| Titkári előszó | |
| A szerző előszava | |
| Tartalomjegyzék | |
| Bevezetés | |
| A tengerek mélységei és határai | |
| A mélység mérése | |
| Szondálások | |
| Szondálók és járulékos műszerek | |
| Közvetlen mélységmérés | |
| Mélységmérés propellercsavar segítségével | |
| A mélység mérése a víznyomás alapján | |
| A mélység mérése a hang terjedése alapján | |
| Mélységmérés a nehézség változásai alapján | |
| Akkumulátorok és dinamóméterek | |
| Szondálógépek | 3 |
| A szárazföldek és tengerek kiterjedése | |
| A tengerek és szárazföldek területe közti viszony | |
| A sarki tengerek aránytalan eloszlása | |
| Tengeri és szárazföldi félgömb | |
| A Föld lemerült és kiemelkedett domborzata közti viszony: a legmagasabb hegy és a legmélyebb tengerfenék | |
| A tenger közepes szintje | |
| A különböző mélységek és magasságok területi viszonya | |
| A partvonalak összes hossza | |
| A mélységet ábrázoló térképek | |
| A wiesbadeni konferenczia | |
| Thoulet batimetrikus térképének terve, melyet a monacói herczeg megvalósított | |
| Tengerfenéki termiológia | |
| Az óczeánok fenekének domború alakja | |
| A különböző tengerfenekek helyrajza | |
| Kontinentális talp | |
| Tengeralatti völgyek | 55 |
| A tengerfenék talaja | |
| A tengerfenék szerkezete | |
| A tengeri üledékek különféle eredete | |
| Egy fenékminta leírása | |
| A tengerfenekek osztályozásának és elemzésének tanulmányozása | |
| Litológiai térképek | |
| Parti lerakódások; szárazföldi eredetű lerakódások; kék, vörös és zöld iszapok | |
| Vulkáni iszap és homok | |
| Korál-iszap és homok | |
| Tengeralatti kavicsok | |
| Tengeri eredetű lerakódások; globigerina-, pteropoda- és diátomáczea-iszapok | |
| A nagy mélységek vörös agyagja | |
| Kémiai alakulások a tengeralatti üledékekben; mangángömböcskék, glaukonitok, foszfátkonkrécziók, phillipsitek | |
| A sziliczium | |
| A mészkarbonát | |
| A tengervíz aranytartalma | |
| Az arzén | |
| A pelagozit | |
| A tengeralatti kitörések | 90 |
| A tenger vize | |
| A hőmérséklet | |
| Műszerek: közönségek hőmérők, kiömlő hőmérők, maximum-minimum hőmérők, átforduló hőmérők | |
| Regisztráló hőmérők | |
| Elektromos hőmérők | |
| A tenger hőmérséklete: a felületen, a közbenső rétegekben, a fenéken, az egyenlítő alatt és a sarki tengerben | 115 |
| A tenger vize (folytatás) | |
| Tengervíz-minták gyűjtése | |
| Különböző szerkezetű: csavarral, futósúllyal zárható, elszigetelő burkolatú merítő palaczkok | |
| A nyomás és az összenyomhatóság; a piezométerek; az «összeroppanás» | |
| A fajsúly és a sűrűség; mérésük: piknométerrel, részben vagy egészben bemerülő areométerrel; a sótartalom meghatározásával, az elektromos vezetőképességgel | |
| A sűrűségkülönbségek érdekes folyományai: a holtvíz | |
| A tengervíz átlátszósága; mérése fehér koronggal | |
| A szemvédő cső | |
| A lebegő részecskék mennyisége Thoulet szerint | |
| A tengervíz színe: a fénysugarak elnyeletése; a Capri-i kék barlang | |
| A tenger színének meghatározása | |
| Forel skálája; Thoulet színmérő csöve | |
| A fény behatása a tengervízbe: Fol, Sarrassin stb. kísérletei | |
| Regnard regisztráló fotometrográfiai készüléke és kísérletei | 138 |
| A tenger vize (folytatás) | |
| A tengervíz kémiai összetétele | |
| Feloldott ásványi anyagok | |
| A sótartalom; meghatározása a sűrűség, a törésmutató és a klórtartalom segítségével | |
| A sótartalom változásai: a szelek, a folyók és a megfagyás határa | |
| A tengervízben feloldott gázok: a minták beszerzési módja | |
| A gázok a fenéken sem nagyobb mennyiségben, sem nagyobb nyomás alatt nem fordulnak elő, mint a felületen | |
| A Travailleur látszólag ellentmondó megfigyelései | |
| A gázok függőleges körzése | |
| Feloldott szerves anyagok | 175 |
| A jég | |
| Tengeri és szárazföldi jég; eredete és kialakulása | |
| Tengerbe nyúló gleccserek | |
| Arktikus és antarktikus jéghegyek | |
