| Bevezetés | 9 |
| A növényszervezettan tárgya és felosztása | 9 |
| A növényszervezettan főbb részterületei | 9 |
| Az élet keletkezése a földön | 12 |
| A protocell | 12 |
| A prokarióták megjelenése és elterjedésük a Földön | 13 |
| Az eukarióta sejt eredete | 15 |
| Az autogén-elmélet | 16 |
| A szimbionta-elmélet | 18 |
| A csillók, az ostorok és a sejtközpont eredete | 20 |
| A mitózis és a szexualitás eredete | 21 |
| Az élővilág országai | 22 |
| Egysejtű eukarióta szervezetek organizációs típusai | 25 |
| Sejttársulások | 25 |
| A soksejtű szervezetek felé | 28 |
| Valódi soksejtű telep | 28 |
| Álszövetes telepek | 32 |
| A sejttestes telep | 33 |
| A szárazföldi élet eredete | 35 |
| Magvas növények kialakulása | 36 |
| Karbon, a növényóriások időszaka | 37 |
| A magvas páfrányok | 38 |
| A nyitvatermők eredete | 38 |
| A zárvatermő növények eredete | 38 |
| A zárvatermők evolúciójának fontosabb jellemzői | 39 |
| A növének osztályozása | 39 |
| A növényi sejt | 41 |
| A kompartiment fogalma | 43 |
| A sejt vizsgálati módszerei | 44 |
| A plazmamembrán | 44 |
| A citoplazma | 46 |
| Az endoplazmás hálózat | 47 |
| A diktioszóma | 49 |
| A mitokondrium | 50 |
| A mitokondrium szerkezete | 50 |
| A mitokondrium eredete | 53 |
| A plasztisz | 55 |
| A kloroplasztisz | 56 |
| A kromoplasztisz | 62 |
| Leukoplasztisz | 63 |
| A plasztiszok eredete | 63 |
| A plasztisz szemiautonómiája | 64 |
| Mikrotubulusok | 67 |
| Mikrofilamentumok | 69 |
| Citocentrum | 69 |
| Csillók és ostorok | 69 |
| Riboszómák | 71 |
| A citoplazma vakuólumrendszere | 71 |
| Sejtnedvvakuólum | 75 |
| Lizoszómák | 77 |
| Szferoszómák | 77 |
| Lüktető vakuólumok | 77 |
| Mikrotestek | 77 |
| Zárványok | 81 |
| A keményítőzárvány | 81 |
| Proteinzárványok | 83 |
| Zsírok és olajok | 83 |
| Illóolajok, gyanták és balzsamok | 86 |
| Kristályok a növényi sejtekben | 88 |
| A sejtmag | 90 |
| A kromatinállomány | 93 |
| A nukleoszóma szerkezete | 94 |
| A nukleoszóma funkciója | 94 |
| A kromatinszerveződés magasabb szintje | 94 |
| Eukromatin, heterokromatin | 95 |
| A kromoszóma szerkezete | 96 |
| A kromoszóma fénymikroszkópos szerkezete | 96 |
| Az eukarióta kromoszóma replikációja | 98 |
| A DNS-szint változása a sejtben | 98 |
| Kromoszómaciklus és mitózis | 98 |
| Mitózis rendellenességek | 101 |
| Meiózis | 103 |
| A meiózis fázisai | 103 |
| A meiózis legfontosabb eseményei | 106 |
| Szinaptonémás komplex | 106 |
| A meiózis biokémiai háttere | 106 |
| A meiózis genetikai következményei | 106 |
| A sejtfal | 107 |
| Sejtfalanyagok | 108 |
| Pektin | 108 |
| Hemicellulóz | 109 |
| A cellulóz | 111 |
| A poliszacharidok lebontása | 113 |
| A sejtfalproteinek | 113 |
| A lignin | 113 |
| Specializált sejtfalkomponensek | 113 |
| Az új vagy primer sejtfal szintézise | 114 |
| A sejt nyúlásos növekedése és a fal szintézise | 117 |
| Sejtfali sajátosságok és a növekedési hormonok kapcsolata | 118 |
| A primer sejtfal kémiai és fizikai változása a növekedés és fejlődés során | 120 |
| A másodlagos sejtfal | 120 |
| A cellulóz mikrofibrillumok orientációja a másodlagos falban | 122 |
| Plazmodezmoszok | 123 |
