Optimisták I-II.

Fülszöveg

meg az igalom-tt kezd
Sinkó Ervin született 1898-ban Apatinban. Gyerekfövel, első világháború kitörése előtt résztvesz a szabadkai munkásmo ban, Szabadkán jelenik meg első verskötete 1916-ban s ugyan, a Bácsmegyei Naplóban és a budapesti Világ és Népszava cim lapokban cikkeket és verseket közölni. 1917-ben mint a szabadka véd gyalogezred közkatonája kikerül az orosz frontra Buk 1918-ban a magyar Károlyi-forradalom hirére Pestre megy, ol|t katársa a Tett és Ma cimü folyóiratoknak s később Komját Ál Hevesi Gyulával és Révai Józseffel együtt az Internacionálé cin munista folyóiratnak. A magyar kommünben aktivén résztve; a budapesti Központi Munkástanács tagja, majd vörösltatona, a ház parancsnoka és a diktatúra bukása után Becsbe emigrá líezdve irodalmi munkásságának él. Bécsben verseskönyvet ad k: folyóiratot, melynek szerkesztője és kiadója.
1932-töl 1939-ig Bécsben, Zürichben, Párizsban,AsMoszkvába újból Párizsban él és Írásai jelennek meg francidiű, németül, különböző... Tovább

Fülszöveg

meg az igalom-tt kezd
Sinkó Ervin született 1898-ban Apatinban. Gyerekfövel, első világháború kitörése előtt résztvesz a szabadkai munkásmo ban, Szabadkán jelenik meg első verskötete 1916-ban s ugyan, a Bácsmegyei Naplóban és a budapesti Világ és Népszava cim lapokban cikkeket és verseket közölni. 1917-ben mint a szabadka véd gyalogezred közkatonája kikerül az orosz frontra Buk 1918-ban a magyar Károlyi-forradalom hirére Pestre megy, ol|t katársa a Tett és Ma cimü folyóiratoknak s később Komját Ál Hevesi Gyulával és Révai Józseffel együtt az Internacionálé cin munista folyóiratnak. A magyar kommünben aktivén résztve; a budapesti Központi Munkástanács tagja, majd vörösltatona, a ház parancsnoka és a diktatúra bukása után Becsbe emigrá líezdve irodalmi munkásságának él. Bécsben verseskönyvet ad k: folyóiratot, melynek szerkesztője és kiadója.
1932-töl 1939-ig Bécsben, Zürichben, Párizsban,AsMoszkvába újból Párizsban él és Írásai jelennek meg francidiű, németül, különböző lapokban és folyóiratokban.
1939. szeptemberében visszatér Jugoszláviába, Boszniábai olaszok letartóztatják, majd internálják. KözvetlenuR'fez olasz, letétel után Likában és Kordunban a Népfelszabadító Hadsereg találja meg a helyét.
A felszabadulás óta Zágrábban él és azóta megjelent kony gyárul: „A vasút", „Tizennégy nap", „Akik nem tudják,'»mi fáit Ij a szemérem", „Kisértet járja be Európát", „Elitéltek", „A mi i-h> forradalmunk". Horvátul a fentemiitett könyveken kivül megjel „Pripovjetke", „Knjizevne studije", „Aronova ljubav". Könyv eddig még nincsenek összegyűjtve különböző tanulmányok éii melyek részben egyes líönyvekhez előszóként Íródtak, részben lyoiratokban és napilapokban jelentek meg. 1950 óta a JugoszWv Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja. '
vttil-l ' tl'l il| I ,1 ' 'J!
, in • '','í
, • y ¦¦II V ¦ ( .1
'l!: ' n ' 11 I
f I .w'
i'iM i , I' ' ' 1 ' M ! ¦ Í ; . n i
• I I ''1 \ I , , í , ' 1 n I I , I
it I I i 1 U 1 ; . 1
fi f li

i '' I 1;', .'1
1
, .!1 ' i' 11': ' i 1.' I ¦ i'
i J r^v I ' ,! i , ' ''
• . ' 'r ¦ 1 .1' t ' I ' 1 i ) '
ii 'ií i'í A'' i--feií-'V'
i'^ ll
.! í i

