OECD Gazdasági Tanulmányok 1991. július

Előszó

Az 1989-es év vízválasztó volt számos közép- és kelet-európai ország, így Magyarország számára is annak következményeként, hogy elindították a piacgazdaságra való áttérés folyamatát. A döntés ismeretlen vizeken történő hajózást is jelentett a következők tekintetében: a továbbhaladás irányának hiányos ismerete; a termeléskiesés és a munkanélküliség következtében jelentkező elkerülhetetlen költségek felmérése alig valamivel több, mint szakértő feltételezés; meg nem válaszolt kérdés, hogy az átalakulási folyamat megvalósítása érdekében hogyan tartható fenn a társadalmi és politikai egység. Közép- és Kelet-Európa országai között lényeges különbségek vannak a gazdasági átalakulás kiindulópontja tekintetében.
Magyarország sajátossága, hogy ehhez a fordulóponthoz már kifejlett gazdasági reform tradíciójával érkezett. Magyarország 1964. óta távolodott a központi tervezéstől és a központilag tervezett gazdaság néhány jellemző problémájától, mint például a túlzott vállalati pénzügyi függőség, amelyek már az 1980-as években sem voltak fellehetők Magyarországon. A piacgazdaság számos fontos építőeleme, mint az egységes adórendszer, a társasági törvény, a kétszintű bankrendszer már 1989-et megelőzően létrejött. Így Magyarország 1989-ben nem fordított teljesen hátat gazdasági múltjának, ahogyan azt néhány közép- és kelet-európai ország tette, hanem elkezdte a gazdasági reform területének jelentős szélesítését és a korábban kezdeményezett politika hatékonyabb megvalósítását. Vissza