| Előszó (Hortobágyi Tibor) | 17 |
| Bevezetés (Láng Edit) | 21 |
| A biológiai organizáció | 21 |
| A szünbiológia központi problémája | 22 |
| Ökológia és ecology | 24 |
| Növényföldrajz (Pócs Tamás) | |
| A növényföldrajz fogalma, tárgyköre | 27 |
| A növényföldrajz története | 27 |
| Alapfogalmak | 28 |
| Flóra és vegetáció | 28 |
| Flóraelemek | 30 |
| A vegetáció egységei | 30 |
| Formáció | 31 |
| Asszociáció | 31 |
| Vegetációzónák, zonalitás | 31 |
| A Föld növényzeti övei | 34 |
| Trópusi esőerdők öve | 34 |
| Síkvidéki esőerdők zónája | 35 |
| Liánok | 41 |
| Epifitonok | 43 |
| Hemiepitfitonok | 48 |
| Hegyi esőerdők zónája | 50 |
| Más vegetációzónák | 52 |
| Edafikus vegetációtípusok | 57 |
| Sziklai növényzet | 57 |
| Tengerpartok növényzete | 58 |
| Másodlagos növénytársulások, termesztett növények | 59 |
| Az időszakos trópusi esők övének növényzete | 61 |
| Zárt lombhullató trópusi erdők (monszunerdők) | 62 |
| Szavannák és esősszavannák | 63 |
| Edafikus vegetációtípusok | 66 |
| Termesztett növények | 67 |
| A szubtrópusi öv növényzete | 68 |
| Esős nyarú szubtrópusi területek növényvilága | 68 |
| Szubtrópusi esőerdők | 68 |
| Babérlombú erdők | 69 |
| Esős telű szubtrópusi területek növényvilága | 69 |
| Keménylombú erdők | 69 |
| Állandóan száraz területek | 71 |
| Sivatagok | 71 |
| Félsivatagok | 73 |
| A sivatagok és félsivatagok jellegzetes életformái | 73 |
| Termesztett növények | 76 |
| A mérsékelt övek növényzete | 76 |
| Füves puszták zónája | 77 |
| Sztyeppek | 77 |
| Prérik | 79 |
| Pampák | 79 |
| Erdősztyeppek | 79 |
| Termesztett növények | 81 |
| Mérsékelt övi lomberdők zónája | 81 |
| Tölgyesek | 83 |
| Bükkösök | 83 |
| Nothofagus erdők | 88 |
| Ligeterdők, táperdők | 89 |
| Vízi növényzet | 89 |
| Lápok és rétek | 93 |
| Fenyérek | 96 |
| Sziklák növényzete | 96 |
| Homoki növényzet | 98 |
| Sótűrő növényzet | 100 |
| Magyashegyvidékek növényzete | 101 |
| Termesztett növények | 107 |
| Tűlevelű erdők zónája | 108 |
| Elegyeserdők | 108 |
| Tajgaerdők | 109 |
| Tőzegmohalápok | 111 |
| A sarkvidékek növényzete | 112 |
| Erdőstundra | 112 |
| Tundrák | 112 |
| Termesztett növények | 113 |
| A Föld flórájának felosztása | 113 |
| Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) | 114 |
| Óvilági trópusi flórabirodalom (Palaeotropis) | 114 |
| Ausztráliai flórabirodalom (Australis) | 115 |
| Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) | 116 |
| Fokföldi flórabirodalom (Capensis) | 116 |
| Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) | 117 |
| A magyar flóra és növénytakaró kialakulása | 117 |
| Magyarország növényföldrajzi beosztása | 120 |
| Az Alföld flóravidéke | 121 |
| Kisalföld | 122 |
| Déli-Alföld | 122 |
| Mezőföld és Solti-síkság | 123 |
| Duna-Tisza köze | 124 |
| Tiszántúl | 127 |
| Nyírség | 128 |
| Északi-Alföld | 129 |
| Az Északi-középhegység flóravidéke | 129 |
| Zempléni-hegység | 130 |
| Tornai-karszt | 131 |
| Bükk hegység | 132 |
| Mátra | 136 |
| Börzsöny | 136 |
| Dunazug hegyvidéke | 137 |
| A Dunántúli-középhegység flóravidéke | 138 |
| Pilis-Budai hegység | 139 |
| Vértes és Bakony | 139 |
| Balaton-vidék | 145 |
| Dél-Dunántúl flóravidéke | 145 |
| Villányi-hegység | 146 |
| Mecsek | 146 |
| Külső-Somogy | 147 |
| Belső-Somogy | 147 |
