek szervetlen nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának kimutatása	495
A szervetlen nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom cseppanalitikai meghatározása szárazanyagból	496
A szárazanyagban levő kalciumfrakciók meghatározása	498
A présnedv ammóniatartalmának felszabadítása	499
A szén asszimilálása
A fotoszintézis lefolyása a magasabb szervezettségű növényekben	502
A fotoszintézis tényezői	502
A fotoszintézis aktivitásának mérése a gázkiválasztás és az asszimilátum mennyisége alapján	517
A fotoszintézis befolyásolása egyéb tényezőkkel	521
A szén asszimilálásának produktumai	522
A mono- és diszaharidok vizsgálata	522
A poliszaharidok vizsgálata	532
A szén disszimilálása
A légzés lefolyása a magasabb szervezettségű növényekben	541
A disszimiláció aktivitásának mérése	541
A disszimiláció folyamatának biokémiai analízise	552
Az anaerob disszimiláció	552
A légzés és erjdés köztitermékeinek és enzimjeinek tanulmányozása	559
A légzési láncok és a végoxidáció enzimjeinek vizsgálata	564
A nitrogén asszimilálása és disszimilálása
Nitrogénformák vizsgálata	576
Az összes nitrogén meghatározása	576
A feérje-N és nemfehérje-N meghatározása	579
Az ammóniák-N mikromeghatározása diffúziós eljárással	580
az alifás amino-N meghatározása Van Slyke módszerével	581
A nitrogén felvétele	583
A légköri nitrogén hasznosítása	583
A nukleoproteidek és nukleinsavak vizsgálata	585
Anukleoproteidek kimutatása búzacsírákból	585
A ribonukleinsav kivonása élesztősejtekből	586
A raktározott fehérjék vizsgálata	587
Az egyszerű fehérjék (proteinek) kivonása	587
A fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása növényi szövetnedvből	588
A fehérjék minőségi kimutatása színreakciókkal	589
A tirozin kimutatása	590
Az aszparagin kimutatása	591
A proteinek mennyiségi kimutatása biuretreakcióval	591
A triptofán mennyiségi kimutatása	592
A fehérjék elválasztása és tisztítása papírelektroforézissel	593
A fehérjék és hidrolizátumaiknak szétválasztása	594
Az aminosavak papírkromatográfiás elválasztása	594
Az aminosav-kromatogramok törvényszerűségei	596
Az aminosav-keverék elválasztása ioncserélő oszlopon	597
Az aminosavak meghatározása retenciós módszerrel	597
A foszfor és a kén vizsgálata	598
A kukoricacsírák "7 perces foszfát"-jának meghatározása	598
Növényrészek P tartalmának meghatározása kénsavas roncsolmányból	600
Növényrészek kéntartalmának kimutatása	600
Az összes S tartalom meghatározása báriumkromátos módszerrel	601
Az anyagcsere másodlagos anyagai
A növények begyűjtése és állandósítása	604
A gyakoribb rövid szénláncú növényi karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata	605
A zsírok és olajok tulajdonsága	611
Néhány vitamin kimutatása	615
Terpének	621
Fitoszterinek	630
Glikozidok	632
Alkaloidok
Oldószerek, reagensek, pufferoldatok és tápoldatok

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem