Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.947

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyugat felé...

Az európai civilizáció története a Paradicsomtól Amerika felfedezéséig

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Kairosz Kiadó-Növekedéskutató
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 440 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-9137-23-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó5
A népszaporulat7
Az átlagos élettartam8
A biztonságérzet9
A család10
Iskolázottság10
Az átlagos testmagasság11
Nemzeti jövedelem14
Hogyan lettem történész?15
Kiűzetés a Paradicsomból17
A paradicsomi állapot17
A gyűjtögetés19
Vadászat19
A halászat21
A sok gyűjtögető mellett kevés vadász és halász21
A női és gyermekmunka dominanciája a civilizáció előtt22
Romló és tárolható ételek23
Kedvező éghajlat és jó táplálkozási lehetőség23
A jól tárolható makk és mogyoró jelentősége24
A nyírfák nedve24
A dagály-apály mozgás által feltalált csigák és kagylók25
A bőséges gyűjteni sok idők szabadított fel más célra26
A paradicsomi állapot26
Civilizáció a paradicsom után27
Gigantikus kultikus építkezések a szabad időben28
Kihívás nélkül nincs fejlődés28
Válaszok a jégkorszakok kihívásaira29
A kihívások azonban legtöbbször pusztulással jártak29
A környezeti változások csapásai a fejlődés előfeltételei30
Civilizáció csak a paradicsomi állapot megszűnésével jöhetett létre31
Teher alatt nő a pálma (de legtöbbször elpusztul)32
A boldogtalan civilizációk32
A civilizációs kor fogalma33
A természetes és a természet adta anyag különbözősége34
Az átlagember tudása csökkent a civilizációk ötezer éves fejlődése során34
A civilizáció nem hozott jobb életfeltételeket35
A paradicsomból való kiűzetés szenvedői és haszonélvezői36
Visszatérés a paradicsomba?37
A paradicsomba való visszatérés vallási ígérete37
A paradicsomból való kiűzetés után megnőtt a relatív szegénység38
Tagadhatatlan fejlődés a társadalom tudásában38
Hosszabb, de nyomorúságosabb élet az ipari forradalom nyomán39
Forradalmi változást a fogyasztói társadalom hozott40
Fogyasztói társadalom: visszatérés a paradicsomba40
Kényszermodernizációk a civilizáció előtti társadalomban43
A vadkereső vadászat43
Az első nagy technikai forradalom54
A vadváró vadászat58
A "gabonanemesítés" kezdeti63
Az állatok "megszelídítése"65
Az első civilizációk Európán kívül alakultak ki69
Hol jön létre civilizáció?69
Az élet és az egészség féltése72
Félelem a többi embertől73
Félelem az éhségtől és a hidegtől74
Félelem a magánytól74
A kedvező természeti környezet jellemzői74
A meleg és száraz éghajlat75
Az öntözővíz elérhetősége75
Az élettér beszűkülésének a kényszere76
Az eredeti civilizáció változatai a peremvidéken78
A mezopotámiai civilizáció vándorló jellege78
A származékos civilizációk79
Régi korok egészségügye82
A mezőgazdaság jelentősége84
A népességszabályozás85
A legfontosabb társadalomszervező egység: a család86
Gazdasági viselkedés a sumér és az egyiptomi civilizációban102
A "nyugati civilizáció" első csírái113
A forrás a sumér-egyiptomi civilizáció114
A malária hatása a civilizációkra116
A másokat elpusztító civilizációk116
A közlekedés hatása a civilizációkra118
A civilizáció fejlett magja északnyugatra húzódott118
Az átlagos életkor változásának szerepe a fejlődésben119
Az évi átlagos munkaidő szerepe a fejlődésben120
Az első európai civilizációk123
A görög civilizáció csodája123
A szolgai átvétel mint civilizációs siker124
A tudatos felzárkóztatás kudarchoz vezet124
A görög csoda a sok kis államon és a jó fehérjeellátáson alapult125
A külkereskedelem szerepe a fejlődésben126
A városállamok jellemzői127
A görögök fehérjeellátása128
A görögök öntözéses gabonatermesztése128
A malária megjelenése a görögök öntözhető síkságain129
A mocsárláz történelemformáló ereje130
A görög művészet egyedülálló jellege131
A díszítő népművészet társadalomformáló ereje132
Az első nyugati birodalomalkotók: a rómaiak133
A rómaiak észak-afrikai gabonaforrásai134
Róma katonai megerősödése135
A felduzzadt római lakosság parazita életmódja136
A keleti betegségek megjelenése Rómában136