| Az antarktikus jég nagy fala | |
| Jégmérők, parti torlaszok | |
| Fenékjég | |
| Az úszó jég határai stb. | 185 |
| A tenger mozgásai | |
| A szabadhullám | |
| Elemei és mérése | |
| Paris admirális hullámjelzője; a sztatoszkóp használata | |
| Interferenczia | |
| A kényszerhullámok | |
| Fenékhullámok | |
| Rengéshullám | |
| Viharhullámok; erejük; sziklafalak és partok rombolása | |
| Parti szalagok | |
| A tengerjárás | |
| Ár és apály | |
| A tengerjárás észlelése, regisztráló máreográf | |
| A tengerjárás magassága különböző helyeken | |
| Álló hullámok | 195 |
| A tenger mozgásai (folytatás) | |
| Az áramlások: általánosságok | |
| Felületi áramlások: tanulmányozásuk különböző eszközei | |
| Úszók, úsztatási kísérletek | |
| Mélységi áramlatok | |
| Sebességük és irányuk közvetlen mérésére való készülékek | |
| E készülékek használata | |
| Thoulet módszere | |
| A hőmérséklet és sótartalom mérésén alapuló módszer | |
| Bjerknes és Sandström módszere | |
| Cléve-nek a plankton tanulmányozásán alapuló módszere | |
| Az áramlások különféle fajai: okaik | |
| Az óczeánok általános vízkörzése | |
| A Sargasso-tenger | |
| Függőleges körzés | |
| A Golf-áram és elágazásai | |
| Északsarki medencze és áramlások | |
| A Jeanette és a Fram útja | |
| Az áramlások irányának, terjedelmének és erősségének változásai | |
| Tengerjárási áramok | |
| «Mascaret» | |
| Vulkáni eredetű áramlások | 223 |
| Az óczeán biológiája | |
| Általános ismeretek | |
| Benthosz, plankton, nekton | |
| Az élőlények tengeri eredete | |
| Quinton elmélete | |
| Az élet eloszlása a tengerben | |
| Partszéli, partvidéki és mélységi régió | |
| A nagymélységi állatokra ható nyomás, a felpuffadás, Regnard kísérletei | |
| A hőmérséklet hatása az állatokra | |
| Műszerek és módszerek | |
| Felszíni gyűjtések: felszíni hálók és varsák, a plankton gyors megvizsgálására való műszer | |
| Élő szervezetek gyűjtése adott vízrétegben | |
| Önműködve záródó mélytengeri hálók, nagy függőleges háló, nagynyílású hálók, a plankton mennyiségi adagolására való háló,a szivattyú módszere | |
| Különböző kotrók és dobvarsák | 279 |
| Az óczeán biológiája (folytatás) A tengeri növények | |
| Az állati élet a növényi élettől függ | |
| Baktériumok, gyűjtési eljárások | |
| A baktériumok eloszlása a tengerekben | |
| Foszforeszkálás | |
| A baktériumok szerepe | |
| Algák: zöld, barna, piros, meszes, kék algák | |
| Növényi plankton | |
| Posidoniák és zosterák | 353 |
| Az óczeán biológiája (folytatás) A tengeri állatok | |
| A Protozoák, a Bathybius, a Foraminiferák, a Radiolariák, a Noctilucák | |
| A foszforeszkálás és a tejtenger | |
| A szivacsok | |
| A tőmlőállatok: csalánsejtek, Hydrariák, Medúzák, Siphonophorák, hypnotoxin, Alcyonariák, Actiniák, polipok, korállzátonyok és atollok | |
| A Ctenophorák | |
| A tüskésbőrűek: tengeri csillagok, kígyúkarúak, tengeri sünök, Holothuriák, Comatulák | |
| A férgek: Gephyreák, Bryozoák, Chaetognaták, Nemertinák, Brachiopodák, a soksertéjű gyűrűsférgek | 376 |
| Az óczeán biológiája (folytatás) A tengeri állatok | |
| A puhatestűek: kagylók, csigák, tengeri pillangók | |
| Lábasfejűek | |
| Tunicaták: Appendiculariák, Ascidiák, Pyrosomák | 469 |
| Az óczeán biológiája (folytatás) | |
| A tengeri állatok | |
| Gerinczesek: Amphioxus; halak: czápafélék, zománczpikkelyű halak, csontos halak | |
| Hüllők: kígyók és tengeri teknősök | |
| Tengeri madarak | |
| Tengeri emlősök: czetfélék, úszólábú ragadozók | 498 |
| A mai oczeánográfia | |
| A mai oczánográfia | |
| A különböző nemzetek főbb expedícziói | |
| Az állandó nemzetközi tengerkutató bizottság | |
| Az oczeáográfia Francziaországban: Thoulet, stb. | |
| A monacói oczeánográfiai múzeum | |
| Az Albert monacói herczeg alapította előadások, az Oczeánográfiai Intézet és szaktanfolyamok | 543 |
| Név- és tárgymutató | 555 |
Folytatás Microsoft-tal