Nyári tárlatok a Magyar Nemzeti Galériában 1986

Előszó

Részlet:
Fekete Nagy Béla:
Ha kulcsszavakat keresünk Fekete Nagy Béla életművének jellemzéséhez, akkor mindenekelőtt a szürrealizmust és a konstruktivizmust kell megemlítenünk. Ez a két tendencia, ha változó arányban is, mindvégig meghatározta az oeuvre-t, állandó egymáshoz kapcsolódásuk, változatos jelenlétük teszi oly izgalmassá ezeket a rajzokat, képeket.
Mikor - az aktív munkásmozgalmi tevékenység évei után - 1937-ben Fekete Nagy Béla újra rajzolni kezd, két irányból éri impulzus: a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagjaként a társadalmi folyamatok törvényszerűségeit feltáró "új valóságlátás" lehetőségei érintik meg, s ugyanakkor a szentendrei fiatalok között megismerkedik a "természet mélyvilágának" jelenségeivel, a "jelképező művészet" sajátosságaival. Pittkrétával készült kompozícióira Vajda Lajos és Kállai Ernő gyakorol hatást, Vajdától a mindennapi tárgyak transzcendentálhatóságát, átírhatóságát, Kállaitól a természet kimeríthetetlenségének, "rejtett arcának" varázsát tanulja meg a fiatal festő. Egyszerre hat rá a szikár, örvényléseiben is fegyelmezett vajdai világ, s a Kállai Ernő tanulmányai nyomán feltáruló lehetőség: a bioromantika elevensége, mélysége. Erőteljes kontúrokat használó, tömör megfogalmazású művek születnek ekkor, a természeti élmény átszellemített átírásán alapuló rajzok, melyek organikus képépítésre és szinte a kései szecessziót idéző dekorativitásra törnek. Nem hiányzik azonban belőlük a társadalmi töltés, esetenként a gyilkos irónia sem, fenyegető acélsisakok, butára hízott, karakterisztikusan megrajzolt kispolgárok idézik a korszak fojtott, feszültségekkel terhes légkörét, fenyegető társadalmi valóságát.

Stein Anna:
Első ízben állít ki önálló kiállítás keretében Budapesten Stein Anna, aki harminc éve Párizsban él, emberi és művészi karrierje, kibontakozása egyaránt a francia kultúrához, Párizshoz kötődik. Felnőtt élete külföldön telt el, mégis, néha váratlan tisztasággal bukkannak fel benne régi, magyarországi élmények, hangulatok, olyan élmények, és hangulatok, amelyek mai, párizsi festészetét meghatározzák. Nélkülük egész mostani tevékenységét, festészetének alaphangulatát alig lehetne megmagyarázni.
Első emlékei Pécshez fűzik, ahol gyermekkorában, 1945-1948 között élt. Ez a három évnyi - átmeneti - időszak, nem hagyott benne, csak jó emlékeket.

Ladányi Imre:
1902-ben születtem Kecskeméten. Apám Ladányi Mihály, bútorasztalos volt, meghalt 1906-ban. A család előbb Újkécskére, majd Egerbe költözött, ahol az elemi és középiskolát végeztem. 1920-ban beiratkoztam a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására, mert a művészek mellett érdekeltek a természettudományok is. Mint orvos 1927-ben Berlinbe mentem bőrgyógyászatot tanulni, mert ez a legvizuálisabb orvosi szak.
Berlinben rendszeres látogatója voltam a Herwarth Walden, író, kritikus vezette Der Sturm galériának, a német expresszionizmus főhadiszállásának. Vissza