| Zalai-dombvidék | 147 |
| Nyugat-Dunántúl vagy Magyar Alpokalja flóravidéke | 149 |
| Göcsej | 150 |
| Őrség és Vasi-dombvidék | 150 |
| Magyar Alpok | 154 |
| Lajta-hegység | 155 |
| A magyar flóra összetétele | 155 |
| Bennszülött elemek | 155 |
| Európai elemek | 157 |
| Eurázsiai elemek | 157 |
| Kontinentális elemek | 159 |
| Szubmediterrán elemek | 160 |
| Szubatlanti elemek | 162 |
| Északi (boreális) elemek | 163 |
| Alpin elemek | 163 |
| Balkáni elemek | 164 |
| Kárpáti elemek | 164 |
| Cirkumboreális elemek | 165 |
| Kozmopolita elemek | 165 |
| Adventív elemek | 166 |
| Növénytársulástan | |
| Bevezetés (Fekete Gábor) | 169 |
| A növényi populációk (Fekete Gábor) | 170 |
| Ökotípusok | 171 |
| A populációk csoporttulajdonságai | 172 |
| Natalitás | 172 |
| Mortalitás | 172 |
| Korelosztás | 175 |
| A populáció növekedése. Populációreguláció | 175 |
| Térbeli strukturális sajátságok | 179 |
| Populációk közötti interakciók | 180 |
| Kompetíció. Kompetitív kizáródás. Koegzisztencia | 181 |
| Parazitizmus | 188 |
| Allelopátia | 189 |
| Kommenzalizmus | 190 |
| Szimbiózis | 190 |
| Koevolúció | 191 |
| A fitocönózisok (Jakucs Pál - Précsényi István) | 192 |
| A társulástan kialakulása, történeti áttekintés (Jakucs Pál) | 192 |
| A társulások megnevezése (Jakucs Pál) | 193 |
| A társulások alatti és feletti egységek (Jakucs Pál) | 194 |
| Szubasszociáció | 194 |
| Facies | 194 |
| Szinuzium (Synusium) | 194 |
| Konszociáció | 194 |
| Asszociációcsoport | 195 |
| Asszociációsorozat | 195 |
| Asszociációosztály | 195 |
| Divízió | 195 |
| A társulások analitikus és szintetikus bélyegei (Jakucs Pál) | 195 |
| A társulások felvételezése, a társulástabella készítése (Jakucs Pál) | 199 |
| A növénytársulások struktúrája (Précsényi István) | 202 |
| Preferencia | 203 |
| Az egyedek diszpergáltsága | 204 |
| Mintázat | 208 |
| Asszociáltság | 210 |
| Diverzitás | 212 |
| Aszpektusok | 213 |
| Fenológia | 214 |
| A növénytársulások klasszifikációja és ordinációja (osztályozása és rendezése) | 215 |
| Szimilaritás | 215 |
| Klasszifikáció és ordináció | 217 |
| Szukcesszió | 223 |
| Magyarország legfontosabb növénytársulásai (Jakucs Pál) | 225 |
| Fás társulások (erdők) | 226 |
| Klímazonális erdők | 226 |
| Alföldi klímazonális erdő | 227 |
| Tatárjuharos lösztölgyes | 227 |
| Dombvidéki-középhegységi klímazonális erdők | 228 |
| Cseres-tölgyesek | 228 |
| Gyertyános-tölgyesek | 229 |
| Bükkösök | 230 |
| Fenyvesek | 233 |
| Edafikus, intrazonális erdők | 234 |
| Elsődlegesen a víz által befolyásolt erdők | 234 |
| Fűzligetek, puhafa-ligetek | 234 |
| Tölgy-kőris-szil ligeterdők, keményfás ligeterdők | 234 |
| Láperdők | 235 |
| Szubmontán égerligetek | 236 |
| Elsődlegesen az alapkőzet által befolyásolt erdők | 236 |
| Homoki erdők | 236 |
| Sziki tölgyes | 237 |
| Mészkerülő erdők | 238 |
| Elsődlegesen a domborzat által befolyásolt erdők | 239 |
| Szubmediterrán jellegű tölgyesek | 239 |
| Cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdő | 239 |
| Mészkedvelő tölgyes | 241 |
| Elegyes karszterdő | 242 |
| Kontinentális jellegű tölgyesek | 243 |
| Sajmeggyes molyhos-tölgyes bokorerdő | 243 |
| Melegkedvelő tölgyes | 243 |
| Sziklai és törmeléklejtő-erdők | 244 |
| Hársas-kőrisesek | 244 |
| Szurdokerdők | 244 |
| Sziklai bükkösök | 245 |
