Nyugatról nézve

Fülszöveg

Gömöri György, a Cambridge-ben élő neves magyar költő, esszéista, irodalomtörténész kötete négy nagy tematikus egységre tagolódik. Az első rész a régiséghez, a magyar, lengyel, angol XVI-XVII. századhoz kapcsolódik, a második az újabb - és legújabb - magyar irodalommal (többek közt Petőfi, Dsida, Radnóti, Határ Győző, Bereményi Géza műveivel) foglalkozik; a harmadik blokkban a XIX. és XX. századi lengyel irodalomról, a negyedikben pedig főképpen a magyar literatúra angliai fogadtatásának, fordításának kérdéseiről esik szó.
Gömöri szemléletének, irodalomértésének legszembetűnőbb vonása a többlakiság, az állandó együtt látás, kapcsolatba hozás, analógiakirajzolás képessége. A szerző három kultúrában, az angol nyelvűben, a lengyelben és a magyarban is otthon van, nemzeti irodalmunk nagyobb folyamatait és részjelenségeit tágabb perspektívából vizsgálja, s érdekes, tanulságos eredményekre jut, akkor is, ha a magyar és lengyel költészet kapcsolódási pontjait veszi szemügyre, akkor is,... Tovább

Fülszöveg

Gömöri György, a Cambridge-ben élő neves magyar költő, esszéista, irodalomtörténész kötete négy nagy tematikus egységre tagolódik. Az első rész a régiséghez, a magyar, lengyel, angol XVI-XVII. századhoz kapcsolódik, a második az újabb - és legújabb - magyar irodalommal (többek közt Petőfi, Dsida, Radnóti, Határ Győző, Bereményi Géza műveivel) foglalkozik; a harmadik blokkban a XIX. és XX. századi lengyel irodalomról, a negyedikben pedig főképpen a magyar literatúra angliai fogadtatásának, fordításának kérdéseiről esik szó.
Gömöri szemléletének, irodalomértésének legszembetűnőbb vonása a többlakiság, az állandó együtt látás, kapcsolatba hozás, analógiakirajzolás képessége. A szerző három kultúrában, az angol nyelvűben, a lengyelben és a magyarban is otthon van, nemzeti irodalmunk nagyobb folyamatait és részjelenségeit tágabb perspektívából vizsgálja, s érdekes, tanulságos eredményekre jut, akkor is, ha a magyar és lengyel költészet kapcsolódási pontjait veszi szemügyre, akkor is, ha Pilinszky, Radnóti angol fordításait elemzi, s akkor is, ha a Nemzeti dal egyes sorait Thomas Moore-vers-részletekkel veti egybe. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti a hazai kultúra lebecsülését Gömöri Györgynél. Tárgyszerű, elfogulatlan írásaiból minduntalan előtűnik a magyar irodalom iránti szeretet, nyilvánvalóan kitetszik a meggyőződés: nemzeti literatúránk ebből a tágasabb látószögből, nagyobb perspektívából is föltétlenül érdemes a figyelemre.

Vissza