Oktatás és decentralizáció Közép-Európában

Tanulmánykötet

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'Balázs Éva: Oktatás és decentralizáció Közép-Európában ' összes példány

Kiadó:	Okker Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	298 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9228-21-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyolcvanas-kilencvenes évtized oktatásügyi változásai közül talán a decentralizációt kíséri a legtöbb figyelem. Alig van olyan ország - beszéljünk akár a legfejlettebbekről, akár az elmaradottakról ahol ne jelentek volna meg a helyi és intézményi önállóság növelésére, a társadalmi partnereknek a döntéshozatalba való bevonására irányuló törekvések. E változásoknak sokféle oka van, a költségvetési igények és lehetőségek közötti szakadéktól kezdve az oktatás minőségének javítására és a rendszerek dinamizálására való törekvésen át az állami hatalom mindenütt megfigyelhető legitimitásvesztéséig. A decentralizáció sok problémára választ ad, azonban újabb problémákat is szül. A nagyobb helyi önállóság új állami irányítási eszközök használatát teszi szükségessé, megnöveli az egyes szereplők közötti kommunikáció és kölcsönös tanulás jelentőségét, a sokféleség menedzselésének nehézségeivel szembesíti az irányítókat. A decentralizáció különösen nagy kihívást jelent azokban a kelet-közép-európai országokban, amelyek évtizedeken keresztül szoros központi irányítás alatt működtek, és amelyekben a helyi és az intézményi önállóság megteremtését sokkal inkább a gyors politikai demokratizálódás kényszere, mintsem a tudatos és kidolgozott ágazati politikák alakították és alakítják. A könyv, melyet az olvasó a kezében tart, ezeknek az országoknak a tapasztalatairól ad áttekintést. A kötetben található tanulmányok kétféle forrásból származnak. Az első öt egy olyan programból született, amelyet a Világbank Gazdaságfejlesztő Intézete (EDI) kezdeményezett és irányított. Ennek keretében kelet-közép-európai országok oktatásügyi szakértői - egy közösen kidolgozott elemző keret felhasználásával - saját országuk közoktatási rendszerében vizsgálták a decentralizáció hatásait. A programban öt ország: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Románia vett részt. Az elemzések közül négy kisebb terjedelmű; ezek a Világbank szakértői által lerövidített és megszerkesztett változat magyar fordításai. Vissza

