| Előszó | 17 |
| A könyvben használatos fogalmak, egységek, jelölések | 19 |
| Geomtetriai optika | 23 |
| A képalkotás alapjai | 25 |
| Fénytani alapismeretek | 25 |
| Fény terjedése közegekben. A törésmutató és az Abbe-szám | 25 |
| A fény viselkedése közegek határfelületein | 26 |
| A geometriai optika alapjai | 29 |
| A geometriai optika alaptörvényei | 32 |
| Előjelszabályok (megállapodások) | 32 |
| Egyetlen gömbfelület képalkotása | 32 |
| Kardinális elemek: fősíkok, főpontok, csomópontok | 33 |
| Newton-formula | 35 |
| A vékony lencse | 37 |
| A lineáris, longitudinális és szögnyagyítás | 38 |
| A vékony lencsék leképzése | 39 |
| Valóságos lencsék számításai | 40 |
| Vékony lencsék eredője | 42 |
| A "vastag" lencse | 42 |
| Több felületből álló lencserendszerek | 42 |
| Teleszkopikus rendszerek | 45 |
| Kepler-távcső (csillagászati távcső) | 45 |
| Galieli-távcső (színházi vagy terresztikus távcső) | 46 |
| Rekeszek | 46 |
| Apertúrarekesz | 47 |
| Mezőrekesz, nyílások | 48 |
| Képméret, képszög, fősugár | 48 |
| Optikai átviteli függvények | 48 |
| Elemi alakzatok képalkotása | 49 |
| Az optikai átviteli függvény rendszertechnikai származtatása | 50 |
| Az optikai átviteli függvények szemléletes magyarázata | 52 |
| Az apertúrafüggvény és kapcsolata az optikai átviteli függvénnyel | 54 |
| Aberrációmentes optikai rendszer átviteli függvénye | 55 |
| Sorba kapcsolt rendszerek átviteli függvénye | 57 |
| Az optikai rendszerek tervezésének kezdeti szakasza | 62 |
| Az optikai rendszerek tervezésének szakaszai | 62 |
| A vékony lencsékből álló rendszer | 62 |
| A két- és háromtagú rendszerek generálása | 64 |
| A képalkotási hibák geometriai interpretációja | 67 |
| A képalkotási hibák harmadrendű analitikai egyenletei | 70 |
| A vékony lencsékből álló rendszerek analitikai egyenletei | 71 |
| Gyakorlati alkalmazások | 73 |
| A harmadrendű analitikai egyenletekből levonható következtetések | 80 |
| A vékony rendszerrel ekvivalens vastag rendszer | 81 |
| A vastag rendszer adatainak felvétele és meghatározása | 81 |
| Gyakorlati alkalmazás: a triplet vastag rendszerének meghatározása | 82 |
| Az optikai tervezés néhány gyakorlati fogása | 83 |
| A Petzvál-összeg | 84 |
| A színhibák | 84 |
| A nyíláshiba és a koma | 85 |
| Az asztigmatizmus | 87 |
| Leképezési feladatok megoldása ismert optikai rendszerekkel | 87 |
| Számítógépes optikai rendszertervezés | 92 |
| Fénysugarak átvezetése optikai rendszeren | 93 |
| A törési törvény vektoriális alakja | 93 |
| Valós sugárátvezetés | 94 |
| Ferde sugarak átvezetése szférikus felületeken | 95 |
| Optikai rendszerek analízise a sugárátvezetés módszerével | 98 |
| A fősugár, a be- és kilépő pupilla fogalmának felfrissítése | 99 |
| A szóródási folt (spot-diagram), befoglaltenergia- és sugármetszetgörbék | 100 |
| Optimalizáció | 103 |
| A célfüggvény megfogalmazása | 103 |
| Csillapított legkisebb négyzetek módszere | 104 |
