Öntözőrendszerek

Előszó

Semmiféle csoda nem lehet nagyobb, mint az áldott eső csodája. Fuss csak zavaros erecske, fuss a föld rögei között, itasd meg és éltesd az embert fogva tartó, szomjas matériát. Fellélegeztünk valamennyien - én, a föld, mindnyájan jól érezzük magunkat.
Karel Capek: A szenvedelmes kertész
A víz az egyik éltető erő; nélküle a növények, csakúgy mint az ember, elpusztultak. A közép-európai klíma nyújtotta természetes csapadék nem szolgál elegendő vízmennyiséggel, ezért mind a balkonnövényeket, mind a kiskertet, mind pedig a nagyobb zöldségeskertet öntözni kell, s ez bizony fáradtságos munka. De hol van már a kannából öntöző kertész? Mára már sok minden változott. A kannák és a repedező gumitömlők helyett a gondosan ápolt pázsit alá és a tavasztól télig virító virágágyások közé rejtett kiemelkedő szórófejes vagy mikroöntöző rendszerek korát éljük. Az öntözés tehát "intelligenssé" lett. A legérzékenyebb, többnyire ritka és értékes növényeknél nedvességérzékelők mérik a gyökereknél a víz mennyiségét. Az eredmény alapján a programozható "órába" épített mikroprocesszor bekapcsolja a szivattyút vagy megnyitja a csapot, és munkába állítja a tömlőket vagy a föld alatti csővezetéket. A víznyomás kiemeli a teleszkópos permetezőket vagy öntözőfejeket, és jön a mesterséges eső!
A programozható öntözőfejek csak egy bizonyos, előre beállított térben mozognak; a vízsugár így elkerüli a ház falát, a kerti lugast, és nem áztatja feleslegesen az ösvényeket. Ha esni kezd, az esőérzékelő megszakítja az öntözőprogramot, ezzel vizet takarítva meg, és megvédve a növények gyökerét a túlzott talajnedvesség okozta rothadástól. Vissza