Geodézia IV.

Tan- és kézikönyv mérnöki használatra/A magasságmérés műszerei és módszerei

Szerző

'Oltay Károly: Geodézia IV. ' összes példány

Kiadó:	Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1920
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	149 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	150 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomtatta az "Élet" Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mult esztendő október havában megjelent harmadik kötet után több mint egy évig tartó kényszerű szünetet kellett tartani a mű folytatásában, mert bár a kézirat és az összes klisék teljesen készen voltak, a nyomáshoz szükséges papirosmennyiséget minden fáradozásunk és utánjárásunk dacára csak az 1920. év szeptemberében sikerült megszereznünk.
Időközben az eddig megjelent köteteket, a magyar technikusok hatalmas szervezete, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet az egyleti nagy aranyéremmel tüntette ki. A nagy erkölcsi értékű kitüntetésért e helyütt is a leghálásabb köszönetemet fejezem ki.
A Geodézia most kibocsátott IV. kötete a magasságmérés módszereit és az azokban alkalmazásra kerülő műszereket ismerteti, ismét az első tanulás igényeit és a gyakorlati alkalmazás szükségleteit tartva irányadó szempontokul.
Hangsúlyoznom kell, hogy a szintezés fontosabb paragrafusait, nevezetesen főszabályainak szabatos összeállítását és mathematikai indokolását, műszereinek osztályozását, a vizsgálat és az igazítás sematikus, könnyen áttekinthető csoportosítását és részletezését Dr. Bodola Lajos tanár úr előadásából vettem át. Újból csak a legőszintébb hálámat tolmácsolhatom elődömnek és mesteremnek azért, hogy a szintezésre vonatkozó eredeti fejtegetésének első közlését e könyvben én tehettem meg. Meg kell említenem továbbá, hogy a Katonai Földrajzi Intézet elsőrendű szintezésének műszereit és pontjelzéseit ábrázoló 22. ábra Dr. Bodola Lajos tanár úr kézrajza után készült.
A IV. kötet tartalmilag négy főrészre oszlik. Az első rész a szintezést s annak műszereit és módszereit, valamint a mérés és a számítás végrehajtásának részleteit tartalmazza. A második rész a trigonometriai magasságméréssel, a harmadik a barométeres magasságméréssel s végül a negyedik a magassági adatoknak a térképen való feltüntetésére vonatkozó módszerekkel és eljárásokkal foglalkozik.
A magassági kitűzésekre - egyszerű voltuk miatt - külön nem terjeszkedtem ki. Vissza