| Hullámoptika | 109 |
| Rezgések és hullámok | 111 |
| Egyszerű harmonikus rezgőmozgás | 111 |
| Az egyszerű harmonikus rezgőmozgás elmélete | 113 |
| Spirálrugó nyújtása | 114 |
| Rezgő rugó | 116 |
| Transzverzális hullámok | 117 |
| Szinuszhullámok | 118 |
| Fázisszögek | 119 |
| Fázissebesség és hullámsebesség | 120 |
| Amplitúdó és intenzitás | 122 |
| Frekvencia és hullámhossz | 125 |
| Hullámcsomagok | 127 |
| Hullámok szuperpozíciója | 131 |
| Egyszerű harmonikus rezgőmozgások összeadása egy egyenes mentén | 131 |
| Amplitúdók vektorösszege | 133 |
| Két azonos frekvenciájú hullám szuperpozíciója | 135 |
| Véletlen fázisú hullámok szuperpozíciója | 137 |
| Komplex hullámok | 138 |
| Fourier-analízis | 140 |
| Csoportsebesség | 141 |
| Grafikus kapcsolat a hullám- és csoportsebességek között | 143 |
| Derékszögű egyszerű harmonikus mozgások összeadása | 144 |
| Két fénysugár interferenciája | 149 |
| A Huygens-elve | 149 |
| Young kísérlete | 151 |
| Interferenciacsíkok kettős forrásból | 152 |
| Intenzitáseloszlás a csíkrendszerben | 154 |
| A Fresnel-féle kettős prizma | 155 |
| A hullámfront megosztásán alapuló berendezések | 156 |
| Koherens források | 158 |
| Amplitúdóosztás. Michelson-interferométer | 159 |
| Körkörös csíkok | 160 |
| Lokalizált csíkok | 162 |
| Fehérfény csíkok | 163 |
| A csíkok láthatósága | 164 |
| Interferométeres hosszmérés | 165 |
| Twyman-Green-interferométer | 168 |
| Törésmutató-mérés interferenciamódszerekkel | 168 |
| Interferencia többszörös visszaverődés esetén | 173 |
| Visszaverődés plánparallel rétegről | 175 |
| Azonos beesésű csíkok | 178 |
| Interferencia átmenő fényben | 179 |
| Azonos vastagságú csíkok | 180 |
| Newton-gyűrűk | 181 |
| Nemtükröző rétegek | 183 |
| A csíkok élessége | 184 |
| A komplex amplitúdók módszere | 185 |
| Az intenzitásfüggvény levezetése | 187 |
| Fabry-Perot-féle interferométer | 188 |
| Brewster-csíkok | 189 |
| Színbontóképesség | 190 |
| Hullámhosszak összehasonlítása interferométerrel | 192 |
| Vonalak alakjainak és hiperfinom szerkezetének vizsgálata | 195 |
| Egyéb interferenciaspektroszkópok | 196 |
| Sávos színképek. Interferenciaszűrők | 197 |
| Egyetlen rés Fraunhofer-diffrakciója | 201 |
| Fresnel- és Fraunhofer-diffrakció | 201 |
| Egyetlen rés diffrakciója | 201 |
| Egyetlen rés diffrakciós képének további vizsgálata | 205 |
| Az amplitúdók grafikus kezelése. A rezgési görbe | 208 |
| Téglalap alakú nyílás | 209 |
| Felbontóképesség téglalap alakú nyílás esetén | 211 |
| Prizma színfelbontó-képessége | 213 |
| Kör alakú nyílás | 214 |
| Távcső felbontóképessége | 215 |
| A mikroszkóp felbontóképessége | 217 |
| Hang- és mikrohullámokkal létrehozott diffrakciós képek | 218 |
| A kettős rés | 222 |
| A kép minőségi jellemzői | 222 |
| Az intenzitásegyenlet levezetése | 223 |
| Az egyréses és a kétréses képek összehasonlítása | 225 |
| Az interferencia és a diffrakció megkülönböztetése | 225 |
