| Bevezetés: Az ontológia mint a metafizika alapvető része | 9 |
| A metafizika mint tudomány lehetségességének igazolása | 13 |
| Mi a metafizika? | 13 |
| Ellenvetések a metafizika lehetségességével szemben | 16 |
| Kant a metafizika mint tudomány lehetségességéről | 16 |
| A metafizika helyzete Kant gondolkodásában | 16 |
| Miképpen határozza meg Kant a tudományos megismerést? | 17 |
| Mi következik e meghatározásból a metafizika mint tudomány számára? | 21 |
| Melyek Kant előzetes fölvetései? | 21 |
| Mi az, amit Kant kimutatott, és mi az, amit nem? | 23 |
| A logikai pozitivizmus metafizika-kritikája | 24 |
| A metafizikával szembeni viszony a későbbi analitikus filozófiában | 27 |
| Lehet-e igaz kijelentéseket tenni az empíria számára hozzáférhetetlen valóságról? | 29 |
| A "retorzió" következtetés | 29 |
| Az, ami ésszerűen nem tagadható | 33 |
| Az ember minden kijelentésében tud létezéséről és a "létről" egyáltalán | 34 |
| E tudás problematikája | 35 |
| Hol húzódnak tudásunk határai? | 36 |
| A nem (teljesen) objektiválhatóról való tudás | 38 |
| Módszertani megfontolás és konklúzió | 40 |
| A kijelentésd és a valóság alapvető megegyezéséről való tudás | 41 |
| Kijelentéseink elvi képessége az igazság megragadására | 41 |
| Kijelentés és valóság azonossága és különbözősége | 43 |
| Miért lehetségesek igaz kijelentések az empíria számára hozzáférhetetlen valóságról? | 46 |
| Miként szerzünk tudást a valóság szerkezetének szükségszerű és általánosan érvényes mozzanatairól? | 47 |
| Miről tudunk e tudás révén? | 51 |
| A metafizikai kijelentések tulajdonságai és a metafizika tárgya? | 57 |
| A metafizikának mint a lét megértésének tartalmi kifejtése | 61 |
| A lét egysége és különbözősége | 61 |
| A metafizika legalapvetőbb meglátása | 61 |
| A létező "fogalmának" sajátosságai | 64 |
| A fogalom és tulajdonságai | 64 |
| A létező "fogalma" meghalad minden kategóriát | 66 |
| Az egyetemességek (univerzálék) problémája | 68 |
| Megjegyzések a probléma megfogalmazásáról | 69 |
| A legismertebb megoldási kísérletek és kritikájuk | 71 |
| A különbözőséget nem kizáró egység | 78 |
| A létezők analógiája | 82 |
| Mit értünk analógián? | 82 |
| Az analógia mint a létezők alapvető tulajdonsága | 85 |
| A létezők azonossága és különbsége a létben | 88 |
| Azonosság és különbség a klasszikus lényeg-metafizikai szemléletében | 89 |
| Kritikai megjegyzések a lényegmetafizikáról | 93 |
| Az azonos és a különböző elkülönítése egymástól | 95 |
| Lényeg lét nélkül | 97 |
| Vagy empirizmus, vagy racionalizmus | 102 |
| A különbözőség mint puszta tökéletlenség | 103 |
| Azonosság és különbség mint tökéletesség és mint tökéletlenség | 103 |
| A lét alapján megértett lényeg | 110 |
| A fogalmi, valamint a fogalmat meghaladó megismerés és az ellentmondás elvének érvényessége | 114 |
| A létezők egymásra vonatkozása | 122 |
| A lét aktivitása | 125 |
| Mit jelent a változás és a keletkezés? | 125 |
| Hogyan változhat a létező önmagában, azaz mint létező? | 125 |
| Arisztotelész klasszikussá vált megoldási kísérlete | 127 |
| Továbbvivő kritikai megjegyzések | 129 |
| Honnan ered a keletkezésnél föllépő új lét? | 130 |
| A lehetséges metafiziaki értelmezése | 134 |
| A lét mint a dinamika elve | 136 |
| A létező tevékeny | 136 |
| Az okság | 139 |
| "Honnan" van, ami létrejött? A létesítő ok | 140 |
| "Mi végre" van, ami létrejött? A cél-ok | 142 |
| A szubsztancia-akcidens séma és problematikája | 145 |
| A "szubsztancia-reláció" szerkezet mint a dinamikus valóság alapstruktúrája | 150 |
| A lényegmetafizika relációtana és kiértékelése | 150 |
| A szubsztancia és a reláció mint a létező önmagával és a másikkal való azonosságának létmozzanatai | 153 |
| Kitekintés: A lét mint szellemi valóság | 156 |
| Bibliográfia | 157 |
| Névmutató | 166 |
| Tárgymutató | 168 |
Folytatás Microsoft-tal