Nyersanyagok és energiahordozók a világgazdaságban

Szerző

Dobozi István

Szerkesztő

Dr. Markó Lajos

Lektor

Palánkai Tibor

'Dobozi István: Nyersanyagok és energiahordozók a világgazdaságban ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	373 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-09-2361-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	5
A gazdasági növekedés és a nyersanyagbázis általános összefüggései	11
A hazai nyersanyagbázis jelentősége a gazdasági növekedésben	11
Nézetek a nyersanyagforrások kimerülésének növekedéskorlátozó szerepéről	14
A nyersanyagkészlet fogalmának értelmezési problémái	22
A "fokozódó nyersanyagszűkösség doktrinája" az empirikus tények tükrében	42
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők	58
A műszaki fejlődés hatása	58
Az üzemméretek növekedéséből származó megtakarítások	60
Helyettesítés	60
Külkereskedelem	63
Újrafelhasználás	64
Az "árrobbanás" és "kimerülés"	70
A tőkés nemzetközi kitermelőipar és a nyersanyagpiacok szerkezeti változásai	78
A tőkés nemzetközi nyersanyag- és energiaellátás "klasszikus rendjének" felbomlása a hetvenes években: néhány összefoglaló megállapítás	78
Erőviszony-módosulások a nemzetközi kitermelőipar fő szereplői között	81
Változások a külföldi kitermelőipari beruházások területén	85
Japán rendszerszemléletű beruházási stratégiája	100
A külföldi beruházások finanszírozása	104
A nyersanyagtermelő kapacitások hosszú távú bővítésének finanszírozási problémái	109
A piaci struktúra változásai: a globális nyersanyagoligolóliumok fokozatos "eróziója", kompetitívebb piaci struktúrák kialakulása	115
A nyersanyag-kereskedelem formáinak változásai	122
A nemzetközi vállalatokon belüli nyersanyagforgalom	123
Hossző lejáratú szállítási szerződések növekvő jelentősége	127
A szabadpiacok csökkentő jelentősége	132
A nemzetközi vállalati és kormányzati termelői kartellek szerepe a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatokban	133
A nemzetközi vállalati kartellek ár- és piacszabályozó szerepe	134
Törekvések kormányzati termelői kartellek létesítésére a harmadik világban	135
A sikeres kormányzati kartell ideális feltételrendszere	141
A nemzetközi áruegyezmények piacszabályozó szerepe	153
Exportbevétel-stabilizáció mechanizmusok	159
A nyersanyagpiacok szabályozása és az új nemzetközi gazdasági rend	167
A nyersanyagok mint a nemzetközi kapcsolatok "problematikus" tényezői	167
Az UNCTAD integrált nyersanyagprogramja, mint az új nemzetközi gazdasági rend egyik fő eleme	178
Néhány következtetés	189
Nyersanyag- és energiapolitika a fejlett tőkés országokban	192
A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai az 1973-1974. évi válság előtt	192
A nyersanyag- és energiapolitika általános céljai és következményei	192
A nyersanyag- és energiagazdálkodásra ható legfontosabb tényezők	195
A hazai kitermelőipar fejlődésének problémái	195
A nyersanyag- és energiafüggőség mértéke és jellege	200
A nyersanyag- és energiaintenzitás alakulása	211
A nyersanyag- és energiagazdálkodás institucionális és szabályozási rendszere	215
Nyersanyag- és energiapolitika az 1973-1974. évi válság után	223
A nyersanyag- és energiapolitika cél- és eszközrendszerében az árrobbanás és az energiaválság hatására bekövetkezett változások: összefoglaló megállapítások	223
Az energiapolitikai rendszer kereteinek kitágulása, a nyersanyag- és energiapolitika fokozódó intézményesedése, a kormányzati politika szabályozó szerepének erősödése	225
A kereslet növekedésének mérséklésére irányuló törekvések és korlátok	234
A nyersanyag- és energiaigényesség csökkentése struktúra-politikai eszközökkel	256
A hazai ásványvagyon átértékelődése	259
A szén szerepének átértékelése	266
A nyersanyag- és energiaimport korábbinál nagyobb fokú viszonylati diverzifikálása, a politikailag megbízható ellátási források felé való orientálódás	274
Az energiamérleg kiegyenlítettebb, diverzifikáltabb termékszerkezet irányában való módosítása	276
Változások a külföldi kitermelőipari beruházások terén	280
Törekvés a fogyasztóországok nemzetközi összefogására és annak intézményesítésére	286
A gazdasági és stratégiai célú készletezési politika szerepének fokozódása	292
Nyersanyag- és energiapolitika Kelet-Európában	297
A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai 1973-1974 előtt	297
A hiány okai a keresleti oldalon	299
A hiányok okai a kínálati oldalon	307
A nyersanyag- és energiapolitika a KGST-országokban 1973-1974 után	314
A hazai nyersanyag- és energiakészletek fokozottabb hasznosítása	314
Az energiamérleg szerkezeti változása	321
Keresletszabályozás: célok és váratlan fejlemények	323
A fejlett tőkés országok és az európai KGST-országok energiatakarékossági teljesítményének összehasonlítása	334
A KGST-n belüli nyersanyag- és energia-együttműködés	337
A KGST-ből való beszerzés távlati lehetőségei és feltételei	343
A KGST-országok nyersanyag- és energia-együttműködése a fejlődő országokkal	352