| Gödörketípusok | 123 |
| A differenciáció alapkérdései | 127 |
| A differenciáció szintjei | 128 |
| Az emberió fejlődése; embriogenezis | 128 |
| Zárvatermő növények embriogenezise | 128 |
| Myosurus minimus embriogenezise | 128 |
| Egyszikű növények embriofejlődése | 134 |
| A zárvatermő növények embriofejlődésének néhány citológiai sajátossága | 134 |
| Az embriogenezis általános jelentősége | 138 |
| Nyitvatermő növények embriogenezise | 139 |
| Az embrio és a szuszpenzor kialakulása a nyitvatermőknél | 141 |
| Embrioid | 142 |
| Merisztémák, osztódó szövetek | 143 |
| A merisztémák osztályozása | 143 |
| Az elsődleges merisztéma szerkezete | 144 |
| A hajtáscsúcs merisztéma | 144 |
| Fonalas algák csúcssejtjei | 144 |
| Pterodophyta hajtáscsúcsa | 145 |
| Nyitvatermők hajtáscsúcsa | 147 |
| Citohisztológiai zonáció | 148 |
| A vegetatív hajtáscsúcstípusok funkció alapján történő csoportosítása | 149 |
| A hajtáscsúcs citológiai szerkezete | 150 |
| A gyökércsúcsú organizációja | 151 |
| A differenciációs folyamat citológiája és a nyalábos növények differenciációja az ontogenezis során | 153 |
| A növényi sejt plaszticitása | 153 |
| A differenciáció általános citológiai sémája | 153 |
| A sejtmag, a citoplazma és a vakuólum fejlődése | 153 |
| A sejtorganellumok fejlődése | 153 |
| A sejtfal differenciációja | 154 |
| A citoplazma és a sejtfal kapcsolata | 154 |
| A sejtfal szerkezeti heterogenitása: a sejtlemez | 154 |
| Az elsődleges sejtfal | 155 |
| A másodlagos fal | 155 |
| A differenciáció lefolyása | 155 |
| Az első fázis | 155 |
| A második fázis | 155 |
| Dedifferenciáció az ontogénia során | 156 |
| A dedifferenciáció és a növekedés módja | 157 |
| Növényi szövetek | 158 |
| Alapszövetek | 158 |
| Parenchima | 158 |
| Az intercelluláris tér kialakulása | 161 |
| Szilárdító alapszövet | 163 |
| Kollenchima | 163 |
| A szklerenchima | 165 |
| Védőszövetek | 172 |
| Az epidermisz | 172 |
| Az epiermiszsejt | 172 |
| Sztóma vagy gázcserenyílás | 174 |
| Növényi szőrök vagy trichomák | 181 |
| A litociszt | 183 |
| Többrétegű epidermisz | 184 |
| A gyökérepidermisz vagy rhizodermisz | 185 |
| Szállítószövetek | 187 |
| A xilem | 187 |
| A xilem eredete | 187 |
| Xilem-elemek felosztása | 187 |
| A xilem-elemek differenciációja | 189 |
| A perforációs lemez | 189 |
| A xilem-elemek differenciációjának kontrollja | 189 |
| A floem | 192 |
| A floem eredete | 193 |
| Floem-elemek | 193 |
| Rostaelemek | 194 |
| P-protein | 196 |
| Transzcelluáris fonalak | 196 |
| A rostalemez | 196 |
| A rostacsövek működése | 201 |
| Kísérősejtek | 202 |
| A floem és a levéltetvek | 203 |
| A floem-differenciáció kontrollja | 203 |
| A rostaelemek filogenetikai sajátosságai | 204 |
| Transzfer-sejtek | 205 |
| A transzfer-sejtek ontogéniája | 208 |
| A transzfer-sejtek differenciációjának szabályozása | 210 |
| Genetikai és evolúciós aspektusok | 211 |
| Kiválasztó sejtek és szövetek | 212 |
| Extraculláris berendezések | 212 |
| A szekréciós epidermisz | 212 |
| Mirigyszőrök | 213 |
| Hidatódák vagy víznyílások | 216 |
| Só- és mészmirigyek | 218 |
| Nektáriumok | 218 |
