Növénytermesztés

Előszó

Jelen munkámban a szántóföldi növénytermesztés fontosabb mozzanatait igyekeztem népszerűen és röviden összefoglalni. A rövid összefoglalás sokszor arra készteti a szerzőt, hogy az egyes irányelveket ne annyira magyarázza, mint azokra inkább receptszerű, rövid útmutatót adjon. A szántóföldi termesztés egyes mozzanatai azonban a termesztési tényezők nagy különbségei miatt annyira változóak lehetnek, hogy receptszerű útmutatók úgyszólván alig adhatók, hanem ehelyett minden egyes kérdés részletes magyarázatra szorul. Ezért, hogy rövid is legyek, és hogy az alkalmazkodó növénytermesztés nagy fontosságára is sikerüljön felhívnom a figyelmet, munkámnak az első részében - nem egyszer tudományos szemszögből is megvilágítva - kissé részletesebben magyarázom a fontosabb általános irányelveket, helyesebben azokat a mozzanatokat, amelyeket mérlegelnünk kell, hogy a második részben közölt, sokszor receptszerű határértékek közül az adott viszonyok számára a leghelyesebbek kiválaszthatók legyenek. Ily módon munkámat sikerült rövidre fognom, és mégis benne - szerény megítélésem szerint - a szántóföldi növénytermesztés legfontosabb adatait mind a képzettebb -, mind a kevésbé tanult gazda elég részletességgel megtalálhatja. Nem hangsúlyozhatom azonban eléggé, hogy a II. rész egyes adatai mindig csak az I. rész megfelelő fejezetének kiegészítésével nyújtanak egészet.
Munkámban - éppen a rövidség kedvéért - a legfontosabb ismereteket csak a termények betakarításáig tárgyalom. A már a magtárba, pajtába, stb. került termények egyéb munkáira, mint az esetleges további feldolgozási-, takarmányozási adatokra stb. nem térek ki, ezeket hellyel-közzel legfeljebb csak érintem. Akik e kérdések s általán a növénytermesztés iránt behatóbban érdeklődnek, azoknak elsősorban Grábner E.: Szántóföldi növénytermesztés című munkájának elolvasását ajánlom. Azok a gazdák pedig, akik a termesztés vagy az ezzel kapcsolatos egyéb kérdések iránt még behatóbban érdeklődnek, akik a növénytermesztés terén az adott viszonyok között elérhető legnagyobb eredményeket akarják felmutatni, nem nélkülözhetik az olyan részletmunkákat, mint amilyenek pl. Gyárfás: Sikeres gazdálkodás szárazságban, Kerpely: A jó dohánykertész, Bittera: A cukorrépa, Takách, továbbá Beke: A burgonya, Surányi-Villax: Kukoricafajták és termesztésük, Villax: Szántóföldi pillangósvirágúak, Grábner-Szilassy: Szálastakarmányok termesztése, st. című könyvek. Vissza