Növényvédelmi állattani gyakorlatok

Előszó

A "Növényvédelmi állattani gyakorlatok" c. jegyzet a "Mezőgazdasági Növényvédelmi állattan" c. elméleti jegyzet kiegészítésére készült. Célja, hogy a fontosabb állatok és azok fejlődési alakjainak, valamint az általuk a növényállományban, illetve az egyes növényeken okozott kárkép leírásával és számos rajzzal a gyakorlati mezőgazdász számára a felismerést megkönnyítse.
A jegyzet két fő részből áll: Általános és részletes részből. Az általános részben rövid rendszertani áttekintés után azoknak a kategóriáknak az általános ismertetésére térünk át, amelyekben kártevők vannak. A részletes részben növénycsoportonként tárgyaljuk az azokon élő legfontosabb kártevő fajokat, közöljük a kárképet és a kártétel folyamatát, a kártevő fejlődési alakjainak leírását. A polifág kártevőket nem tárgyaljuk külön csoportban, hanem annál a növénycsoportnál, ahol a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Ilyenkor természetesen ismertetjük a többi növényen okozott kártételt is.
Jegyzetünk céljának megfelelően a kártevőkkel kapcsolatban elsősorban azok különböző fejlődési alakjainak alaktani leírását tartalmazza. A kártevők biológiájával, ökológiájával, gradológiájávai, stb. az elméleti jegyzet foglalkozik. Ugyancsak az elméleti jegyzet tárgyalja a védekezés módszereit. Az állatok anatómiájával, fiziológiájával korábbi tanulmányaik során foglalkoztak. Ezért ilyen jellegű kérdésekre csak ott térünk ki, ahol az az összefüggések megértéséhez szükséges.
A részletes részben minden kártevőnél bevezetésképpen rövid kárkép-összefoglalót adunk, hogy a tanulást, áttekintést megkönnyítsük. Itt a következő rövidítéseket használjuk: L = lárvák által okozott kárkép, I = imágók által okozott kárkép. Ezután következik a kártételnek, majd a kártevő fejlődési alakjainak a leírása. A különböző lárvastádiumoknak megfelelő rövidítés: L1, L2, L3, stb.
A gyakorlati foglalkozásokon a kárképeket herbáriumszerűen tárolt növényeken, a kártevőket pedig biológiai dobozokban és preparátumok formájában mutatjuk be. Vissza