| Előszó a bővített, 2. kiadáshoz | 10 |
| Az iparág számára fontosabb elemek adatai | 11 |
| Néhány szervetlen vegyület főbb adatai | 12 |
| Néhány szerves vegyület főbb adatai | 13 |
| A nátronlúg és a kálilúg fajsúlya, töménysége, valamint elszappanosítási szorzószáma | 16 |
| Vizes ammóniaoldatok fajsúlya és töménysége | 18 |
| Nátrium-karbonát-oldatok töménysége és fajsúlya | 19 |
| Kálium-karbonát-, nátrium-klorid-, nátrium-szulfát-, nátrium-metaszilikát- és nátrium-formiát-oldatok töménysége és fajsúlya | 20 |
| A kénsav fajsúlya és töménysége 15 C fokon | 21 |
| A sósav, salétromsav, a hangyasav és az ecetsav vizes oldatainak fajsúlya és töménysége | 22 |
| A hidrogén-peroxid-oldat fajsúlya | 23 |
| Oldószerek jellemzői | 24 |
| A metilalkohol és az etilalkohol töménysége és fajsúlya | 27 |
| Etilalkohol - víz elegy térfogatszázalék - súlyszázalék átszámítása | 27 |
| Oldószerek gőznyomása különböző hőmérsékleteken | 28 |
| Oldószerek elegyedése | 29 |
| Éghető folyadékok és gázok tűzveszélyességére jellemző adatok | 30 |
| A víz keménysége | 31 |
| 1 m3 kemény víz szappan- és vízlágyítóanyag fogyasztása | 32 |
| A telitett vízgőz hőtani adatai | 33 |
| A túlhevített vízgőz hőtartalma | 34 |
| A víz gőznyomása 0-100 C fok között | 34 |
| Szigeteletlen tárgyak sugárzási vesztesége | 35 |
| Szigeteletlen csővezetékek és csőkarimapárok hővesztesége | 35 |
| Csövek és tartályok gazdaságos szigetelési vastagsága | 36 |
| A hőátadási tényező értéke nem kondenzálódó gázokat tartalmazó gőz alkalmazásakor | 38 |
| A fűtőgőzben 20 % levegő jelenlétének hatása a kondenzáció hőmérsékletére | 38 |
| Gáznyomás - gőznyomás átszámítás | 38 |
| A levegő telitettségi vízgőztartalma | 39 |
| Difenil és difenil-oxid elegyének fizikai sajátosságai | 39 |
| A munka, az energia és a hő fontosabb gyakorlati mértékegységeinek átszámítása | 40 |
| Fekvő hengeres tartály tartalmának kiszámítása | 41 |
| Különböző viszkozitásmérési rendszerek összehasonlítása | 42 |
| Celsius - Fahrenheit-skála | 42 |
| A különböző színmérő skálák | 43 |
| Külföldi mértékegységek és súlyok átszámítása | 44 |
| Elektromotorok teljesítménytényezőjének változása a terhelés függvényében | 45 |
| Gázpalackok jellemző adatai | 45 |
| Növényi zsiradékok fizikai és kémiai jellemzői | 46 |
| Szárazföldi állatok zsiradékának fizikai és kémiai jellemzői | 48 |
| Tengeri állatok zsiradékának fizikai és kémiai jellemzői | 49 |
| Tiszta trigliceridek molekulasúlya és olvadáspontja | 50 |
| A zsiradékok és a glicerin hőtani adatai | 50 |
| A fontosabb zsiradékok százalékos zsírsavösszetétele | 51 |
| Egyes anyagok, zsiradékok foszfatidtartalma százalékban | 54 |
| Egyes anyagok tokoferol- (E-vitamin) tartalma | 54 |
| Zsírsavészterek adatai | 55 |
| Monogliceridtartalmú készítmények jellemzői | 55 |
| A zsírsavak jellemzői | 56 |
| Telitett normálzsírsavak forráspontja | 57 |
| Palmitinsav - sztearinsav elegyek dermedéspontja | 57 |
| Növényolajok fajsúly- és viszkozitásváltozása a hőmérséklettől függően | 58 |
| A fontosabb termények hektolitersúlya és 1000 szem súlya | 59 |
| Olajosmagvak és más fontosabb kultúrmagvak százalékos összetétele | 60 |
| Az olajmagok olajtartalmának átszámítása a víztartalomtól függően | 60 |
| A napraforgómag kereskedelmi elszámolása, 14 % víztartalomtól eltérés esetén | 66 |
| 1000 kg olajat tartalmazó magmennyiség és annak daraanyagtartalma a mag olajtartalmától függően | 67 |
| Elméleti gőz-, maghéj- vagy gázolajszükséglet tokos mag szárításához | 69 |
| A hajalt-bél kitermelés 100 kg napraforgómag hajalásánál, a mag bél/haj arányától és a hajalási százaléktól függően | 70 |
| A héjkitermelés 100 kg napraforgómag hajalásánál a bél/héj arányától és a hajalási százaléktól függően | 72 |
| A hajalás kihatása napraforgómag esetében a dara héjtartalmára, a dara proteintartalmára, az elősajtolt pogácsa mennyiségére és ezzel az extrakció terhelésére, a sajtolt és az extrahált olaj mennyiségi megoszlására | 74 |
| Olaj- és darahozam (gyakorlati) az extrakcióban | 76 |
| Az olajmagdarák összetétele | 77 |
| Az ipari hexán és az extrahálóbenzin | 78 |
| Olaj-, zsírmennyiség átszámítása az idegen anyag tartalom függvényében | 80 |
| Az olajmagpogácsák összetétele | 81 |
| Napraforgóolaj - benzin elegy (miszcella) fajsúlya és töménysége | 82 |
| Elméleti gőz- és hűtővízigény miszcella benzintelenítéséhez | 83 |
