Kertészeti termesztés biológiai alapjainak fejlesztése

Tartalom

ELŐSZÓ 7
1. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 9
1.1 Bevezetés 11
1.2 Génbankok 11
1.3 Nemesítés, honosítás, klónszelekció, tájszelekció, vírusmentesítés és fajtafenntartás 12
1.3.1 Nemesítő műhelyek 13
1.3.2 GMO-fajták előállítása, várható elterjedése 14
1.3.3 A fajtafenntartás szervezeti háttere 16
1.4 Telepítési stratégia, fajtahasználat 17
1.4.1 Új piaci igények az EU-ban 17
1.4.2 A fajtahasználat változása 17
1.5 Ültetési anyag ellátottság és a kereskedelem szervezete 23
1.6 A gyümölcsfaiskolai szaporítás rendszere 25
1.6.1 Gyümölcsfajták termesztésbe vonása 25
1.6.1.1 Központi törzsültetvények 25
1.6.1.2 A központi törzsültetvények fejlesztése 27
1.6.2 Az üzemi törzsültetvény-hálózat kialakítása 28
1.6.3 Fajtajogvédelem 29
1.7 A gyümölcs szaporító- és ültetvényanyag termesztés biológiai alapjainak,
a gyümölcstermő növények előállításának, forgalmazásának és minőségfelügyeletének EU harmonizációs helyzete 30
1.7.1 Előzmények 30
1.7.2 A gyümölcs szaporítóanyag termesztés, forgalmazás és felhasználás
EU harmonizált szabályozása 30
1.7.3 Teendők az EU-csatlakozásig 33
1.8 A gyümölcstermesztés biológiai alapjainak fejlesztése terén szükséges főbb teendők 34
1.8.1 EU-csatlakozásunk előtt 34
1.8.2 A csatlakozást követően 34
TÁBLÁZATOK 35
ÁBRÁK 80
2. SZŐLŐTERMESZTÉS 83
2.1 Bevezetés 85
2.2 Génbankok 85
2.3 Nemesítés 86
2.3.1 A nemesítés, honosítás, klónszelekció és a vírusmentesítés bázisai 86
2.3.2 Fejlesztési lehetőségeink 89
2.3.3 A GMO-fajták várható elterjedése 90
2.4 Fajtahasználat 93
2.4.1 Uj piaci igények az EU-ban 93
2.4.2 Fajtahasználat Magyarországon 93
2.4.2.1 A fajtahasználat változása 93
2.4.2.2 Az alanyfajták szaporítás szerinti megoszlása 95
2.4.2.3 A csemegeszőlő-termesztés fejlesztésének stratégiája 95
2.4.2.4 A Tokaj-hegyaljai borvidék fajtahasználata 96
2.4.3 A magyar és külföldi fajták és azok klónjainak aránya 97
2.4.4 Külföldi fajták hazai adaptációs vizsgálata 97
2.5 Telepítési anyag ellátottság, telepítési stratégia, a kereskedelem szervezete 98
2.5.1 Telepítési anyag ellátottság 98
2.5.1.1 A törzsültetvény-rendszer fejlesztési lehetőségei 98
2.5.1.2 Ültetési anyag-termesztésünk helyzete és fejlesztési lehetőségei 99
2.5.1.3 Szaporítóanyag-forgalmazás 100
2.5.2 Szőlőültetvény telepítési stratégia 101
2.6 A vírusmentesítés, szaporítás, fajtafenntartás, fajta-jogvédelem és fajtajutalék
rendszerének áttekintése, korszerűsítése 101
2.7 EU-konform jogszabályok 102
2.8 Tennivalók 103
2.8.1 Tennivalók az EU-csatlakozás előtt 103
2.8.2 Az EU-csatlakozás után várható változások 104
TÁBLÁZATOK 105
ÁBRÁK 124
3. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 127
3.1 Bevezetés 129
3.2 Nemesítés 129
3.3 Fejlesztés 131
3.4 GMO-fajták várható elterjedése 131
3.5 Génbankok 132
3.6 Fajtahasználat 132
3.7 Vetőmag-ellátottság és -kereskedelem 133
3.8 Vetőmag-szaporítás, fajtafenntartás, fajta-jogvédelem 134
3.9 EU-szabályok 136
3.10 Tenni valók 137
3.10.1 Az EU-csatlakozás előtt 137
3.10.2 Az EU-csatlakozást követően 138
3.11 Cselekvési javaslat 138
TÁBLÁZATOK 139
4. GYÓGY- ÉS AROMANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE 145
4.1 A gyógynövény termelés jelentősége 147
4.2 Nemesítés 148
4.3 A K+F szerepe a gyógy- és illóolajos növényi termékek minőségének javításában 148
4.4 Génbanki tevékenység, génrezerváció 150
4.4.1 Gyógy- és illóolajos növények veszélyeztetetté válását előidéző tényezők 150
4.4.2 Gyógy- és illóolajos növények rezerválása, biológiai potenciáljuk
megőrzésének lehetősége 151
4.4.3 Gyógynövények termesztésbe vonása, mint a génmegőrzés hatékony formája 153
4.5 Fajtahasználat 155
4.6 Vetőmag-ellátottság és -kereskedelem 157
4.7 Fajtafenntartás-, fajta jogvédelem -, fajtajutalék rendszer 157
4.8 EU-konform jogszabályok 157
4.8.1 Gyógynövények és kategóriáik az EU-szabályozás szerint 157
4.8.2 Gyűjtött gyógynövények import-kontrolija, mint szabályozási eszköz 157
4.8.3 Gyógynövénytermesztés támogatása 158
4.8.4 Organikus termékelőállítás szabályozása 158
4.9 Tennivalók 158
TÁBLÁZATOK 161
5. DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS 163
5.1 Bevezetés 165
5.2 Növény házi dísznövénytermesztés 167


