Kerttervezés

Története és gyakorlata

Szerző

Ormos Imre

'Ormos Imre: Kerttervezés ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	523 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókat, ábrákat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kerttervezésnek feladata az, hogy a kertépítési munkához szükséges terveket elkészítse. A Magyar Tudományos Akadémia kertészeti bizottságának megállapítása szerint: "A kertépítés a kertészeti termelésnek az az ága, amely egészségügyi és díszítő célra, emberek ott-tartózkodására vagy csupán gyönyörködtetésére rendelt ültetvények előállításával foglalkozik, beleértve az elsősorban növényanyagokból álló létesítményeknek, azok jó fejlődésének és legjobb felhasználhatóságának érdekében szükséges egyéb (holt anyagú, műszaki, és építési jellegű) berendezéseket is.
Kerttervezési tanulmányaink során tehát egészségügyi és díszítő célú kertek tervezése lesz a feladatunk. A termelési célra szánt kert, gyümölcsös, szőlős és zöldséges kertek tervezésére nem terjeszkedünk ki. E kerteket agrotechnikai és üzemtani meggondolások alapján rendezzük be. Ilyen szempontok vezetnek bennünket mind a termelési program felállításakor, az ültetendő növénynemek, fajok és fajták kiválasztásakor, mind a terület, a megfelelő talaj és fekvés megkeresésekor. Üzemtani szempontok alapján, agrotechnikai lehetőségek figyelembevételével történik a táblák méretének, a sor- és tőtávolságoknak meghatározása, amikor az ültetett növények igényei mellett a legcélszerűbb, leggazdaságosabb megművelésre vagyunk tekintettel. Munkánkban felhasználjuk azokat az ismereteket, amelyeket kerttechnikai tanulmányaink során szereztünk. A kerttervezési munkában is támaszkodnunk kell az ott tanult műszaki és építési ismereteinkre, úgyszintén a kerttervezés főanyagának, a növényzetnek életigényeit, sajátságait, ápolását tárgyaló dísznövénytermesztési és dendrológiai tanulmányainkra. Mindezek a kertépítésnek nélkülözhetetlen mesterségbeli részét képezik, a kerttervezés során viszont ezen túlmenően a kert egészének megformálását, az életfeltételeinek biztosítása folytán jól fejlődő növényzet, a műszaki követelmények kielégítése folytán szilárd és tartós holtanyagú alkotóelemek elrendezését végezzük el. Ez művészi tevékenység, tanulmányaink tárgya tehát a kertművészeti tervezés. Vissza