Tartalom

Előszó 13
I. A kormányzati szintek közötti felelősségmegosztás és a közoktatás öt Kelet-Közép-Európai országban
Magyarország 17
1. Előszó 17
2. A felelősségmegosztás a magyar közoktatásban - leíró rész 18
2.1. A rendszer jellemzői 18
2.2. A rendszer kialakulásának főbb állomásai 19
2.3. Országos szint 20
2.3.1. Háttér 20
2.3.2. Az országos szintű felelősség 23
2.3.3. Finanszírozás 28
2.4. Területi szintű felelősség 31
2.4.1. Háttér 31
2.4.2. A területi felelősség rendszere 33
2.4.3. Finanszírozás területi szinten 37
2.5. A helyi és az intézményi szintű felelősség 38
2.5.1. Háttér 38
2.5.2. A helyi (települési) szintű felelősség 40
2.5.3. Az intézményi szintű felelősség 43
2.5.4. Finanszírozás és gazdálkodás helyi és intézményi szinten 45
2.6. Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó felelősség 48
2.6.1. Konzultatív testületek az egyes szinteken 48
2.6.2. Az egyes szereplők 50
2.6.3. Az egyéb szereplők szerepe a finanszírozásban 56
3. Működési problémák - intézményi elemzés 56
3.1. Az elemzés értelmezési kerete 56
3.1.1. A közoktatás alapvető céljai 57
3.1.2. Elemzendő területek és funkciók 57
3.1.3. Felelősségmegosztási problémák 58
3.2. Az egyes területek működési problémái 58
3.2.1. A tanárok és a személyzeti politika 58
3.2.2 Az oktatás tartalma 67
3.2.3. Az iskolai infrastruktúra 78
3.2.4. Beiskolázás, tanulói továbbhaladás 83
3.2.5. Minőségbiztosítás 89
3.2.6. Finanszírozás és gazdálkodás 95
4. A problémákra adható válaszok, javaslatok 100
4.1. Tanárok és személyzeti politika 101
4.1.1. Átfogó ágazati stratégiai felelősség 101
4.1.2. Statisztikai és információs rendszer 101
4.1.3. Területi tervezés és pedagógusfoglalkoztatás 102
4.1.4. Teljesítmény és bérezés 102
4.1.5. Társadalmi megállapodások 103
4.1.6. Nem pedagógus foglalkoztatottak 103
4.1.7. Kommunikáció és tanulás 104
4.2. Az oktatás tartalma 105
4.2.1. A központi programokkal szembeni követelmények 105
4.2.2. Programfejlesztő infrastruktúra 106
4.2.3. Programértékelés 106
4.2.4. A helyi programokkal szembeni követelmények 106
4.2.5. Szakértői rendszer 107
4.2.6. Fenntartói felelősség 107
4.2.7. Nyilvánosság 107
4.2.8. Területi tervezés 108
4.2.9. Kommunikáció és tanulás 108
4.3. Az iskolai infrastruktúra 109
4.3.1. Területfejlesztés és ágazatközi együttműködés 109
4.3.2. A tervezés és a forráselosztás fejlesztése 110
4.3.3. Standardok fejlesztése 110
4.3.4. Településközi együttműködés 111
4.3.5. A helyi feladatfinanszírozás támogatása 111
4.3.6. Kommunikáció és tanulás 112
4.4. Beiskolázás, tanulói továbbhaladás 112
4.4.1. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos felelősség 112
4.4.2. Az alapvető állampolgári jogok érvényesítése 113
4.4.3. Standardok kidolgozása 113
4.4.4. Horizontális tanulói mozgások 114
4.4.5. Szerkezeti átláthatóság és koherencia 114
4.4.6. Az oktatás és a gazdaság kapcsolata 115
4.4.7. Pályaválasztási tanácsadás 115
4.4.8. A leszakadás elleni küzdelem stratégiája 116
4.4.9. Kommunikáció és tanulás 117
4.5. Minőségbiztosítás 117
4.5.1. A minőségbiztosítás ágazati stratégiája 118
4.5.2. Az értékelés és a minőségbiztosítás intézményi feltételei 118
4.5.3. Az intézmény- és programértékelés országos standardjai 119
4.5.4. Fenntartói felelősség és érdekeltség 120
4.5.5. Szakmai támogatás 120
4.5.6. Beavatkozás a minőségbiztosítás érdekében 121
4.5.7. Speciális területek kiemelt fejlesztése 121
4.5.8. Kommunikáció és tanulás 121
4.6. Finanszírozás és gazdálkodás 122
4.6.1. Szektorközi finanszírozási politika 122
4.6.2. Standardok fejlesztése 123
4.6.3. Területi tervezés és fejlesztés 123
4.6.4. Információs és statisztikai rendszer 124
4.6.5. Célfinanszírozási rendszer 124
