| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A kőolaj és a földgáz | |
| A kőoalj és földgáz összetétele és vizsgálati módszerei | |
| Parafin, vagy telített szénhidrogének (metán-sor) | 12 |
| Telítetlen szénhidrogének | 18 |
| Cikloparafinek, vagy naftének | 20 |
| Aromás szénhidrogének | 21 |
| A földgáz összetétele és vizsgálata | 23 |
| A kőolaj és párlatainak vizsgálata | 27 |
| A kőolaj, a földgáz és fontosabb termékeik felhasználása | |
| Égés és robbanás | 39 |
| Motorok és üzemanyagaik | 42 |
| A benzin | 46 |
| Benzint pótló hajtóanyagok | 56 |
| A gázolaj | 56 |
| Kenőolajok | 61 |
| A kőolaj és a földgáz technológiája | |
| A kőolaj lepárlása | 83 |
| A kőolajtermékek finomítása | 88 |
| A hazai kenőolajgyártás | 92 |
| A kenőolajgyártás korszerű módszerei | 95 |
| A hazai kenőolajgyártás korszerűsítése | 101 |
| Szénhidrogének krakkolása | 104 |
| A krakkolás nagyipari eljárásai | 116 |
| A krakkgázok, mint a repülőbenzingyártás alapanyagai | 126 |
| A krakkgáz telítetlen szénhidrogéneinek szétválasztása | 129 |
| A szénhidrogének, mint a vegyipar alapanyagai | 130 |
| A földgáz, mint vegyipari nyersanyag | 138 |
| Az öblítőiszap | |
| Az iszap gyakorlati szempontból fontos tulajdonságai és ezekkel kapcsolatos fúrástechnikai követelmények | |
| Az öblitőiszap feladata | 155 |
| A fajsúly | 156 |
| A stabilitás | 157 |
| A viszkozitás és a tixotrópia | 158 |
| A víztartóképesség és az iszaplepényképződés | 158 |
| Az öblitőiszap mechanikai és kémiai összetétele | 165 |
| Az iszap tulajdonságainak meghatározása és gyakorlati követelményeknek megfelelő kiértékelése | |
| A fajsúly | 169 |
| A stabilitás | 172 |
| A viszkozitás és a tixotrópia | 175 |
| A víztartóképesség és az iszaplepényképződés | 185 |
| A mechanikai és a kémiai összetétel | 193 |
| A "jó" iszap tulajdonságai | 196 |
| Az iszap tulajdonságainak és vizsgálatának kolloidkémiai alapjai | |
| Kolloidok általános jellemzése | 198 |
| A kolloidok, mint maximális felületi energiával bíró rendszerek | 199 |
| Az iszap gyakorlatilag fontos tulajdonságainak kolloidkémiai értelmezése | 202 |
| Fontosabb iszapjavító anyagok és alkalmazásuk | |
| Anyagok és bentonitok | 210 |
| A barit | 215 |
| A szóda | 218 |
| A vízüveg | 218 |
| Foszfátok | 219 |
| Cserzőanyagok (tannin) | 220 |
| Kémiailag különböző iszapjavító anyagok | 222 |
| Különleges iszapok | |
| Keményítőt (vagy általában szerves kolloidokat) tartalmazó iszap | 226 |
| Vízüveges (vagy nátriumszilikátos) iszap | 232 |
| Az olajbázisú, vagy olajközegű iszap | 233 |
| Emulziós iszap | 243 |
| Az iszapjavítás gazdaságossága | 246 |
| A kőolaj előkészítése | |
| Általános rész | 253 |
| A kőolaj párolgása | |
| A kőolajpárolgás fontosabb tényezői | 257 |
| A párolgási veszteség mérése | 264 |
| A párolgási veszteség csökkentése | 273 |
| Kőolajemulziók | |
| Kőolajemulziók keletkezése | 281 |
| Az emulzió képződésének és bontásának elméleti alapjai | 283 |
| A kőolajemulziók megbontásának gyakorlati módszerei | 294 |
| Mintavétel és vizsgálati módszerek | 312 |
Folytatás Microsoft-tal