| A maximumok és minimumok helyzete. Hiányzó rendek | 226 |
| A rezgési görbe | 229 |
| A forrásrés véges szélességének hatása | 231 |
| Michelson csillagászati interferométere | 233 |
| Korrelációs interferométer | 235 |
| Nagyszögű interferencia | 236 |
| A diffrakciós rács | 239 |
| A résszám növelésének hatása | 239 |
| Intenzitáseloszlás ideális rács esetén | 240 |
| Főmaximumok | 241 |
| Minimumok és másodlagos maximumok | 242 |
| Rács keltette színképek keletkezése | 243 |
| Diszperzió | 245 |
| Rendek átfedése | 246 |
| A főmaximumok szélessége | 247 |
| Felbontóképesség | 248 |
| A rezgési görbe | 249 |
| Karcolt rácsok előállítása | 252 |
| Szellemképek | 254 |
| A rendek közötti intenzitáseloszlás szabályozása | 254 |
| Hullámhossz mérése ráccsal | 257 |
| Konkáv rács | 257 |
| Rácsos spektrográfok | 257 |
| Fresnel-diffrakció | 262 |
| Árnyékok | 262 |
| Fresnel félperiódusú zónái | 264 |
| Diffrakció kör alakú nyílás esetén | 267 |
| Diffrakció kör alakú akadályon | 268 |
| Zónalemez | 269 |
| Rezgési görbe a hullámfront körkörös felosztása esetén | 270 |
| Egyenes szélű nyílások és akadályok | 272 |
| A hullámfront sávos felosztása | 272 |
| A rezgési görbe sávos felosztás esetén. Cornu-féle spirális | 273 |
| Fresnel-integrálok | 274 |
| Az egyenes él | 277 |
| A fény egyenes vonalú terjedése | 279 |
| Egyetlen rés | 280 |
| Fresnel-integrálok használata diffrakciós feladatok megoldásában | 282 |
| Átlátszatlan csík diffrakciója | 283 |
| A fény sebessége | 286 |
| A Römer-módszer | 286 |
| Bradley módszere. A fény aberrációja | 288 |
| Michelson kísérletei | 289 |
| Mérések vákuumban | 290 |
| A Kerr-cella módszer | 291 |
| A rádióhullámok sebessége | 293 |
| Az elektromos egységek aránya | 293 |
| A fény sebessége nyugvó anyagban | 294 |
| A fény sebessége mozgó anyagban | 295 |
| A Fresnel-tényező | 295 |
| Airy kísérlete | 296 |
| A megfigyelő mozgásának hatása | 296 |
| A Michelson-Morley-kísérlet | 297 |
| A relativitás elve | 300 |
| A három elsőrendű relativisztikus hatás | 301 |
| A fény elektromágneses természete | 306 |
| A fényrezgések transzverzális természete | 306 |
| Maxwell egyenletei vákuumra | 307 |
| Eltolási áram | 308 |
| Az elektromágneses síkhullámok egyenletei | 310 |
| Az elektromágneses hullám képi megjelenítése | 311 |
| Fényvektor elektromágneses hullámban | 312 |
| Az elektromágneses hullám energiája és intenzitása | 312 |
| Gyorsított töltés sugárzása | 313 |
| Periodikus mozgást végző töltés sugárzása | 314 |
| Az elektromágneses hullámok létezésének Hertz-féle igazolása | 315 |
| Elektromágneses hullámok sebessége szabad térben | 316 |
| Cserenkov-sugárzás | 317 |
| Fényelnyelés és fényszórás | 321 |
| Általános és szelektív fényelnyelés | 321 |
| A fényelnyelés és fényszórás közti különbség | 322 |
| Szilárd anyagok és folyadékok fényelnyelése | 323 |
| Gázok fényelnyelése | 325 |