4.6.6. Kommunikáció és tanulás 124
5. Összegzés 125
Bulgária 129
1. Bevezetés 129
2. A jelenlegi oktatási rendszer 132
2.1. Személyzet 132
2.2. A tanterv és az oktatási követelmények 134
2.3. Tankönyvek és taneszközök 134
2.4. Az iskolai infrastruktúra 135
2.5. Beiskolázás 135
2.6. Minőségellenőrzés 136
2.7. Finanszírozás 137
3. A rendszer problémái: elemzés 139
3.1. Az önkormányzatok, a tanfelügyelőségek és az intézményvezetők 139
3.2. A szülők közreműködése 140
3.3. Tanárképzés 141
3.4. A szakképzés: egy speciális terület 142
3.5. Az iskolahálózat optimalizálása 143
3.6. Az oktatás minőségi követelményei és az elszámoltathatóság 144
4. Ajánlások 144
Cseh Köztársaság 151
1. Bevezetés 151
1.1. Az oktatási rendszer és az átmenet 152
2. Szereplők és funkciók: a jelenlegi cseh oktatási rendszer 155
2.1. Az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium 155
2.2. A tanfelügyelőség 155
2.3. Az oktatási hivatalok 156
2.4. A helyhatóságok 157
2.5. Az iskolatanácsok 158
2.6. Intézményi vezetés 158
2.7. Az iskolák alapítása és finanszírozása 159
2.8. Szakképzés 160
3. Válaszút előtt az oktatási rendszer: kihívások és lehetséges válaszok 162
3.1. A rendszer átfogó irányítása 162
3.2. Iskolai szintű irányítás 165
4. Következtetések 168
Irodalom 169
Lengyelország 171
1. Bevezetés 171
2. A jelenlegi oktatási rendszer 174
2.1. A különböző iskolatípusok rövid áttekintése 174
2.2. Személyzet 177
2.3. Tanterv, minőségellenőrzés és tanárképzés 180
2.4. Finanszírozás 181
3. Problémák és megoldások 183
3.1. Az iskolai hálózat optimalizálása: városi vagy vidéki iskolák 184
3.2. Az oktatás minősége és jelentősége 186
3.3. A fő aktorok változó szerepköre 188
3.4. A tanári szakma 194
3.5. Finanszírozás 196
3.6. Szakképzés, folyamatos képzés, élethosszig tartó tanulás és a munkaerőpiac 199
4. Következtetések 201
Románia 203
1. Bevezetés 203
2. Szereplők és funkciók: a jelenlegi román oktatási rendszer 206
3. A felelősségek megosztása 212
3.1. Az iskolai infrastruktúra 212
3.2. Személyzet 213
3.3. Tanterv 214
3.4. Tankönyvek és taneszközök 215
3.5. Beiskolázás 216
3.6. Minőségbiztosítás 217
3.7. Pénzügyi adminisztráció és ellenőrzés 217
3.8. Szakképzés 218
3.9. A közoktatás finanszírozása 218
4. Belső ellentmondások 221
4.1. Az „ad-hoc-rada": sok szabály, csekély elszámoltathatóság 221
4.2. Egy változásnak ellenálló kultúra? 224
4.3. További űrök: képzés és az oktatás egyenlősége 226
5. Reformjavaslatok 227
5.1. Sok probléma, kevés megoldás 227
5.2. Decentralizáció: csak az egyik összetevő 228
5.3. Köztestületek: az oktatási közösségek önirányítása 232
5.4. A regionális szint: minőségbiztosítás és szolgáltató intézmények 237
5.5. Az irányítási rendszerek és eljárások modernizálása 239
5.6. A központ szerepe 240
II. A közép-európai országok decentralizációs politikái
A közép-európai országok decentralizációs politikái és azok eredményei - összehasonlító elemzés 243
1. Bevezetés 243
2. A rendszer szabályozásában bekövetkező változások politikai okai 244
3. Főbb fogalmak és elemzési eszközök 253
3.1. A vizsgálat területe 253
3.2. Kulcsfogalmak 253
3.3. Alapvető célkitűzések 255
4. Az oktatási rendszer, illetve a közigazgatás és a közfinanszírozás közötti összefüggés 257
5. A szabályozási politika jellemzése és elemzése: szerepek, funkciók és súrlódások 266
5.1. Szabályozási politika: általános áttekintés és a kiválasztott területek elemzése 266
5.1.1. Személyzeti politika 266
5.1.2. Tanterv 268
5.2. A változás tendenciái és a főbb aktorok szerepe 271
6. A szabályozási politika és a főbb célkitűzések: képes-e a rendszer elérni a céljait? 283
7. Az új szabályozási politikák közép-európai fejlesztésének fő kérdései 289
Melléklet 293
Irodalom 297