| Fátlan növénytársulások | 246 |
| Löszgyepek | 246 |
| Homoki gyepek | 247 |
| Szikesek | 249 |
| Száraz szikesek | 250 |
| Nedves szikesek | 250 |
| Szikes mocsarak, magassásosok és nádasok, szikes tavak | 251 |
| Sziklagyepek | 252 |
| Szilikát-sziklagyepek | 252 |
| Mészkő-sziklagyepek | 252 |
| Dolomit-sziklagyepek | 253 |
| Lejtősztyepprétek | 254 |
| Szilikát sztyepprét | 255 |
| Mészkő lejtősztyepprét | 256 |
| Dolomit lejtősztyepprét | 256 |
| Vízi növényzetek (hínárok) | 257 |
| Lebegő hínárok | 257 |
| Gyökerező hínárok | 258 |
| Nádasok | 258 |
| Magassásosok | 259 |
| Mocsárrétek | 259 |
| Láprétek | 260 |
| Nedves láprétek | 260 |
| Kiszáradó láprétek | 260 |
| Magaskórós társulások | 261 |
| Lápok | 261 |
| Forráslápok | 261 |
| Átmeneti lápok | 261 |
| Dagadólápok | 261 |
| Csarabosok és szőrfűgyepek | 262 |
| Hegyi kaszálórétek | 263 |
| Gyomnövényzet | 263 |
| Vetési gyomnövényzet | 263 |
| Ruderális gyomnövényzet | 263 |
| Növényökológia | |
| Bevezetés és néhány alapelv (Láng Edit) | 267 |
| Az ökológiai tényezők. A környezet és a tolerancia | 268 |
| Az ökológia felosztása | 271 |
| Az ökológiai vizsgálatok stratégiája és módszerei | 272 |
| Az ökológiai niche (Fekete Gábor) | 274 |
| A környezeti tényezők | 280 |
| A fény (Fekete Gábor) | 280 |
| A megvilágítás erősségének ökológiai hatásai | 283 |
| Szervi és individuális hatások | 283 |
| Társulásszintű hatások (architektúra, fényeloszlás, társulás fotoszintézis-modellek) | 291 |
| Fényabszorpció, fotoszintetikus pigmentek és fotoszintetikus produkció | 296 |
| A fotoperiodizmus | 298 |
| A spektrális energiaeloszlás ökológiai hatása | 299 |
| A hő (Láng Edit) | 300 |
| Az életfolyamatok hőigényének ökológiai jelentősége | 302 |
| A szervezetek hőigénye, hőtűrés, hidegtűrés | 306 |
| A növényállományok hőviszonyai | 310 |
| A hőmérséklet hatása a bioszféra szintjén | 315 |
| A víz (Fekete Gábor) | 317 |
| Vízpotenciál, hidratúra, vízgazdálkodási alaptípusok | 317 |
| A poikilohidratúrás növények vízökológiája | 319 |
| A homoiohidratúrás növények vízökológiája | 319 |
| A víz felvétele | 319 |
| A víz leadása | 321 |
| A szárazságtűrés | 323 |
| Xerofitizmus és a fotoszintézis különálló útja | 326 |
| A vízellátás és fagytűrés | 329 |
| Szupraindividuális szintű hatások és kapcsolatok | 330 |
| A levegő (Láng Edit) | 335 |
| A levegő összetételének ökológiai jelentősége | 336 |
| A légkör CO2-tartalmának ökológiai jelentősége | 336 |
| A légkör SO2-tartalmának ökológiai hatása | 345 |
| A levegő fizikai hatásai | 348 |
| Az éghajlat (Borhidi Attila) | 352 |
| A bioklimatológia fogalma és feladata | 352 |
| Az éghajlatok övezetes elosztása | 353 |
| Az éghajlat jellege | 355 |
| A Föld éghajlati övei | 359 |
| Egyenlítői klímatípus | 359 |
| Nedves forró klímatípus | 359 |
| Trópusi klímaöv | 359 |
| Télen száraz trópusi éghajlat | 359 |
| Két száraz évszakos éghajlat | 360 |
| Szubtrópusi klímaöv | 360 |
| Forró sivatagi klímatípus | 360 |
| Forró félsivatagi klímatípus | 361 |
| Nedves szubtrópusi klímatípus | 362 |
| Mediterrán vagy nyáron száraz szubtrópusi éghajlat | 362 |
| Mérsékelt égöv | 362 |
| Meleg mérsékelt vagy szubmediterrán klímatípus | 362 |
| Mérsékelten hűvös, nedves klímatípus | 362 |
| Mérsékelten hűvös, száraz klímatípus | 362 |