| Gázok rezonanciája és fluoreszkálása | 325 |
| Szilárd anyagok és folyadékok fluoreszkálása | 327 |
| Szelektív tükrözés. Reziduális sugarak | 327 |
| A fényelnyelés és a tükrözés közötti kapcsolat | 328 |
| Kis részecskék fényszórása | 329 |
| Molekuláris fényszórás | 331 |
| A Raman-effektus | 332 |
| A fényszórás elmélete | 332 |
| A fényszórás és a törésmutató | 333 |
| Diszperzió | 337 |
| Prizma diszperziója | 337 |
| Normális diszperzió | 338 |
| Cauchy egyenlete | 341 |
| Rendellenes diszeprzió | 342 |
| Sellmeier egyenlete | 345 |
| A fényelnyelés hatása a diszperzióra | 347 |
| Hullám- és csoportsebesség a közegben | 349 |
| Egy anyag teljes diszperziós görbéje | 350 |
| Átlátszó közegekre vonatkozó elektromágneses egyenletek | 352 |
| A diszperzió elmélete | 355 |
| A rezőg részecskék és a súrlódási erők természete | 357 |
| A fény polarizációja | 360 |
| Tükrözéses polarizáció | 360 |
| Fényhullámok ábrázolása | 361 |
| A polarizációs szög és Brewster törvénye | 362 |
| Polarizáció üveglemez-sorozattal | 363 |
| Malus törvénye | 365 |
| Polarizáció dikroikus kristályokkal | 366 |
| Kettős fénytörés (kettőstörés) | 367 |
| Az optikai tengely | 369 |
| Főmetszetek és fősíkok | 369 |
| Polarizáció kettőstöréssel | 370 |
| Nicol-prizma | 372 |
| Párhuzamos és keresztezett polarizátorok | 373 |
| Kalcitprizmák fénytörése | 374 |
| Rochon- és Wollaston-prizma | 374 |
| A fényszóródás és a kék ég | 375 |
| A vörös naplemente | 376 |
| Fényszóródás általi polarizáció | 378 |
| A drágakövek optikai tulajdonságai | 379 |
| Tükrözés | 383 |
| Visszaverődés dielektrikumokról | 383 |
| Az átmenő fény intenzitása | 386 |
| Belső visszaverődés | 387 |
| Fázisváltozások visszaverődéskor | 387 |
| Síkpolarizált fény visszaverődése dielektrikumokról | 389 |
| Elliptikusan polarizált fény belső visszaverődésnél | 391 |
| Behatolás a ritkább közegbe | 392 |
| Fémes tükrözés | 394 |
| Fémek optikai állandói | 396 |
| Fémről visszavert fény leírása | 397 |
| A fő beesési- és azimutszögek mérése | 399 |
| Wiener kísérletei | 400 |
| Kettőstörés | 403 |
| Hullámfelületek egytengelyű kristályok esetén | 403 |
| Síkhullámok terjedése egytengelyű kristályokban | 405 |
| Síkhullámok ferde beesésnél | 407 |
| A rezgések iránya | 408 |
| Egytengelyű kristályok törésmutatói | 409 |
| Hullámfelületek kéttengelyű kristályok esetén | 411 |
| Belső kúpos fénytörés | 414 |
| Külső kúpos törés | 415 |
| A kettőstörés elmélete | 416 |
| A polarizált fény inteferenciája | 422 |
| Elliptikusan és körkörösen polarizált fény | 422 |
| Negyed- és félhullámú lemezek | 425 |
| Kristálylemezek keresztezett polarizátorok között | 425 |
| Babinet-kompenzátor | 427 |
| A polarizált fény analízise | 429 |
| Interferencia fehér fény esetén | 430 |
| Polarizáló egyszínű szűrő | 433 |
| Az interferencia alkalmazásai párhuzamos fényben | 433 |
| Interferencia erősen konvergens fényben | 434 |