| Belső kiválasztórendszerek | 222 |
| Szekréciós mirigyek | 222 |
| Szekréciós járatok | 222 |
| A szekrétum szintézisének helye, transzportja és a kiválasztás citológiai mechanizmusa | 225 |
| A kiválasztás mechanizmusai | 225 |
| Izolált kiválasztó sejtek | 225 |
| Tejcsövek vagy laticiferek | 227 |
| Áltejcső | 227 |
| Valódi tejcsövek | 228 |
| A valódi tejcsövek differenciációja és citológiai szerkezete | 229 |
| A differenciált laticiferek autofág jellege | 230 |
| A növényi szekrétumok gazdasági jelentősége | 230 |
| A vegetatív hajtás és részeinek kialakulása | 232 |
| A levél és részeinek kialakulása | 239 |
| A levélprimordium vagy - kezdemény | 245 |
| A levélfejlődés főbb lépései | 247 |
| A levél apikális és interkaláris növekedése | 247 |
| A marginális és a lemezmersztéma | 247 |
| Abaxiális merisztéma | 249 |
| Adaxiális merisztéma | 249 |
| Lemezmerisztéma | 249 |
| Az összetett levél kialakulása | 249 |
| Sejtosztódás és sejtmegnyúlás a levél növekedésében | 249 |
| A kifejlett levél szöveti szerkezete | 250 |
| A levéllemez | 250 |
| A mezofillum | 250 |
| A nyalábhüvely parenchima | 251 |
| A levél érhálózata | 254 |
| Levél és környezet | 258 |
| A levélforma szabályozása: heterofillia | 260 |
| A levél öregedése és lehullása | 261 |
| Laterális rügyek kialakulása | 263 |
| A szármegnyúlás | 264 |
| Az interkaláris merisztéma | 264 |
| A szár elsődleges szöveteinek kialakulása és szerveződése | 264 |
| A prokambium differenciációja | 265 |
| A prokambium differenciálódása a levélben | 267 |
| Az elsődleges xilem és floem differenciációja | 268 |
| Sztéletípusok | 269 |
| A gyökér (radix) | 271 |
| A gyökérsüveg vagy kaliptra | 272 |
| A gyökérepidermisz vagy rhizodermisz | 273 |
| A gyökérszőr | 274 |
| A gyökérkortex, vagy - kéreg | 276 |
| A periciklus | 276 |
| A gyökér szállítószövetei | 278 |
| A gyökér hisztogenezise | 279 |
| Az oldalgyökerek kialakulása | 279 |
| A gyökérgümő | 282 |
| A mikorrhiza | 283 |
| Másodlagos merisztémák | 287 |
| A nyalábkambium | 287 |
| A kambiumsejt | 288 |
| A fuziform iniciálisok kialakulása | 289 |
| Radiális vagy bélsugár-iniciálisok fejlődése | 289 |
| Bélsugártípusok | 289 |
| A kambiumaktivitás szezonális változása | 291 |
| A fatest szerkezete | 292 |
| A másodlagos vastagodások általános formái | 295 |
| A háncstest | 297 |
| Egyszikűek másodlagos változása | 300 |
| A fellogén vagy parakambium | 300 |
| Lenticella vagy paraszemölcs | 302 |
| A gyökér másodlagos megvastagodása | 303 |
| A virág | 306 |
| A virágról általában | 306 |
| A virágképlet | 307 |
| Virágzat | 308 |
| A virág klasszikus megfogalmazásban | 310 |
| Virágzást indukáló faktorok | 310 |
| A vegetatív, generatív átmenet | 311 |
| Anatómiai változások | 311 |
| Citológiai változások a vegetatív, generatív átmenet során | 311 |
| Virágrészek kialakulása | 312 |
| A viráglevelek kialakulása | 312 |
| A porzótáj | 314 |
| A termőtáj | 318 |
| A megporzás és megtermékenyítés | 322 |
| A megporzás | 322 |
| A megtermékenyítés | 327 |
| A mag kialakulása | 328 |
| A termés | 330 |
| Felhasznált forrásmunkák | 333 |
Folytatás Microsoft-tal