Tartalom

Előszó III
Tartalomjegyzék V
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke IX
A külföldi irodalom néhány jelentősebb geodéziai kézikönyvének és folyóiratának
jegyzéke XI
I. FEJEZET.
ALAPFOGALMAK.
1. §. A magasság fogalma. A magasságmérés módszerei 1
II. FEJEZET.
SZINTEZÉS (NIVELLÁLÁS, GEOMÉTRIAI MAGASSÁGMÉRÉS).
2. §. A szintezés alapelve és gyakorlati végrehajtása 2
3. §. A szintezés elmélete és alapszabályai 4
4. §, A szintező műszer kiigazításának szükségessége 10
5. §. Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöbölése 10
6. §. Régebbi (elavult) szintezési módszerek 12
7. §. A szintező műszerek osztályozása 13
8. §. A tulajdonképeni szintező műszerek szerkezete 14
1. A műszertalp és a talpcsavarok 14
2. Az alhidádé 15
3. A szintező libella 21
4. A szintező csavar 22
5. Tükröző berendezések 23
9. §. A tulajdonképeni szintező műszerek osztályozása 24
10. §. A szintező műszer felállítása 25
1. A felállítás elve és követelményei 25
2. A szintezd csavar normális állása és annak meghatározása 26
3. A felállítás végrehajtása a különböző műszertípusokkal 27
11. §. A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei 27
12. §. Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 28
1. A vizsgálat és igazítás sémája 28
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 29
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 30
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 31
13. §. A II. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 31
1. A vizsgálat és igazítás sémája 31
2. Megjegyzések a vizsgálat és igazítás végrehajtására 32
14. §. A III. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 32
1. A vizsgálat és igazítás sémája 32
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 33
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 34
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 34
15. §. A IV. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása 34
1. A vizsgálat és igazítás sémája 34
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 35
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 36
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 36
16. §. Az V. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása 36
1. A vizsgálat és igazítás sémája 36
17. §. Speciális berendezésű (szabatos mérésekre szolgáló) V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 37
18. §. Az V. mintájú műszereken előforduló speciális berendezések célja 39
19. §. Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítására és alkalmazhatóságuk körére 39
20. §. Az egyetemes szintező műszerek vizsgálata 40
21. §. Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása 41
22. §. A szintezés gyakorlati szabályai 42
23. §. A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések 45
1. Két távcső-állásból való szintezés 45
2. Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás 45
3. Kettős számozású lécek alkalmazása 45
4. Kettős osztású lécek alkalmazása 46
5. Kettős kőtőpontok alkalmazása 45
6. Kettős műszer-állással való szintezés 46
7. Centiméter-mező felezéssel és buborék-leolvasással való szintezés (hollandiai vagy
Cohen Stuart-féle módszer) 46
8. Buborék leolvasással való szintezés 47
24. §. A szintező libella állandójának meghatározása 48
25. §. A szintező léc 49
26. §. A szintezés alappontjainak megjelölése 54
27. §. A szintezés végrehajtása 57
1. A szintezés osztályozása 57
2. Alappont szintezés 57
3. Hossz-szelvény szintezés 58
4. Keresztszelvény szintezés 60
5. Terület szintezés 60
28. §. A szintezés hibaforrásai. A leolvasás középhibája 60
29. §. Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása 61
30. §. A szintezés a priori középhibájának meghatározása 62
31. §. A kilométeres középhiba és annak a priori értéke 63
32. §. A szintezések kiegyenlítése 64
1. Az oda-vissza végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása 64
2. Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési eredmények kiegyenlítése 66
3. Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés kiegyenlítése 66
4. Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése 67
5. Számpélda a hálózati kiegyenlítésre 69
33. §. A kilométeres középhibák összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára 75
34. §. Hydrostatikai szintezés 75
35. §. Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek 76
1. Dioptrás szintező műszerek 76
2. Ingás szintező műszerek 77
3. Állvány nélküli (kézi) szintező műszerek 77
4. Lépcsőmérés 77
5. Szintezés szögtükörrel és függővel 79
6. Közlekedő csöves szintező műszerek 80
7. Házilag előállítható szintező műszer 80
III. FEJEZET.
TRIGONOMÉTRIAI MAGASSÁGMÉRÉS.
36. §. A trigonométriai magasságmérés alapelve 81
37. §. Magassági szögek mérése 81
1. A magassági kör és szerkezete 81
2. Az index-hiba és kiküszöbölési módja 83
3. A magassági szögmérés végrehajtása 84
4. A magassági szög számítása 84
5. Magassági szögmérés buborék-leolvasással 87
6. Az indexlibella állandójának meghatározása 88
7. Magassági szögmérés egy távcső-állásból 89
38. §. A refrakció és a refrakciókoefficiens 89
39. §. A trigonométriai magasságmérés alapképlete 92
40. §. A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a refrakció-koefficiens meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére 95
1. A refrakció változósága és annak hatása 95
2. A refrakció-koefficiens meghatározása 97
3. A diagonális módszer 97
4. A refrakció hatása kis távolságok esetén 98
41. §. A trigonométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok 99
42. §. A trigonométriai magasságmérés alapképletei az országos felsőrendű mérések számára 100
43. §. Épületmagasságok mérése 103
44. §. Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások 105
IV. FEJEZET.
A BAROMÉTERES, VAGY FIZIKA! MAGASSÁGMÉRÉS.
45. §. A barométeres magasságmérés alapelve 106
46. §. A barométeres magasságmérés alapképletének levezetése 107
47. §. A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra 112
48. §. A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok 112
49. §. A barométeres magasságmérés műszerei 115
50. §. A higanybarométer 115
1. A higanybarométer szerkezete 115
2. A leolvasások redukálása 117
3. A higanybarométerek használata 119
51. §. Rugósbarométerek, vagy aneroidok 119
1. A rugósbarométerek szerkezete 119
2. A leolvasások redukálása 122
52. §. Forráspontot mérő termométer 123
53. §. A barométeres magasságmérés végrehajtása 124
1. Általános megjegyzések 124
2. Mérés két barométerrel 124
3. Mérés egy barométerrel 125
54. §. A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága 128
V. FEJEZET.
RÉTEGVONALAS TÉRKÉPEK (RÉTEGTERVEK) KÉSZÍTÉSE.
55. §. A magassági viszonyok ábrázolása a térképeken 128
56. §. Rétegterv-készítés tahiméterrel 130
57. §. Réteg terv-készít és szintező műszerrel 134
58. §. A rétegtervek megbízhatósága 136
Név- és tárgymutató 137