| Optikai aktivitás és a modern hullámoptika | 438 |
| A polarizációs sík forgatása | 438 |
| A forgatóképesség diszperziója | 439 |
| A forgás Fresnel-féle magyarázata | 441 |
| Kettőstörés optikailag aktív kristályokban | 442 |
| A hullámfelületek alakja kvarcban | 444 |
| Fresnel többszörös prizmája | 445 |
| Cornu prizmája | 446 |
| Rezgési alakok és intenzitások aktív kristályokban | 446 |
| Az optikai aktivitás elmélete | 448 |
| Forgatás folyadékokban | 450 |
| Modern hullámoptika | 451 |
| Térbeli szűrés | 452 |
| A fáziskontraszt-mikroszkóp | 456 |
| Schlieren-optika | 458 |
| Színtan | 463 |
| Történeti áttekintés | 463 |
| A színtan kutatói | 464 |
| A színekkel foglalkozó szervezetek | 464 |
| Mit nevezünk színnek? | 465 |
| A színes látás | 466 |
| Az emberi szem szerkezete | 466 |
| Az ideghártya (a retina) | 467 |
| A szem látómezeje | 468 |
| A színérzékelő receptorok | 469 |
| A világosságra és a sötétre történő adaptáció | 471 |
| A színadaptáció | 473 |
| A színlátás határai | 477 |
| A színek jellemzői | 477 |
| A szubtraktív színkeverés | 478 |
| Az additív színkeverés | 478 |
| A színek köznapi jellemzése és spektrális összetétele közötti összefüggés | 479 |
| A színek tristimulusos jellemzése | 480 |
| A kiegészítő színek | 482 |
| A metaméria | 483 |
| A színmérő rendszerek | 483 |
| A CIE-féle színmérő rendszer | 483 |
| A Munsell-féle színmintaatlasz és színrendszer | 483 |
| A COLOROID-színrendszer | 492 |
| A PDT-színrendszer | 494 |
| Miért van szükség a CIE-színrendszer módosítására? | 496 |
| A módosítási javaslat kidolgozásának alapelvei | 496 |
| A PDT-színrendszer alapja | 497 |
| A PDT-színrendszebeli színösszetevők (P, D, T) | 498 |
| A színek viszonylagos világossága (C) a PDT-színrendszerben | 499 |
| A PDT-színösszetevők kiegyenlítése | 500 |
| A PDT-színrendszer színkordinátái | 501 |
| A PDT-színrendszer színháromszöge | 502 |
| Az átlagtól eltérő színlátók színdiagramja | 502 |
| A CIE- és a PDT-színrendszer összehasonlítása | 503 |
| Feszültségoptika | 506 |
| A feszültségoptika alapjai | 507 |
| Az optikai feszültségvizsgálat optikai alapjai | 507 |
| A kettőstörés és a feszültségi állapot kapcsolata | 511 |
| A feszültségoptikai képen megjelenő sávok | 513 |
| Iránysávok | 513 |
| Az iránysávábrák felvétele | 514 |
| Színsávábrák | 514 |
| A színsávábrák felvétele | 514 |
| Kompenzáció | 515 |
| A feszültségi állapot kiértékelése | 516 |
| Színsávábrák kiértékelése | 516 |
| A színsávok rendjének meghatározása | 516 |
| A feszültségoptikai állandó meghatározása | 516 |
| A teljes feszültségi állapot megadása | 517 |
| Térbeli feszültségi állapot megadása | 519 |
| Feszültségbefagyasztás módszere | 519 |
| Reflexiós feszültségoptika | 520 |
| Időben lefutó jelenségek vizsgálata | 521 |
| A feszültségoptikában alkalmazott anyagok | 522 |
| Az optikai feszültségvizsgálat eszközei | 525 |
| Diffúziós polariszkóp | 525 |
| Lencsés polariszkóp | 526 |
