Ő volt Weimar napja

Liszt-olvasókönyv kezdőknek és haladóknak

Szerző

Bernhard Freiherr von Eskeles

Budapest-Göppingen

'Richard Wagner: Ő volt Weimar napja ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó-Liszt Ferenc Archívum
Kiadás helye:	Budapest-Göppingen
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	978-963-506-762-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötet címét Anna Rilke nyomán választotta Gracza Lajos, mert úgy vélte, senki sem jellemezte pontosabban és költőibben Liszt Ferenc szerepét és értékét életének második weimari szakaszában. Az alcím a műfaj meghatározására törekszik, valóban olvasmányokat kínál a zenetörténet és a művelődéstörténet határvidékéről, olyan jeles kortársakét, akik - szemben a korabeli kritika és sajtó olykor sértő hangvételű, személyeskedő hangadóival - szinte kivétel nélkül csodálói voltak a zeneszerző műveinek, előadói zsenialitásának, megnyerő egyéniségének. Kronologikus életrajzi kiegészítőt kínálunk tehát az olvasónak, hiteles forrásokat, köztük sok újat vagy ismeretlent is. A tudományos igényű jegyzetanyaggal kiegészített munka nem csak érdekes olvasmány, de, reméljük, ösztönzi a további kutatásokat is.

Tartalom

ELŐSZÓ (Gracza Lajos) 7
Karl Josef Stegmann: Ez a fiú zenei fenomén (1823) 13
Alexandre Dumas pere: Liszt egyetlen pillanatig sem kérette magát,
hogy játsszon (1832) 17
Eduard Freiherr von Lannoy: A zongoristák Paganinije (1838) 19
Bernhard Freiherr von Eskeles: Légies alakja mintha lebegne
a hangok felett (1838) 21
Elisa von Asztalos: Ugy játszott a gyermekekkel szembekötősdit,
mint egy féktelen gyermek (1839-1840) 25
Karl Eduard von Bülow: Tehetségének, erejének,
egyszóval tökéletes játékának csodálata osztatlan (1840) 27
Eduárd Fürst Lichnowsky: Világosan látott ott, ahol mások
csak sejtettek (1840) 28
Carl Riefstahl: Tíz ujjával megidézte a hangok szellemét (1840) 30
Margarethe von Cordier: Zseniális művészetében az isteni
átszellemíti az emberit (1841) 34
Marie Freifrau von Czettritz und Neuhaus: Szembekötősdit játszott
a fiatalokkal (1841-1842) 42
S. M. Paula Münster: Örömében majd összelapította
a kis fekete fiút (1841) 68
Karl Schorn: Micsoda különbség volt... (1842-1843) 70
Richard Wagner: Akkor tudtam csak Liszt varázslatos hatását megérteni,
amikor én magam is hatalma alá kerültem (1842-1843) 75
Somssich Andor: „Meghitt barátja vagyok Lisztnek" (1842-1843) 79
Nem tapsolt, de tombolt örömében (1846) 88
Johann Nepomuk Dunkl: Átemelt a hajó korlátján, és anyám
legnagyobb rémületére velem intett búcsút (1846-1876) 90
Eduard Hanslick: Játéka zseniális, merész
és felfoghatatlan volt (1846-1878) 101
Fanny Lewald: Halkan lépett be, fejét magasra emelve (1848) 106
Rudolf Lehmann: Minden tekintetben zseniális,
intelligens és gyors felfogású volt (1849) 113
Eduard Devrient: A tudatosság nála elfogulatlansággal
párosult (1842-1861) 120
Karl August Varnhagen von Ense: A zene hatalma teljes nagyságában
mutatkozott meg benne (1858) 128
Pauline Metternich-Sándor: Végtelenül jó, nagylelkű
és hűséges volt (1861-1875) 131
Sigmund Kolisch: Fejedelem volt, és birodalmában sohasem
nyugodott le a nap (1866) 138
Jurij Karlovics Arnold: Ön elítélte Liszt Ferenc legújabb alkotását,
anélkül, hogy hallotta volna a művet! (1868) 145
Barnay Lajos (Ludwig): Szeretetreméltósággal párosult
hatalmas tekintély (1869-1870) 151
Waldemar Meyer: Mesterem, Joachim, Liszttől sajátította el
stilisztikai nagyságát (1875) 155
Anna Rilke: Ő volt Weimar napja,
minden körülötte forgott (1875-1879) 159
Siegfried Wagner: Mi, gyerekek, szenvedélyesen szerettük
nagyapánkat (1880-1886) 180
Gabriele D'Annunzio Lisztről.
Az ifjúság fénye ragyogott szemeiben (1885) 186
Margarete Klinckerfug: „Liszt Ferenc a modern dal
megteremtője" (1872-1918) 189
Hugo Wolf: Örök nyugalomba távozott sorainkból egy óriás (1886) 201
UTÓSZÓ
Hans Joachim Moser: Művei meglepő módon „beszélnek" (1926) 205