Szociális ellátások Rómában137
Víz- és borellátás Rómában137
Állandó harc a közegészségért139
A jellemző árak és jövedelmek140
A népsűrűség és a mezőgazdaság jellemzői141
A római és a görög civilizáció különbségei142
A Római Birodalom súlypontjainak eltolódása144
A Római Birodalom mint a kereszténység bölcsője146
A zsidó eredetű kereszténység győzelmének okai146
A kor jellemzői a kereszténység megjelenésekor147
A kiscsalád eredete148
A középkori Nyugat-Európa153
Sötét középkor153
Az elmaradt mezőgazdaság155
A lovagkor157
Az egyszerű újratermelés160
A feudalizmus kialakulása167
Miben jelentett középutat a nyugat-európai civilizáció?178
A nyugat-európai mezőgazdaság jellemzői179
A jobbágyfalu erkölcsformáló szerepe180
Az európai fejlődés motorja a kiscsalád181
Kiscsalád: felszabadulás az öregek uralma alól183
Erősödött a szülői szeretet a kiscsaládban184
A kiscsaládokban a tisztaság is nagyobb184
A falu közös legelője185
A feudális uralom növelte a falvak létbiztonságát186
A keresztény város és a pogány falu187
Az európai kereszténység ír eredete187
A kora középkor falvakra tagozódó nyugat-európai társadalma189
A nyugati civilizáció ezeréves lassú fejlődése189
A kereszténység térhódítása190
Poliszvallás polisz nélkül190
Nyugat felemelkedése191
A nyugati kereszténység kerülő úton az írek felől jött191
A Nyugatot szorongató arabok, vikingek és magyarok193
A kereszténység térhódítása195
A kelta kereszténység jellemzői196
A kereszténység és a kelta civilizáció198
A nyugati és a keleti kereszténység terjedése198
A pásztornépek áttérése az öntözéses földművelésre199
A pásztornépek útja a szabadságból a kötöttségbe200
Hús helyett a kenyér dominanciája202
A pásztorok vágya a békére és a biztonságra203
A fejlett gabonatermesztés vonzereje203
Keresztény növénytermesztés és pogány állattenyésztés204
A "lábon járó hús" katonai jelentősége205
A belvízi szállítás megerősíti a központi hatalmat205
A nehézlovasság kialakulása206
A nyugati papi rend ír eredete207
A vörös és fekete (lovagi és papi rend) uralma208
A középkori nyugat-európai társadalom209
A városok, az egyetemek és a nők erősödő szerepe209
A reneszánsz210
Az igazi városok kialakulása211
Az egyetemek a nyugati gondolkodásmód bölcsői211
Az egyházi hatalom ellen forduló egyetemek212
Az igazi egyetemek az egyetemes európaiság iskolái is213
Megjelenik a nő214
Az állattenyésztők sikeres parasztháborúi215
A gabonaőrlő szélmalmok a történelem hajtóerői is voltak216
A kézi őrlés alól felszabadult a nők háziipara217
A főleg a városi lakosságot pusztító pestisjárványok219
Az újnak rombolva csinált helyet a pestis219
Közép- és Kelet-Európa majdnem sikeres felzárkózása a pestisjárványok után221
A (toronyórákat) mérhető idő223
A nyugat-európai civilizáció időérzékenysége224
A XIV. a németek százada, de a XVI. század már nem224
Nyugat-Európa előretörése225
A rövid távú előnyök társadalmi csapdái226
A nyugat-európai civilizáció aktívvá válása227
Könyvnyomtatás227
Az iránytű228
A puskapor229
Történelem és közgazdaságtan231
Mit adhat a tudomány?231
Történelem és közgazdaságtan236
Társadalomelméleti kiindulópontok242
Három elméleti megközelítés242
Az egyéni lét meghatározói245
A társadalmi lét meghatározói249
A társadalmak hatása egymásra261
A történészek szubjektivizmusa264
Az emberiség sorsát formáló fő tényezők273
Természeti környezet273
Marx felfogása273
Marx utáni magyarázkodások274
Saját felfogásom275
A természet szerepének téves leegyszerűsítése275
Ma már nem a "mi", hanem a "hogyan" kerül sokba276
A természeti környezet optimuma277
Az első nagy (öntözéses) kultúrák a nagy folyók mentén278
Az európai civilizáció élvonalának vándorlása280
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti marxi, szinte már isteni összhang281
A történelem nem más, mint a természettel szembeni harc282
A természeti környezet282
A szélesebb értelemben vett természet szerepe283
Megfelelő szomszédos terület kell a fejlődéshez284
A forgatóeke, az iránytű, a patkó és a hűtőszekrény terelte a fejlődést285
Kultúra287
A technikai és a tudati kultúra egymásra hatása288