!li li
'i'M
feM

Elolvastam ezeket az elso fejezeteket és különösen a XI. fejezetet, amely mélységesen megdöbbentett Mi. én és a feleségem, (akit az ön műve az első soroktol megragadott) bámulattal adózunk e reszle-lek lélektani gazdagságának, annak a szabad és széles intelligenciának, amely a forradalmi akcióban a modern ember leglélekbemarkolóbb problémáit veti fel, és tárgyalni képes őket ilyen eleven és sohasem elvont módon.
Súlyos betegen nem telik időmből, hogy a mű hátralévő részét németül elolvassam De ha a mű többi része nem marad e mögött a három francia fejezet mögött, (s minden ok megvan arra, hogy ezt feltételezzem), nem kétséges semmiképpen: az Ón műve nagy és e kor alkotásai sorában a legjobbak közt foglalja el helyét.
Romáin Rollaad
Részlet ez egy levélből, amelyet Romáin Rolland, a pszichológiai legény halhatatlan művésze intézett Sinkó Ervinhez az „Optimisták" lefordított fejezeteinek elolvasása u-tán. Romáin Rolland-t a huszadik század első felében a világirodalom egészen kivételes magaslatára emelte írásművészete s az írók és olvasók hódolata. Elismerése, amellyel Sinkó Ervin nagy regényének, az „Optimistáknak" adózik, így a modem regényírás egyik legnagyobbja részéről hangzott el. És hogy menynyire őszinte megbecsülésből fakad, mennyire az irodalom, az igazi művészet megbecsüléséről van szó, azt tanúsítják azok a körülmények, a-melyek között ennek a levélnek a megírására sor került.
Az „Optimisták" német és francia fordításának kéziratát Károlví Mihály küldte el Romáin Rolland-nak hogy segítségét kérje a párizsi kiadonal. A nagy író előbb csak rövid levélben felelt Károlyi Mihálynak. Minden elismerése mellett o-lyan volt a levél, mintha a legnagyobbak kötelező udvariaskoL.3a
íratta volna meg és hivatkozott is arra, hogy naponta tömegével érkeznek hozzá kéziratok. De néhány nap múlva Romáin Rolland közvetlenül Sinkó Ervinnek írt; ekkor már feltámadt lelkiismerete arra késztette, hogy ne csak futólag belenézzen . a beküldött kéziratba, hanem csakugyan el is olvassa és Sinkó Ervin regénye olyan elragadtatással töltötte el, hogy sietett ennek kifejezést adni. Ekkor írta le azokat a felelősségtől áthatott sorokat, azt, hogy e művet a mai világirodalom legnagyobb alkotásai közé sorolja.
S az „Optimisták" valóban az. Lélektani regény, de cselekménye nem elvont, s pusztán a lelki bonyodalmakból táplálkozó. Tele van eseménnyel, történéssel, fordulattal, tele mindazzal, ami az első világháború befejezését követő forradalom izgalmas és válságos napjaiban történt. Mindezt magasabbrendű művészettel, a lelki mozzanatok kivetítésének példátlan gazdagságával tárja az olvasó elé és intelligenciáját, szabadon szárnyaló képzeletét, érdekes írásmódját át és áthatja a valóság és a megelevenítő erő. Egy korról ír, korszakról, amelyről több mint két évtizeden át rémképet festettek a történelem-hamisítók; így akarták elhitetni magukkal azokkal a tömegekkel, amelyeknek lelkéből fakadt az 1918-19-es forradalom, hogy ez a forradalom merénylet volt a nagymagyar ábrándország ellen. Sinkó Ervin az író művészi ítélőszéke elé idézi ezt a történelemhamisítást és néhány ember sorsán keresztül megmutatja, hogyan robbant ki a tömegek szive mélyéről az az elszánt akarat, hogy végetvessenek rabságuknak.
Mozgalmas, lenyűgözően érdekes regény az „Optimisták". Maga Sinkó Ervin írja róla, hogy élete főműve és nem hiszi, hogy hátralévő éveiben még valaha is ilyet alkothat. A hazai magyar olvasó pedig azzal a büszkeséggel veheti kezébe, hogy korunk legnagyobb alkotói a modern regényírás legkiválóbb művei közé iktatják az „Optimistákat".

¦¦ 'III!
iilspi
'¦. sH-. i'ií"-'' I 1 ili".

i
U:

1' T'
ll i
Ivltl"-, 'ím '"¦( ¦¦l'.i il! Cf.
Ml, ¦ il l"

ijl ll .r (¦ I,, ,1:1'. :' V" l
Í, lílkí'!,*','.Viiüll

' , I. '. '



Vissza