Előszó
A Magyar Történelmi Társulat elnöke, Klebelsberg Kunó gróf az első világháború után indította útjára azt a kutatási programot, amely az 1849-es magyar emigráció a világban szétszóródott iratainak...
Tovább
Előszó
A Magyar Történelmi Társulat elnöke, Klebelsberg Kunó gróf az első világháború után indította útjára azt a kutatási programot, amely az 1849-es magyar emigráció a világban szétszóródott iratainak kiadását tűzte ki programjául. A Fontes Historiae Hungaricae aevi recentioris - Magyarország újabbkori történetének forrásai, Iratok az 1848-494 emigráció történetéhez sorozatból az első kiadvány 1927-ben jelent meg Hajnal István szerkesztésében, „A Kossuth-emigráció Törökországban" címmel. A két kötetre tervezett kiadványból sajnos csak az első jelent meg, amely 1849. augusztus 12-től 1850. januárjáig publikálta részben az emigránsok levelezését, részben az érintett országok - Törökország, Anglia, Franciaország és Oroszország e témakört érintő diplomáciai iratait. A közölt 139 dokumentum előtt részletes tanulmány ismerteti és értékeli e másfél év eseményeit. A sorozat következő része: „A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852", amelynek első kötete 1940-ben, a második (két részben) 1944-ben, Jánossy Dénes szerkesztésében jelent meg. A forrásközlés 531 iratot tartalmaz, és Kossuth amerikai körútjának végéig mutatja be az emigráció sorsát, külpolitikai tevékenységét. A bevezető tanulmány igen résztelesen ismerteti az európai politikának Magyarország és egyben az emigránsok sorsát befolyásoló történetét.
Mindkét forráspublikáció a Magyarországon őrzött iratok mellett az osztrák, francia, angol, Jánossy Dénes az amerikai tartózkodás ismertetéséhez a tengeren túli levéltárakban fellelhető anyagokat is felhasználta. A sorozat a két tanulmány megjelenése után nem folytatódott, azonban az emigráció iratait - részben a két említett tanulmánnyal párhuzamosan, részben az 50-es évektől - szűkebb tárgykörök szerint tovább publikálták. Témánk szempontjából egyik legjelentősebb Koltay-Kastner Jenő munkássága, aki Mazzini és Kossuth, Mazzini és Pulszky levelezésének közlése mellett az 1859. évi háborúhoz kapcsolódó levelezést is sajtó alá rendezte. A résztvevők visszaemlékezéseit, a saját irataikból történt kiemelések közzétételét most nem említve, a Kossuth-emigráció politikai tartalmú iratainak időben tovább vezető publikálására az említett kiadványok megjelenése után nem került sor. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatási programjában szerepel Kossuth Lajos iratainak kritikai kiadása, de a nagy lélegzetű munka még csak 1849. augusztus 15-ig ért el, és feladata „csak" Kossuth iratainak felkutatása.
Feltétlenül meg kell említeni, hogy a forráspublikációk mellett, melyeknek témánk szempontjából elsődleges figyelmet szenteltünk, rendkívül nagy számban jelentek meg az 1852-1866 közötti időszak történetét, valamint a szabadságharc egy-egy kiemelkedő egyéniségének életútját feldolgozó tanulmányok. Hasonlóképpen feldolgozott Lukács Lajos 1986-ban megjelent monográfiájában az olaszországi magyar légió története, forrásai a magyar és olasz irodalomban is közlésre kerültek.
Vissza 
