"Őrizzétek meg őrizetemet..."

Fülszöveg

<J i: iT
I, ,11
i'tV'ii',
mfm

1'' irr-
'1 rl u-
.1 '•n)
11 i.' aIiY 1
mm
,r ¦
fe^i-'iV'''
A kötet, melyet nz olvasó kezében tart, az elmúlt néhány évben született írásaimat tartalmazza. Egy részük már meLjelent nyomtatásban, folyóiratokban, illetve konferenciakötetekben, néhány pediLi most lát először napvilágot. A tanulmányok mindegyike a rabbinikus hagyomány egy-egy szegmensét járja körül. Az első, mely egy készülő nagyobb munka első fejezete lesz, a bűn és az érte járó büntetés paradigmájának megnyilvánulásait elemzi a zsidó történelem drámai fontosságú csomópontjai kapcsán. A második a rabbinikus hagyomány történetíráshoz való viszonyát, illetve a rabbinikus történetírás és kronológia néhány kérdését teszi vizsgálat tárgyává. A harmadik tanulmány a zsidó liturgia, az egyes imaszövegek, illetve az egész imarend struktúrájának talmudi alapjait bontja ki. A negyedik a zsidó folklór területére kalauzolja az olvasót: ^zent folklórként" mutatja be a rabbinikus... Tovább

Fülszöveg

<J i: iT
I, ,11
i'tV'ii',
mfm

1'' irr-
'1 rl u-
.1 '•n)
11 i.' aIiY 1
mm
,r ¦
fe^i-'iV'''
A kötet, melyet nz olvasó kezében tart, az elmúlt néhány évben született írásaimat tartalmazza. Egy részük már meLjelent nyomtatásban, folyóiratokban, illetve konferenciakötetekben, néhány pediLi most lát először napvilágot. A tanulmányok mindegyike a rabbinikus hagyomány egy-egy szegmensét járja körül. Az első, mely egy készülő nagyobb munka első fejezete lesz, a bűn és az érte járó büntetés paradigmájának megnyilvánulásait elemzi a zsidó történelem drámai fontosságú csomópontjai kapcsán. A második a rabbinikus hagyomány történetíráshoz való viszonyát, illetve a rabbinikus történetírás és kronológia néhány kérdését teszi vizsgálat tárgyává. A harmadik tanulmány a zsidó liturgia, az egyes imaszövegek, illetve az egész imarend struktúrájának talmudi alapjait bontja ki. A negyedik a zsidó folklór területére kalauzolja az olvasót: ^zent folklórként" mutatja be a rabbinikus hagyományban gyökeredző zsidó gasztronómiát és „népviseletet". Az ötödik az érzékszervek szerepét vizsgálja a TANACnban és a rabbinikus hagyományban. A hatodik a Tóra ,fóldrajzának'' két kérdésére keresi a választ: hol volt az Éden kertje, és hol volt Ur Kászdim. Ezt a rabbinikus történetírás egy izgalmas példája követi: hogyan dolgozódik ki az Edom-Róma azonosítás történeti háttere midrási szövegekben. Az utolsó előtti írás 19. és 20. századi zsidó apologetikus szövegekből válogat, szembesítve ezeket a rabbinikus hagyomány vonatkozó megállapításaival. A kötet befejező tanulmánya a 19. század derekán színre lépő magyarországi „ultra"-ortodoxia ideológiájának rabbinikus gyökereit mutatja be, megcáfolva az ennek az ideológiának modern kritikája által felhozott (ellen) érveket. Vissza