1.034.210
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Baranya megye évszázadai 1000-1918
| Kiadó: | Baranya Megyei Levéltár |
|---|---|
| Kiadás helye: | Pécs |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 159 oldal |
| Sorozatcím: | Tanulmányok és források Baranya megye történetéből |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 22 cm |
| ISBN: | 963-8100-40-0 |
| Megjegyzés: | Megjelent 1000 példányban. Német és angol nyelvű tartalomjegyzékkel, összefoglalóval. Színes és fekete-fehér fotókkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A Mecsek-vidék kedvező domborzati és klimatikus viszonyai már a legrégebbi időkben is tartós letelepedésre ösztönözték az embereket. E táj története az ősnépek kultúráinak gazdag nyomait őrzi, s... TovábbElőszó
A Mecsek-vidék kedvező domborzati és klimatikus viszonyai már a legrégebbi időkben is tartós letelepedésre ösztönözték az embereket. E táj története az ősnépek kultúráinak gazdag nyomait őrzi, s egyfajta sajátos folyamatosságról árulkodik a kelta és a római régészeti leletek sokasága is.Baranya vármegye története- több magyarországi megyéhez hasonlóan - az államalapítás koráig nyúlik vissza. Elnevezését illetően megoszlanak ugyan a vélemények, de a kutatók többsége a szláv eredet mellett foglalva állást, a honfoglalás idején már létező - néveredetében személynevet rejtő - Baranyavár településből származtatja. A királyi vármegye központja is a várispáni székhely, Baranyavár lett, amely „határvárként" a stratégiai fontosságú Székesfehérvár-Nándorfehérvár hadiútat biztosított. A vármegye legkorábbi kiterjedése, összhangban az évezred elején (1009) alapított pécsi püspökség területével, magában foglalta a Dráván túl fekvő területek nagy részét is.
Állam- és egyházszervező királyunk I. (Szent) István Pécsváradon alapította az egyik legkorábbi és legjelentősebb magyarországi bencés apátságot (1015). A kora-középkor legkiemelkedőbb építészeti, művészeti emlékei sorában találjuk Baranya kis, román stílusú falusi templomait: Mánfa, Kővágószőlős, Cserkút, Málom egyházai e korszak talán leghitelesebb tanúi.
E táj, e vidék megragadó szépsége, különleges természeti gazdagsága szolgált hátteréül az első magyar származású író, Mór püspök művének csakúgy, mint a reneszánsz európai hírű költőjének Janus Pannoniusnak... Vissza
Tartalom
Bevezetés 11I. A középkori vármegye (1000-1526) 13
1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei 15
2. Baranya vármegye és nemesei a középkorban 22
3. A reneszánsz Baranyában 27
II. Hódoltságban (1526-1686) ,33
1. A török terjeszkedés és a hódoltság kora 35
2. A reformáció térhódítása 40
3. A „török világ" vége és mérlege 45
III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) 49
1. A „kétfejű sas" karmában 51
2. A megyei közigazgatás helyreállítása 53
3. Az újraadományozott vármegye 57
4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek) 61
5. Felvilágosodás és reformkor 66
IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) 75
1. A politikai rendszer és változásai 77
- Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 77
- A neoabszolutizmus kora (1849-1867) 83
- A dualizmus időszaka (1867-1918) 91
- Baranya és a millennium (1896) 94
2. Az infrastruktúra kiépülése és fejlődése 109
3. Ipar, kereskedelem, pénzintézetek 116
4. A mezőgazdaság átalakulása 135
5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány 144
Irodalom 151
Német és angol nyelvű összefoglaló 157
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.