| Hideg sivatagi és félsivatagi éghajlatok | 363 |
| Hideg mérsékelt övi nedves klímatípus | 363 |
| Sarkvidéki (arktikus) klímaöv | 363 |
| Tundra-klímatípus | 363 |
| Fagy-klímatípus | 363 |
| Extrazonális, magashegységi klímatípus | 363 |
| A klimatikus vízszükséglet | 363 |
| Magyarország éghajlatának néhány növényföldrajzi vonatkozása | 365 |
| Klímazonális övek | 365 |
| Montán bükkösök öve | 365 |
| Szubmontán bükkösök öve | 365 |
| Gyertyános-tölgyesek öve | 365 |
| Zárt tölgyesek öve | 367 |
| Erdőssztyeppek öve | 367 |
| Magyarország éghajlatának néhány vonása | 368 |
| Életformák, biológiai típusok (Fekete Gábor) | 373 |
| A Raunkiaer-féle életforma-rendszer fő csoportjai | 374 |
| Fanerofitonok | 374 |
| Kamefitonok | 375 |
| Hemikriptofitonok | 375 |
| Kriptofitonok | 375 |
| Geofitonok | 375 |
| Helofitonok | 376 |
| Hidrofitonok | 376 |
| Terofitonok | 376 |
| Hemiterofitonok | 376 |
| Epifitonok | 376 |
| Az életformák alkalmazásai | 377 |
| A talaj (Láng Edit) | 380 |
| A talaj fogalma | 380 |
| A talajok kialakulása | 381 |
| A talajképződés kiindulási anyagai | 381 |
| A talajképződés feltétele a mállás | 381 |
| A talajok szerves anyagának kialakulása | 382 |
| A humifikáció | 382 |
| A humuszanyagok sajátságai | 384 |
| Humuszformák | 385 |
| A talajok legfontosabb kémiai sajátságai | 385 |
| A talajkolloidok tulajdonságai és hatásuk a talaj sajátságaira | 385 |
| Az adszorpciós képességgel összefüggő legfontosabb talajtulajdonságok | 386 |
| A talajok higroszkópossága | 386 |
| Duzzadás és zsugorodás | 386 |
| Oldott anyagok adszorpciója | 386 |
| A talajok adszorpciós komplexe | 387 |
| A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége | 388 |
| A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége | 393 |
| A talajok fizikai sajátságai | 400 |
| A talajok textúrája | 400 |
| A talajok szerkezete | 400 |
| A kötöttség | 401 |
| A talajok pórustérfogata | 401 |
| A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 401 |
| A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 402 |
| A talajok hőgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 407 |
| Rendszeres talajtan | 408 |
| A Föld zonális talajainak áttekintése | 408 |
| A Magyarországon előforduló talajok áttekintése és jellemzése | 409 |
| Váztalajok fő típusa | 409 |
| Kőzethatású talajok fő típusa | 409 |
| Barna erdőtalajok fő típusa | 413 |
| Csernozjom talajok fő típusa | 414 |
| Szikesek fő típusa | 414 |
| Réti talajok fő típusa | 415 |
| Láptalajok fő típusa | 415 |
| Mocsári és ártéri erdők talajai fő típusa | 415 |
| Vízi üledékek és hordalékok talajainak fő típusa | 415 |
| Ökológiai fajcsoportok (Fekete Gábor) | 416 |
| Környezeti tényezők mesterséges szabályozása (Bernáth Jenő) | 417 |
| A természet ökológiai modellje | 417 |
| A környezeti tényezők mesterséges szabályozása | 420 |
| Fény | 422 |
| Hőmérséklet | 423 |
| A levegő összetétele | 424 |
| Talajtényezők | 426 |
| A növényi környezet mesterséges szabályozásának kialakulása, fejlődése | 427 |
| Kondicionált fitotronegységek, fitotronok | 428 |
| Zárt rendszerű klimatizált berendezések | 428 |
| Nyílt rendszerű klimatizált berendezések | 428 |
| Klimatizált mikroegységek | 428 |
| Klímaszekrények | 429 |
| Klímakamrák | 430 |
| Természetes megvilágítású egységek | 431 |