5.2.1 A növényházi dísznövények biológiai alapjainak helyzete 168
5.2.7.7 Nemesítés 168
5.2.7.2 GMO-fajták 169
5.2.7.3 Génbankok 170
5.2.1.4 Fajtahasználat 170
5.2.2 Szaporítóanyag-előállítás 171
5.2.3 Vírusmentesítés, szaporítás, fajtafenntartás, fajtajog-védelem, fajtajutalék
rendszere 171
5.3 Szabadföldi dísznövénytermesztés 172
5.3.1 A szabadföldi dísznövények biológiai alapjainak helyzete 174
5.3.1.1 Nemesítés 174
5.3.1.2 GMO-fajták 175
5.3.1.3 Génbankok 176
5.3.1.4 Fajtahasználat 177
5.3.2 Oltvány- és vetőmag-ellátottság, illetve kereskedelem szervezete 179
5.3.3 Vírusmentesítés, szaporítás, fajtafenntartás, és fajta-jogvédelem 180
5.3.4 Összefoglaló értékelés és fejlesztési javaslatok 180
5.4 A magról szaporítható, szabadföldi lágyszárú dísznövények nemesítése és
magtermesztése 182
5.4.1 Nemesítés 182
5.4.2 Génbankok 184
5.4.3 Fajtahasználat 184
5.4.4 Vetőmag-ellátottság és -kereskedelem 184
5.4.5 Szaporítás, fajtafenntartás, és fajtajogvédelem 185
5.4.6 EU-konform fajtavédelmi szabályok 185
5.4.7 Tennivalók 185
5.5 A Canna x generális nemesítése 185
5.6 Az évelő dísznövények biológiai alapjai 186
5.6.1 Nemesítés 186
5.6.2 Génbankok 187
5.6.3 Termesztés helyzete 187
5.6.4 Feladatok 188
5.7 Védett dísznövényfajták az Európa Uniós csatlakozás előtt 189
TÁBLÁZATOK 192

Témakörök