Izajás messiásszövegeinek értelmezése a Septuagintában és az egyházatyák írásaiban

Fülszöveg

etxii 'nrirtMé wirípp
tvJrhn
(rt'ttwi^f fír« ^^««fíínr/wff
Izajás messiásszövegeinek (7., 9., 11. fejezetek) hatástörténete szinte áttekinthetetlenné duzzadt már az egyház első évszázadaiban. Ennek legfőbb oka a szövegek gyakori idézése, a nem kevés rájuk vonatkozó utalás az Újszövetségben. Ebben a könyvben a szerző elvezeti az olvasót abba a kritikus és vészterhes korba, amelyben először hangzottak el a vigasztaló és reménykeltő prófétai szavak. Az első részben a messiási iratok keletkezésének körülményeit és jelentőségét vizsgálja. Évszázadokkal később Izajás próféta könyvének görög fordítása a tanúja annak az értelmező és aktualizáló törekvésnek, amely a hellenista zsidóságot jellemezte. A Septuaginta eltérései a Textus Masoreticustól lenyomatai annak a teológiának, amelyben a hellenista kultúrába gyökeret verő zsidó diaszpóra (újra)olvasta hitének forrásait. A könyv második része az egyházatyák ide vonatkozó írásait dolgozza fel. Ezek nagyrésze csak görögül és latinul... Tovább

Fülszöveg

etxii 'nrirtMé wirípp
tvJrhn
(rt'ttwi^f fír« ^^««fíínr/wff
Izajás messiásszövegeinek (7., 9., 11. fejezetek) hatástörténete szinte áttekinthetetlenné duzzadt már az egyház első évszázadaiban. Ennek legfőbb oka a szövegek gyakori idézése, a nem kevés rájuk vonatkozó utalás az Újszövetségben. Ebben a könyvben a szerző elvezeti az olvasót abba a kritikus és vészterhes korba, amelyben először hangzottak el a vigasztaló és reménykeltő prófétai szavak. Az első részben a messiási iratok keletkezésének körülményeit és jelentőségét vizsgálja. Évszázadokkal később Izajás próféta könyvének görög fordítása a tanúja annak az értelmező és aktualizáló törekvésnek, amely a hellenista zsidóságot jellemezte. A Septuaginta eltérései a Textus Masoreticustól lenyomatai annak a teológiának, amelyben a hellenista kultúrába gyökeret verő zsidó diaszpóra (újra)olvasta hitének forrásait. A könyv második része az egyházatyák ide vonatkozó írásait dolgozza fel. Ezek nagyrésze csak görögül és latinul olvasható, nincs népnyelvű fordításuk. A szerző mindazok segítségére siet, akik érdeklődnek e messiásszövegek értelmezéstörténete iránt.
Oláh Zoltán 1971-ben a háromszéki Gelencén született. Gyulafehérváron érettségizett. Két év gyulafehérvári főiskola után Rómában a Pápai Gergely Egyetemen szerzett diplomát teológiából, a Pápai Biblikus Intézetben biblikus szaklicenci-átust, majd Kolozsváron a BBTE Római Katolikus Teológia Karán doktori fokozatot. Vissza