| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 6 |
| A gazdasági integrációk elméleti alapjai | 7 |
| Az integráció főbb elméleti megközelítései | 7 |
| A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai | 10 |
| Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban | 12 |
| Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése | 14 |
| A szerződések története | 14 |
| Az Európai Közösségek előfutárai és korai fejlődése | 14 |
| A horizontális fejlődés fő mérföldkövei | 15 |
| A belső piac egységesítése | 16 |
| A gazdasági és monetáris unió előzményei és az Európai Unióról szóló szerződés | 17 |
| A közép- és kelet-európai országokhoz fűződő viszony | 19 |
| Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái | 20 |
| Kronológia | 21 |
| Az EU helye, szerepe a globalizálódó világgazdaságban | 24 |
| A globalizáció fogalma | 24 |
| A világgazdasági növekedés globális hajtóerői | 25 |
| A külgazdasági partnerválasztás, a globalizáció és az integráció közötti összefüggések | 26 |
| A világgazdasági növekedés regionális hajtóerői | 30 |
| A regionálisblokk-szemlélet | 31 |
| Az Európai Unió felépítése, intézményei, működése | 34 |
| Az Európai Unió három pillére | 34 |
| Az Európai Tanács | 35 |
| Az EU első pillére | 37 |
| Az EU második pillére | 38 |
| Az EU harmadik pillére | 38 |
| Az Európai Közösség szervei | 38 |
| Az Európai Unió Tanácsa | 38 |
| Az Európai Bizottság | 40 |
| Az Európai Parlament | 41 |
| Az Európai Bíróság | 41 |
| Egyéb szervek | 42 |
| A közösségi jog leglényegesebb elemei | 43 |
| A közösségi jog néhány vonása | 43 |
| Az Európai Közösség jogforrásai | 44 |
| Elsődleges jogforrások | 44 |
| Másodlagos vagy származékos jogforrások | 44 |
| Egyéb jogforrások | 46 |
| A közösségi vívmányok | 47 |
| A közösségi és a nemzeti jog közötti viszony | 47 |
| A szubszidiaritás elve | 48 |
| Az egységes belső piac előzményei, létrejötte, fő vonásai | 49 |
| Az egységes belső piac általános jellemzői | 49 |
| Fizikai és adminisztratív akadályok | 50 |
| Technikai akadályok | 51 |
| Fiskális akadályok | 53 |
| Az állami szabályozással kapcsolatos akadályok a szolgáltató szférában | 53 |
| Állami - közületi megrendelések | 54 |
| A belső piac egységesítésére vonatkozó célok minősítése és a belső piactól várt hatások | 55 |
| Az egységes belső piac működése és az eddigi tapasztalatok | 59 |
| Anyagi - kereskedelmi akadályok, határellenőrzés | 59 |
| Technikai akadályok | 60 |
| Fiskális harmonizáció | 62 |
| A szolgáltató szféra deregulációja | 63 |
| A tőkeáramlás liberalizációja | 63 |
| Az állami - közületi megrendelések deregulációja | 63 |
| Diplomák elismerése, letelepedés, munkaerő-áramlás | 64 |
| Egyéb területek | 64 |
| A gazdasági és a monetáris unió előzményei | 65 |
| Előzmények | 65 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 66 |
| Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 66 |
| A gazdasági és monetáris unió programja | 68 |
| A gazdasági és monetáris unió létrehozásának menete, szakaszai, működési elvei | 68 |
| Közvetlen előzmények | 68 |
| A gazdasági és monetáris unió megvalósításának és az euró bevezetésének szakaszai | 69 |
| Az EMU megvalósításának kockázatai | 73 |
| A monetáris unió várható hatásai a tagállamok és a kívülálló országok üzleti környezetére | 74 |
| Várható előnyök | 74 |
| Várható hátrányok | 76 |
| Az EMU és a kívülállók | 77 |
| Az euró és a bevezetés néhány gyakorlati vetülete | 80 |
| Az euró bevezetésének jogi alapjai | 80 |
| Az euró használatára vonatkozó rendelettervezet | 80 |
| A Tanács 1103/97. (EK) 1997. június 17-i rendelete | 84 |
| Az ECU - euró konverzió | 84 |
| A szerződések folytonossága | 85 |
| Kerekítési és konverziós szabályok | 87 |
| Konverziós költségek | 88 |
| Az EMU hatása a világgazdaságra | 88 |
| Az euró mögötti gazdasági potenciál | 89 |
| Néhány általános világgazdasági hatás | 89 |
| Az euró várható hatása az USA-ra és Japánra | 90 |
| A gazdasági és monetáris unió és a nemzetközi szervezetek | 90 |
| Az EU külgazdasági politikája és külkapcsolatai | 92 |
| A külgazdasági politika jogi alapjai | 92 |
| A közös kereskedelempolitika | 93 |
| A társulási szerződések jellemző vonásai | 94 |
| Ipari szabadkereskedelmi megállapodások az EFTA-országokkal | 97 |