| A diffúziós és a lencsés polariszkóp összehasonlítása | 527 |
| Reflexiós polariszkóp | 528 |
| A feszültségvizsgáló berendezésekben alkalmazott fényforrások | 529 |
| Kvantumoptika | 533 |
| Fénykvantumok és eredetük | 535 |
| A Bohr-féle atommodell | 535 |
| Energiaszintek | 539 |
| Az atomok felépítése Bohr-Stoner-elmélete | 541 |
| Elliptikus pályák | 542 |
| Hullámmechanika | 545 |
| A nátrium színképe | 547 |
| Rezonanciasugárzás | 549 |
| Metastabil állapotok | 550 |
| Optikai pumpálás | 552 |
| Lézerek | 554 |
| Indukált emisszió | 554 |
| Lézertervezés | 555 |
| A rubinlézer | 556 |
| A hélium-neon gázlézer | 558 |
| Konkáv tükrök és Brewster-féle ablakok | 562 |
| A szén-dioxid-lézer | 564 |
| Üregrezonátorok | 567 |
| Koherenciahossz | 570 |
| Frekvenciakettőzés | 572 |
| Egyéb lézerek | 572 |
| Lézerbiztonság | 573 |
| A szerencseképhatás | 573 |
| Lézeralkalmazások | 573 |
| Holográfia | 578 |
| A holográfia alapelvei | 578 |
| Hologram megfigyelése | 582 |
| A vastag- vagy térfogati hologram | 583 |
| Többszörös hologramok | 587 |
| Fehérfény-hologramok | 588 |
| Egyéb hologramok | 589 |
| Diáklaboratóriumi holográfia | 590 |
| Magnetooptika és elektrooptika | 593 |
| Zeeman-hatás | 593 |
| Inverz Zeeman-hatás | 599 |
| Faraday-hatás | 600 |
| Voigt-hatás, vagy mágneses kettőstörés | 603 |
| Cotton-Mouton-hatás | 604 |
| Kerr-féle magnetooptikai hatás | 605 |
| Stark-hatás | 605 |
| Inverz Stark-hatás | 607 |
| Elektromos kettőstörés | 607 |
| Kerr-féle elektrooptikai hatás | 607 |
| A Pockels-féle elektrooptikai hatás | 609 |
| A fény kettős természete | 612 |
| A hullámelmélet hiányosságai | 612 |
| A fénykvantumok bizonyítéka | 613 |
| Fotonok energiája, impulzusa és sebessége | 616 |
| A kvantummechanika fejlődése | 617 |
| A határozatlansági elv | 618 |
| Diffrakció résen | 619 |
| Komplementaritás | 620 |
| Kettős rés | 621 |
| Helyzet meghatározása mikroszkóppal | 623 |
| Zárszerkezet használata | 624 |
| A fény kettős természetének értelmezés | 625 |
| A hullám- és fotonkoncepció alkalmazhatóságának területei | 625 |
| Radiometria - fotometria | 628 |
| Optikai sugárzás | 628 |
| A térszög | 629 |
| Radiometriai és fotometriai mennyiségek és egységek | 630 |
| A távolságtörvény | 632 |
| A Lambert-féle koszinusztörvény | 632 |
| Fotometriai és raidometriai mennyiségek mérése | 633 |
| A vizuális fotometria | 633 |
| Objektív fotometria | 633 |
| A hőhatás elvén működő sugármérés | 633 |
| Sugárzásmérés a fényelektromos hatás elvén | 634 |
| A fotográfiai hatáson alapuló sugárzásmérés | 635 |
| Denzitometrálás | 636 |
| Fényforrások | 637 |
| A fényforrások hatásfoka | 637 |
| Az abszolút fekete test sugárzása | 638 |
| A Nap sugárzása | 639 |
| Izzólámpák | 640 |
| Elektromos kisülés gázokban | 642 |
| Gázkisülő lámpa | 643 |
| Nagyintenzitású ívlámpák | 643 |
| Irodalomjegyzék | 645 |
| Tárgymutató | 651 |
Folytatás Microsoft-tal