| Fitotron | 432 |
| A fitotronmetodika helyzete hazánkban | 432 |
| Az ökoszisztéma ökológiai alapjai (Simon Tibor) | 434 |
| A bioszféra és az élet kialakulása | 435 |
| Az ökológiai rendszer (ökoszisztéma) | 437 |
| Az ökoszisztéma struktúra elemei és azok funkciói | 438 |
| Az ökoszisztéma élő szervezeteinek funkcionális csoportjai | 441 |
| Az élettelen környezet tényezői | 442 |
| Sugárzó energia | 443 |
| Szervetlen anyagok | 443 |
| Térstruktúra | 444 |
| A funkcionális csoportok kapcsolatrendszere (táplálékláncok, táplálékhálózat) | 445 |
| A táplálékláncok főbb típusai | 445 |
| A funkcionális csoportok jellemző értékei | 446 |
| Fajstruktúra, egyedszám | 447 |
| Biomassza-, energia(kalória)érték, struktúra | 448 |
| Pigmentstruktúra | 449 |
| Abiotikus jellemzők | 450 |
| Anyagforgalom és energiaáramlás az ökoszisztémában | 452 |
| Anyagforgalom | 452 |
| Gáz-ciklusok | 453 |
| A szén körforgása | 453 |
| A nitrogén körforgása | 455 |
| Oxigén-ciklus | 456 |
| Vízciklus | 457 |
| Üledékes ciklusok | 459 |
| Foszfor-ciklus | 459 |
| Kén-ciklus | 461 |
| Biogén elemek ciklusai | 461 |
| Káros elemek, vegyületek az anyagforgalomban | 461 |
| Energiaáramlás | 463 |
| Energiaáramlás és produkció | 463 |
| Energiaáramlás | 464 |
| Energiamérleg | 468 |
| Szekunder produkció | 468 |
| Az ökoszisztéma fejlődése | 469 |
| Stabilis, labilis rendszerek, ökoszisztéma-szukcesszió | 470 |
| Szabályozás az ökoszisztémában | 474 |
| Diverzitás és stabilitás az ökoszisztémában | 476 |
| A produkcióbiológia és eredményei (Láng Edit) | 477 |
| Primer produkció | 477 |
| Energiahasznosítás primer produkció során | 487 |
| Az anyagforgalom intenzitása a primer producensek szintjén | 488 |
| Környezetvédelem, természetvédelem | |
| Környezetvédelem (Keszthelyi István) | 491 |
| A táj védelme | 492 |
| Környezetvédelmi törvény | 494 |
| Környezetvédelmi feladatok irányítása | 495 |
| Természetvédelem (Keszthelyi István) | 496 |
| A magyar természetvédelmi törvény áttekintése | 496 |
| A természetvédelem alapfogalmai | 496 |
| Természeti értékek, a természetvédelem tárgyai | 497 |
| A természetvédelem célja és felhasználása | 498 |
| A védett tárgyak, területek természetvédelmi besorolása (természetvédelmi kategóriák) | 499 |
| Természetvédelmi területek | 499 |
| Tájvédelmi körzet | 499 |
| Nemzeti park | 500 |
| Szigorúan védett területek | 500 |
| A védett területek látogathatósága | 501 |
| Kezelt és kezeletlen védett területek | 501 |
| Természetvédelmi jogszabályok | 501 |
| A természetvédelem hatósági szervezete | 502 |
| Vadon élő állatok védelme | 503 |
| Növények és növénytársulások védelme | 503 |
| A növények Vörös Könyve | 505 |
| Kipusztult vagy valószínűleg kipusztult fajok | 505 |
| Veszélyeztetett fajok | 505 |
| Sebezhető fajok | 506 |
| Ritka fajok | 506 |
| Fenyegetett fajok | 506 |
| A védetté nyilvánítás szempontjai | 507 |
| Vadon élő növények védelme Európa egyes államaiban | 509 |
| Vadon élő növények védelme Magyarországon | 510 |
| Fokozottan védett növények | 512 |
| A kipusztulással veszélyeztetett növények védelme | 512 |
| Magyarország védett területei | 513 |
| Nemzeti parkok | 514 |
| Tájvédelmi körzetek | 514 |
| Országos jelentőségű természetvédelmi területek | 515 |
| Ajánlott irodalom | 519 |
| Mutató | 529 |