Magyar népzenei rendező munka 1975-ig

Előszó

Részlet a füzetből:

"A magyar népzenetudomány eredményeinek, színvonalának, sőt, létének egyik fő pillére a sokoldalú rendszerező munka, kiváltképpen a zenei elvű rendszerezés. Az IFMC (Nemzetközi Népzenei Tanács) 1964. évi budapesti ülésén Járdányi így szól erről: "Első és legfőbb tapasztalatunk, hogy a rendszerezés alapvetően fontos. Gyűjtés, lejegyzés, elemzés, rendszerezés: ez minden további kutatás négy elengedhetetlen munkafázisa. Bizonyos, hogy rendszerezés nélkül lehetetlen jól megismerni a népzenét."
Már két-három kisebb gyűjtemény átnézése is fölfedi, hogy a magyar népi dallamoknak szöveg, szokás, lelőhely vagy egyes gyűjtők, gyűjtőcsoportok szerinti elrendezése szétdobálja hasonló dallamok változatait, és összehoz legkülönfélébb stílusú dallamokat. A kép így is érdekes és tanulságos, mert megmutatja a zenei stílusok és típusok sokaságát, rámutat a dallamok és szövegek, dallamok és szokások, dallamok és hangszerek eléggé rugalmas, kötetlen, szabad kapcsolatára. Még érdekesebb azonban, hogy a népi dallamok különféle tulajdonságai saját önálló zenei hálózatot, azaz: rendszert alkotnak; hogy a hasonlóság mértékétől függően több-kedvesebb dallam kisebb csoportokká: típusokká áll össze, e típusok pedig nagyobb csoportokat: rétegeket, stílusokat stb. alkotnak (ezzel a hálózatnak csupán két-három csomópontjáról szóltam). Ám minél nagyobb anyagot, minél több adatot nézünk át, annál inkább meggyőződhetünk arról, hogy a nem-zenei szempontok szerinti rendezés kevés: nem ad teljes képet a zenei valóságról, nem tárja fel annak minden összetevőjét." Vissza