| A savszám átszámítása szabadzsírsav- (ffa) tartalomra különböző olaj és zsírféleségek esetében | 84 |
| A keverési szabály alkalmazása | 85 |
| A napraforgómag összetételének évjárati ingadozása | 86 |
| A világ napraforgómag-termelése | 87 |
| A világ olaj - zsíradék termelése | 88 |
| A növényi olajok minőségi előírásai a British Standard szerint | 90 |
| Nyersolaj savtalanításának elméleti nátronlúgszükséglete | 98 |
| A szappancsapadék-összzsír elméleti várható mennyisége 1000 kg nyersolaj savtalanításánál, színzsírok esetében, a nyersolaj savszámától és a finomítási faktortól függően | 97 |
| A szappancsapadékzsír faktora és a neutrálolaj-tartalma | 102 |
| Szappan oldhatósága olajban | 102 |
| Neutrális zsiradékok elméleti glicerin és zsírsavtartalma | 103 |
| Technikai zsírsavak zsírsavtartalma | 104 |
| Olajok melegítésének elméleti gőzigénye | 105 |
| A zsírsavak minőségi követelményei | 106 |
| Oleinfajták adatai | 108 |
| Sztearinfajták adatai | 110 |
| A gliceringyártás elméleti veszteségtényezői | 112 |
| Vizes glicerinoldatok bepárlásának elméleti gőz- és hűtővízigénye | 113 |
| Különböző töménységű glicerinoldatok forráspontja a légnyomás függvényében | 114 |
| A glicerin jellemzői | 114 |
| A glicerin vizes oldatának fajsúlya, töménysége, törésmutatója és viszkozitása | 115 |
| A desztillált glicerin minőségi követelményei | 116 |
| Fagyálló folyadékok összetétele | 118 |
| A szappangyártás elméleti lúg-, zsír- és zsírsavigénye és szappanhozama | 119 |
| Az elszappanosító anyagosk egyenértéksúlyai | 119 |
| Határlúgtöménység | 118 |
| Táblázat a Lühring-módszerhez | 120 |
| Különböző elektrolitok kisózó hatása | 121 |
| Mosószappan darabsúlybeállítása a tényleges zsírsavtartalom szerint | 121 |
| Pipereszappan darabsúlybeállítása a tényleges zsírsavtartalom szerint | 122 |
| A zsíralkoholok jellemzői | 123 |
| Izo-alkoholok jellemzői | 124 |
| Tetrapropilén-benzolok jellemzői | 125 |
| A szintetikus felületaktív-anyagok kémiai szerkezete | 125 |
| Egyes mosóaktívanyagok tulajdonságai | 129 |
| Szintetikus mosóaktívanyagok megkülönböztetése csapadékreakciók segítségével | 129 |
| A szappan és egyes szintetikus mosóaktívanyagok mosóhatása lágy és kemény vízben | 130 |
| Szappanok habszáma a lánchosszúság függvényében | 130 |
| Mosóaktívanyagok habmagassága | 130 |
| A karboxi-metil-cellulóz hatása alkil-aril-szulfonát-szappan keverékek habzóképességére | 131 |
| Szintetikus mosóaktívanyagok biológiai lebomlása a vízfauna révén | 131 |
| Kereskedelmi, jó minőségű nemesfoszfátok analitikai összetétele, százalékban | 131 |
| A mosószerekhez felhasznált kondenzált foszfátok tulajdonságai | 132 |
| A nemesfoszfátok kalciummegkötő képessége | 132 |
| A foszforsav, P2O3 és foszfátok átszámítása | 133 |
| Különböző rostok "külső felülete" | 138 |
| Alkáliák hatása a cellulózra ismételt mosások után | 138 |
| A tengervíz összetétele | 138 |
| A víz és vizes oldatok felületi feszültsége | 139 |
| Felületaktív anyagok vizes oldatainak felületi feszültsége | 140 |
| Mosóaktívanyag-felhasználás 1000 kg kész mosószerhez, a késztermék és az aktívanyag hasznos tartalmától függően | 142 |
| Hőporítás vízelpárologtatási igénye | 141 |
| Kartondoboz-űrméret szükséglet mosóporokhoz a litersúly függvényében | 144 |
| Összefüggés a mosóaktívanyagok molekulaszerkezete és az élőbőrre kifejtett hatásuk között | 145 |
| Mosóaktívanyagok bőrirritáló hatása a lánchosszúságtól függően, "irritáció-egységben" kifejezve | 145 |
| Szintetikus felületaktívanyagok toxicitása | 146 |
| Viaszok, viaszszerű anyagok és gyanták jellemzői | 148 |
| Polidiolok, poliviaszok adatai | 147 |
| Viaszok oldhatósága szerves oldószerekben | 150 |
| Hazai gyártmányú lakkgyapotok | 150 |
| Lakkoldószerek tulajdonságai | 151 |
| A paraoxi-benzoesav észtereinek tulajdonságai | 152 |
| A fontosabb freonok összetétele, forrpontja és gőznyomása | 153 |
| Egyes olajok ultraibolyasugárzás-elnyelő képessége | 153 |
| Egyes fogpasztapigmentek keménysége | 153 |
| Fontosabb természetes és mesterséges illatanyagok illat- és színtartása szappanokban | 154 |
| Egyes fémsztearátok adatai | 156 |
| Műanyagok korrózióállósága | 157 |
| Szintetikus mosóaktívanyagok korrodáló hatása hidegen hengerelt acéllemezre | 156 |
| Fémek korrózióállósága az iparban leghasználatosabb anyagokkal szemben | 158 |
| Tárgymutató | 159 |
Folytatás Microsoft-tal