Nyitray Dániel és kora

Előszó

HÁLA ÉS HAGYOMÁNY
Minden városban éltek és élnek olyan polgárok, akik szűkebb pátriájuk, lakóhelyük szeretetéből fakadóan minden áldozatot készek meghozni. Tudatosan gyakorolják a közéletiséget, s vállalják a város, a vidék szolgálatában való önzetlen cselekvést, írásomban Miskolc városának egy ilyen lakóhelyét tisztelő mű- vészpolgárát mutatom be Nyitray Dániel személyében.
Életútjának jelentősebb állomásait kiemelve szeretném megismertetni az olvasóval, hogy az a polgár, aki szereti hazáját, városát, családját, embertársait és a művészet rajongója, milyen közéleti tevékenységet fejtett ki városában, s e tevékenységének milyen a visszhangja Miskolc művészeti életében.
A művészpolgár bemutatása lehetőséget ad arra is, hogy felidézzük az elmúlt évszázad országosan is kiemelkedő, Miskolccal kapcsolatban álló művészegyéniségeit, azokat a polgárokat, akik városunkért legjobb tudásukkal és igyekezetükkel tenni akartak és tenni tudtak.
E jeles személyek azok, akiknek nevét egykor valamennyien ismerték, de ma már emlékük elhalványult. Pedig ha cselekedeteiket ismerjük, és a közösségért hozott önzetlen munkájukról olvasunk, csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatunk róluk.
Minden kor emberének szép és nemes feladata, hogy jeles polgárainak emlékét megőrizze. Nemcsak a hála és a lakóhely kötelez erre, hanem múltunk hagyományainak a megőrzése is.
E gondolatok ösztönöztek arra, hogy egy ilyen példamutató művészpolgárról tiszteletből írjak az utókornak. Vissza