Csak külső hatásokra újulnak meg a kultúrák288
Másodlagos kultúrák a nagy öntözéses kultúrák peremén289
A nyugati kultúra keleti előzményei290
A technika differenciálódása a kultúrák szerint290
Végső soron a természet determinál291
A történelemben sokkal több a zsákutca, mint a siker292
Fejlődés a kudarcok iszonyú rostálása révén293
Az alap és felépítmény meg az osztályharc semmitmondó elméletei293
Az igazi nagy harc mindig az uralkodó osztályon belül folyik294
A kizsákmányolás még a gazdagoknak sem volt érdeke295
A gyáripar fejlődése értékelte le a munkásokat296
Osztályok közötti harc helyett osztályon belüli marakodás296
A tulajdonviszonyok téves marxi értékelése297
A marxi filozófia és jogi okoskodás korlátoltsága298
Amiben marxista vagyok, és amiben nem298
Népesedés299
Fennmaradás a szaporodás és az igények összhangjával299
A nyugat-európai népességszabályozás300
A gyáripar és a városiasodás szétverte a demográfiai fékrendszert301
A Nyugat példás népességszabályozása a jelenben302
A kontraszelektív népesedés tragédiája302
Az egészségügy történelemformáló szerepe303
A Római Birodalom egészségügye304
A régebbi technikai forradalmak leértékelték a szaktudást305
A munkához való jog idealista naivitása túlnépesedés esetén306
A fejlődés alapja a népességszám optimalizálása306
A szaporodás féken tartásának brutális történelmi példái307
A nyugat-európai siker demográfiai alapja308
A vallás és az ideológia szerepe nem jelentős309
Egyéni vágyak és társadalmi korlátok311
Egyéni és társadalmi racionalitás311
Nyugat-Európa jól ötvözte az individualizmust és a kollektivizmust312
Az egyéni és a társadalmi érdekek összhangja nem más, mint utópia313
A keresztény utópia313
Minél többje lesz, annál elégedetlenebb315
Minden sikeres társadalom önző volt315
Az állam nem osztályérdeket szolgált316
A kizsákmányoló osztály fogalma is hibás317
A történelmi hiba büntetése a nyomor vagy a kipusztulás317
Az egyéni szükségletek önkényes értelmezése318
Egy osztályban is sokfélék vagyunk319
A jobbágy és a földesúr közötti harc bizony téveszme320
Az elosztásközpontú vágyak utópiája320
A társadalmi érdek nem az egyéni érdekek összege321
A társadalmi érdek csak kényszerrel érvényesíthető322
Az állam funkciói az egyszerű újratermelésben322
A fogyasztói társadalom történelmi újszerűsége323
A társadalom elkülönülő érdeke324
A társadalom önvédelme tagjaival szemben324
Az ipari forradalom utáni társadalmak újszerűsége325
Az egyén nem lehet a társadalom megváltója327
A világmegváltók csak feldúlhatják a társadalmat328
Széchenyi és Kossuth példája328
Elöl, de közel a néphez329
Gazdasági növekedés és optimális népsűrűség329
Az egy lakosra jutó fogyasztás maximalizálása elfogadható áldozatok árán330
Állami erőszak a fogyasztás korlátozására332
A társadalmi érdek nem a termelés maximalizálása332
A túlnépesedett társadalmak mindig expanzívak333
Háború a túlnépesedés és túlfogyasztás ellen334
A népesedés alakulása a különféle társadalmakban337
Népességszám a korai történelemben337
Ingadozva stagnáló népességszám a korai történelemben337
Az emberi kultúrák térbeli vonulása338
A népesség koncentárlódása szaporodás és bevándorlás által339
Az öntözéses földművelés népszaporulata339
A pásztorkultúrák népszaporulata341
Kedvezőtlen gazdasági viszonyok között a leggyorsabb a szaporodás342
A Malthaus-törvény érvényességi köre342
Kivándorlás, járvány vagy háború a túlszaporodás nyomán343
Az egészségügyi korlátok példái344
A kiscsaládos jobbágytelek demográfiai előnye345
A fogyasztás újratermelési korlátai346
Marx igaztalanul vádolta Malthust346
Messiási ambícióit féltve Marx kerülte a túlnépesedés témáját347
A népesség gyors szaporodása a félperifériákon348
Tragikus egészségügyi ugrás a perifériákon350
Félperifériák a XIX. században350
A szegénység képmutató erkölcsi megítélése352
A háborúk népességszabályozó hatása352
Nacionalista kórus a területszerző vagy honvédő háborúkért352
A háborúk szükségszerűek voltak353
Az erőszak része az életnek és az egyensúlynak354
Túlszaporodás a szorgalmas önirtás ellenére is354
Az öntözéses kultúrák népességnövekedését a fehérjehiány és a járványok fékezték355