| A globális mediterrán politika | 97 |
| A külgazdasági politika egyéb elemei | 97 |
| A Közösség külgazdasági kapcsolatrendszerének értékelése | 98 |
| Az EU kapcsolatai Közép- és Kelet-Európával | 102 |
| Az EK és Kelet-Európa kapcsolatai | 102 |
| A Kelet-Európával szembeni közösségi politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének fő vonásai | 103 |
| Az Európai Unió keleti kibővülése | 107 |
| A Magyarország és az EU közötti kapcsolatok története, fő jellemzői | 111 |
| A Magyarország és az EK közötti kapcsolatok fontosabb szakaszai | 111 |
| Az EFTÁ-val és a visegrádi országokkal kötött szerződések | 115 |
| A szerződések néhány negatív hatása | 118 |
| A koppenhágai csúcsértekezlet gyorsító határozatai és Magyarország | 120 |
| Az Európai Közösségekkel való együttműködés jövője | 121 |
| A közös mezőgazdasági politika leglényegesebb elemi | 124 |
| Rövid történeti áttekintés | 124 |
| A közös agrárpolitika reformja | 127 |
| A közösségi agrárpolitika előtti kihívások | 128 |
| A közös agrárpolitika reformjának legvalószínűbb változata | 129 |
| Gabonafélék, olajos magvak, fehérjetakarmányok | 129 |
| Marhahús | 130 |
| Tejtermékek | 131 |
| Mediterrán termékek | 131 |
| Differenciálás és a közvetlen kifizetések plafonja | 132 |
| Vidékfejlesztési politika | 132 |
| Mezőgazdasági környezetvédelmi politika | 132 |
| A reform várható költségvetési vonzatai | 133 |
| A közös agrárpolitika reformjának néhány következménye a tagjelölt országokra | 134 |
| Támogatáspolitika, regionális problémák és regionális politika az Európai Közösségben | 136 |
| Versenypolitika és állami támogatások | 136 |
| A Közösség támogatáspolitikájának várható jövőbeli irányzatai | 138 |
| Pénzügyi források | |
| Célterületek | 139 |
| Közösségi kezdeményezések | 141 |
| A Kohéziós Alap reformja | 141 |
| Transzeurópai hálózatok | 142 |
| Strukturális támogatás az újonnan csatlakozó országokkal | 143 |
| A közösségi támogatások elosztása, illetve igénybevétele | 143 |
| Kutatás-fejlesztési, technológia- és iparpolitika az Európai Közösségben | 145 |
| A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei | 145 |
| A közös kutatás-fejlesztési politika jogi alapjai | 146 |
| A közös kutatás- és technológia-fejlesztés formái | 147 |
| Az 5. kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram | 149 |
| A támogatási rendszer kérdései | 151 |
| A közösségi ipar- illetve struktúrapolitika fő vonásai | 152 |
| A közösségi ipar-, illetve struktúrapolitika néhány aspektusa | 155 |
| A Közösség szociális politikája és a közösségi költségvetés | 157 |
| A közösségi szociális politika fő vonásai | 157 |
| A közösségi költségvetés | 158 |
| Lobbyzás az Európai Közösségben | 162 |
| A lobbyzás néhány általános kérdése | 162 |
| A lobbyzás története az EK-ban | 162 |
| A lobbyzás szféráinak bővülése és jellemzői az EK-ban | 166 |
| A lobbyk és hatásuk a közösségi döntéshozatali rendszerre | 169 |
| A magyar vállalatok lobbyzási lehetőségei az EU-ban | 174 |
| Magyarország EU-érettsége | 176 |
| A csatlakozási tárgyalások közvetlen előzményei | 176 |
| Magyarországi EU-érettsége és az érettség fő kritériumai | 178 |
| Az EU-csatlakozással kapcsolatos kihívások, előnyök, hátrányok, költségek és hasznok | 179 |
| Döntéshozatali rendszer, az első és a második pillér | 179 |
| Külgazdaság, külgazdasági politika | 180 |
| Külső forrásbevonás, munkaerő-áramlás | 181 |
| Adózás, adórendszerek | 182 |
| A letelepedés szabadsága a pénzügyi szférában | 183 |
| Energetika,energiapolitika | 183 |
| Kommunikációs stratégia | 184 |
| A közösségi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei magyar szempontból | 185 |
| A PHARE-forrásokhoz való hozzájutás fő vonásai | 185 |
| A programban való résztvevők köre, a részvétel feltételei | 185 |
| A PHARE-programokba való szakértői és beszállítói bekapcsolódás | 186 |
| A PHARE általános célkitűzései az EU-csatlakozás előmozdításával kapcsolatban | 195 |
| Közbeszerzési és tenderpiacok az Európai Közösségben | 196 |
| Az Európai Közösség különféle K+F programjaiban való magyar részvétel | 203 |
| EU-információs centrumok, információnyújtással foglalkozó szervezetek, információs kiadványok és szakkönyvek | 204 |
| Irodalomjegyzék | 209 |
| Tartalomjegyzék | 211 |