Olvasónapló 1949-1953

Fülszöveg

Veres Péter szenvedélyes naplóíró volt; számára azonban nem a személyes élet apró-cseprő eseményeinek megörökítésére kínált lehetőséget ez az ősi műfaj, hanem az élet és az irodalom: az emberi szellem és az emberi történelem általános és örök-aktuális kérdéseire vonatkozó töprengéseinek kifejezésére és tisztázására szolgáló, célszerű műhelyt látott benne, s aszerint is használta. Az ország "Péter bácsijának" szépírói életművét bemutató sorozatunk első kötete ennek a műhelynek a gondolataival és légkörével ismerteti meg mai olvasóit. Veres Péter 1949-ben kezdte vezetni ezeket a feljegyzéseket, amikor a közéletből visszavonulva újra az irodalomnak szentelte minden energiáját, és belekezdett azokba a nagyszabású munkákba, amelyeket a Pályamunkások című kötetben, s a Balogh-család története című trilógiájának első két könyvében ismert meg a világ. "...eléggé ember és eléggé tehetséges vagyok ahhoz, hogy szerény lehessek és őszintén beszélhessek alkotási gondjaimról és írói hibáimról" - írja egy helyütt e feljegyzések szerzője, s éppen ez az önmagával szemben is kíméletlen őszinteség teszi elevenné ma is e több mint három évtizeddel ezelőtt papírra vetett sorokat, amelyekből nemcsak az alkotás gondjaival küzdő, a korszerű regényhez alkalmas "fogásokat" kereső író belső, szellemi arca néz ránk, hanem a világ minden gondjával-bajával bátran szembenéző s véleményt formáló közösségi ember is, aki a nép boldogulása érdekében érzi kötelességének az írói véleménynyilvánítást. A jelenlegi kiadvány a naplók első részét tartalmazza 1953 elejéig. Vissza