A nomád pásztorok népességét az tartotta féken, hogy szorgosan irtották egymást356
A háború szükségszerűségéről - apoteózis nélkül356
Kivétel a fejlett világ, de csak az elmúlt 30 év során357
A háborúk csak a népeségnövekedés fékezése mellett kerülhetők el357
Az emberszerző háborúk kivételessége358
Imperialista háborúk a nyersanyagért és az élettérbővítését358
A természetellenes morál csak spanyolfal359
Ma már a nagy élettér nem előny359
A fejlett világban megszűnt a háborúk oka359
A fejletlen négyötöd veszélyesen szaporodik360
A fejletlenek egymást fogják irtani360
Ötven éven belül milliárdnyi emberáldozat lesz a fejletlenek háborúiban361
Az élettérért folytatott harc természetes volt361
A társadalomnak joga van az érdekeiért minden eszközzel harcolni362
Az élelmezés történelmi jelentősége363
Vitamin- és fehérjehiányos sumér és egyiptomi táplálkozás364
Az egészségesen táplálkozás görög pásztornépek365
Dombokra menekülés Itáliában a malária miatt365
A rómaiak hétköznapi eledele az olcsó hús, ünnepi étele a drága kenyér volt366
A római tömegnyomorban a vizek fertőzöttek lettek367
A rómaiak a drága víz helyett bort ittak367
A zsidók böjtjei az olcsó és sok hús miatti érelmeszesedés ellen367
Nyugat-Európában a hús egyre drágább, a gabona egyre olcsóbb lett368
Civilizációk a történelemben369
A társadalom típusát meghatározó tényezők369
Rabszolgatulajdon a munkaerő szűkössége miatt369
A földtulajdon dominanciája a föld szűkössége miatt371
A tisztviselők dominanciája az öntözőkapacitás szűkössége miatt372
A karizmatikus uralom (Attila és Dzsingisz kán) ideiglenessége373
Tőkés uralom a tőke szűkössége miatt374
A hatalom nem a jogból, hanem a hiányból fakad374
Félfeudalizmus a félperifériákon a tőke és a föld egyidejű szűkössége miatt375
A bőség megfoszt a hatalomtól376
A társadalmi csőd katonai uralomhoz vezet376
A hiányok és feleslegek áttekintése377
Hiányok és feleslegek a szűk életterű atomizált társadalmakban377
Hiányok és feleslegek az egyszerűen újratermelő földművestársadalmakban379
Hiányok és feleslegek a mediterrán társadalmakban381
Hiányok és feleslegek a nyugat-európai hűbéri társadalomban383
Mi a civilizáció?384
A civilizáció egység385
Civilizációs csoportok és alcsoportok386
A hat eredeti civilizációs bölcső386
A civilizáció karaktere389
A civilizációk terjeszkedési dinamikája és differenciálódása404
Kultúra és civilizáció405
Az egyszerűen újratermelő társadalmak túlnépesedési hajlama405
Háborúk, járványok és vallási előírások a túlszaporodás megfékezésére406
A fejlettség megszünteti a túlszaporodási hajlamot407
A társadalom fő funkciója a termelés szervezése408
A termelésszervező funkciót hívjuk civilizációnak408
A termelés és fogyasztás korlátozása kultúrával és erőszakkal409
Termeléskorlátozás a kultúra (a lelki erőszak) révén410
A produktív munka vallási tilalmai411
Munkatilalmak az ünnepek révén412
Forráskorlátozás kultikus építésekkel, tárgyakkal, áldozatokkal és kincsképzéssel413
Klasszikus példa a piramisok építése413
A kultúra lehetővé tette a fizikai erőszak helyettesítését (lelki erőszakkal)414
Remekművek a fogyasztás korlátozására415
A produktív fogyasztás fogalma416
A legősibb reflex a munka korlátozása volt417
Az erősebb társadalom jobban kihasználja a kapacitásait417
A puritán és a konfuciánus civilizáció jó példája417
A kiscsaládos jobbágytelek önszabályozó intézménye418
A kincsképzés népművészeti, főúri és közössi formái419
A túlfogyasztás elleni népirtás egyik pillére a vallási türelmetlenség420
Az egyszerű újratermelés egyensúlyi feltételei421
A társadalmak virágkorát magas kincsképzési arány jellemezte422
A nagy halandóság nagyon megdrágítja a munkaerőt422
A társadalmak dinamizmusát a legjobban a várható életkor mutatja423
A túlnépesedés határköltségének alakulása424
Az elit kulturális hatalma425
A civilizáció, a kultúra és az erőszak triásza426

Dr. Kopátsy Sándor

Dr. Kopátsy Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kopátsy Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nyugat felé...

Szép állapotú példány.

Állapot:
1.740 ,-Ft
9 pont kapható
Kosárba