Előszó
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a III. Közgazdász Vándorgyűlést, a közgazdászok eszmecseréjének, az épitőszándéku útkeresésnek ezt a fontos fórumát» A...
Tovább Előszó
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a III. Közgazdász Vándorgyűlést, a közgazdászok eszmecseréjének, az épitőszándéku útkeresésnek ezt a fontos fórumát» A napirendre tűzött.témák nagyfontosságúak és rendkívül időszerűek. Megvitatásukkal közgazdasági problémáink elevenjébe vágnak. Ha a tanácskozás vitáiban sikerül párositani az elviséget a gyakorlatisággal, akkor az termékenyítő hatással lesz gondolkodásunkra és cselekvésünkre egyaránt. És miért ne sikerülne ezt elérnünk, ha mindnyájan egyet akarunk, egy célt követünk? Közgazdasági tevékenységünk lényegéhez tartozik, hogy egyidőben, egyszerre végezzük el a mindennapok tennivalóit és szolgáljuk hosszutávu céljaink megvalósítását. A ma igényeit ugy kell a lehető legteljesebben kielégítenünk, hogy egyúttal a távlati célokat is mindjobban megközelítsük. Vitatkozzunk tehát a Máról, de gondolatainkkal és mondanivalóinkkal ne . torpanjunk meg a Holnap küszöbénél, - arról is vitázzunk. Ha pontosan meg akarjuk határozni, hogy hol tartunk most a szocializmus felé vezető uton, akkor vissza is kell pillantanunk, előre is kell néznünk. Visszapillantva megállapíthatjuk, hogy már nagy ut van mögöttünk, óriási gazdasági eredményeket értünk el. Létrehoztuk a szocialista termelési viszonyokat, már ezen az alapon konszolidáltuk népgazdaságunkat. A termelés méreteit és összetételét a közérdek határozza meg, a javakat a közérdeknek megfelelően osztjuk el, a foglalkoztatottság lényegében teljessé vált; ezúton sikerült életszinvonalunkat számottevően emelnünk. Van okunk tehát a büszkeségre is. Mégis, ha előre nézünk, oly sok még az épitenivaló, hogy néha-néha már erőnket meghaladónak is látjuk. Pedig nem az.
Vissza 