Tartalom

Művészet, kertművészet	11
Bevezetés	11
A művészetről általában	11
A művészet és tudomány viszonya	12
A kétféle megismerés folyamata	13
Érzéki megismerés	13
A gondolkodás jelentősége	13
A művészi feldolgozás	14
A művészi feldolgozás helytelen útjai	14
A realizmus művészete	14
A szocialista realizmus a kertművészetben	15
A kertművészet célja	15
Tartalom és forma	16
A tartalom és forma helyes viszonya	16
A tartalom és forma helytelen viszonyai	16
A művészeti ágak	17
A művészetek csoportosítása	18
A kertművészet helyzete a művészetek között	18
A kertművészet feladata	18
A művészettörténeti tanulmányok jelentősége	19
A stílusok felosztása	21
A stílusalakító tényezők	22
Történeti áttekintés	25
A történelem előtti kor	25
Ókor	26
Egyiptomiak	26
Kertek	26
Építészet	29
Babyloniaiak és asszírok	30
Kertek	30
Építészet	32
Perzsák	32
Kertek	32
Építészet	33
Izraeliták	33
Indiaiak	34
Kertek	34
Építészet	35
Kínaiak és Japánok	35
Kínai kert	35
Japán kert	37
Építészet	40
Görögök	40
Kertek	40
Építészek	44
Rómaiak	45
Kertek	46
Plinius kertleírásai	46
A lakóház kertje	47
Városi zöldterületek	49
Építészet	50
Bizánc	51
Izlám	52
Kertek	53
Építészet	55
A román és gót művészet korszaka	55
Kertek	55
Építészet	59
A renaissance kora	60
A renaissance kert Itáliában	61
A renaissance kert Európa más országaiban	68
A renaissance építészete	73
A barokk kor	74
A barokk kor kertjei Itáliában	74
A barokk kor kertjei Franciaországban	80
André Le Notre	81
Versailles kertjének leírása	81
A francia barokk kert jellegzetességei	85
A barokk kor egyéb kertjei Franciaországban	87
A barokk kert Európa más országaiban	88
A Franciaországon kívüli barokk kertek stílussajátosságai	95
A barokk kor kertművészeti irodalma	96
A barokk kor építészete	97
A tájképi kert	98
Előzmények	99
Első kísérletek	100
A festői kert	100
A szentimentális kert	102
Repton és Pückler	104
A gyűjteményes kert	107
Fejlődő kapitalizmus korának művészete	108
A 19. század építészeti stílusai	108
Az imperializmus korának művészete	109
A 20. század építészete	109
A 20. század kertművészete	110
A kertművészet és építészet története a Szovjetunió területén	111
A kertművészet a Nagy Októberi Forradalom előtt	111
A szocializmus kertművészete	115
Az építészet a Nagy Októberi Forradalom előtt	116
A szocializmus építőművészete	116
A kertművészet Magyarországon	118
A kerttervezés mai szempontjai	129
Eszmei szempontok	130
Tartalmi rész	130
A természet mint tartalmi tényező. A növény, mint az élő természet része és képviselője	130
A természet és a táj lélektani hatásai	130
A növényanyag szerepe a művészi feldolgozásban	131
A kert használati célja	133
Kifejező motívumok szükségessége	134
Formai rész	134
Gyakorlati szempontok	134
Használati szempontok	135
Kertészeti szempontok	135
Műszaki szempontok	135
Gazdaságossági szempontok	135
A tájképi és az architektonikus kert	137
Általános megjegyzések a kerttervezésről	142
A kertművészeti kompozíció	145
A kerti kép kialakulásának feltételei és körülményei	146
A látás	147
A kerti kép elemei és kapcsolataik	148
A szín	148
A táj színe	148
A színek és színrendszerek	149
A színek meghatározása összehasonlítás útján	150
A színmérés	151
A színek meghatározása névvel	152
A színek érzékelése	152
A színek összhangja (harmónia)	153
A színek hatása	154
A forma	156
A pont	157
A vonal	159
A felület	160
A tér	161
A tér felfogása	162
A zártság és áttekinthetőség	165
A test	167
Alakok, kötések	169
Nagyság és kicsinység benyomása	169
Szemléletes szám	171
Sokaság	172
Ellentét vagy kontraszt	172
Arány és lépték	172
Ismétlés	178
Szimmetria	178
Szemléletes közép és egyensúly	183
Ritmus	183
A felületek alakítása	184
A felületek osztása, tagolása	186
A tér alakítása	189
A tér méretarányai	191
A térfalak anyaga	195
A térforma irányulása	196
Térkapcsolatok	197
Az anyag	198
A funkció	201
A kompozíciós munka	202
A kertművészeti kompozíció néhány sajátos vonása	203
Térkompozíció	206
A kompozíciós eljárások megtanulása	206
A kertművészeti alkotás szemlélője	210
A kert alkotóelemeinek alakítása	210
Terepalakítás	213
Az új felszín kialakítása	213
Gazdaságosság	213
Kötöttségek	214
Irányelvek	214
Architektonikus kert	215
Téralakítás	216
Áttekinthetőség	218
Tájképi kert	220
Elfedés	221
Dekoratív földmunkák	222
Rézsűk	222
A munkamódszer	223
Támfalak	227
Utak	228
Kocsiutak tervezésének műszaki kérdései	230
Általános szempontok	231
Az út részei	231
A keresztszelvény követelményei	232
Az út tengelye	233
Az út alaprajzi követelményei	235
A hosszmetszet követelményei	235
A legjobb nyomvonal felkeresése (traszirozás)	236
Tervezés és kitűzés	239
Gyalogutak tervezésének műszaki kérdései	240
Kerti utak tervezésének műszaki kérdései	241
Lépcsők	242
A víz alkalmazása	248
A víz formál az architektonikus kertben	258
A víz alkalmazása tájképi kertben	259
Kövek, sziklakertek	266
A kőzetek előfordulási formái	268
Sziklacsoportok építése	270
A mértani kőkert	271
Virágrács, lugas, kertiház	273
Típusok	274
Elhelyezés, alakítás	276
Kiskert-telepek kerti házai	274
A kert felszerelése	279
Kerítés	279
Padok	279
Virágládák az épületeken	283
Kertek világítása	284
Használati világítás	285
Hatáskeltő világítás	286
Szobrok és más plasztikai díszek	286
A szobor a kertművészeti kompozíció szolgálatában	287
Az önálló érvényesülésre rendelt szobor	288
A környezetalakítása: útvezetés	291
A növények alkalmazása	292
Fák	293
A fák mint a téralakítás eszközei	295
A fák tömeges ültetése	296
A facsoport	296
A fasor	297
Magányosan álló fák	298
Cserjék	299
Csoportok, solitairek	299
Sövények	301
Rózsák	302
Örökzöld cserjék	303
Fenyők	303
Futónövények	304
Pázsit, gyep	304
Virágfelületek	305
Évelők	311
Egynyáriak	313
Kiültetési tömegnövények	313
Anyagszükséglet	314
Hagymás és gumós növények	314
Páfrányok	314
Mocsári és vízinövények	314
A parterre	315
Szélvédő ültetések	315
Városépítés, városrendezés	317
Történeti áttekintés	318
Ókor	319
KÖzépkor	319
Újkor	320
A városépítés a Szovjetunióban	321
A városépítés Magyarországon	322
Településtervezés	323
A települések osztályozása	324
A településtervezés műszaki-gazdasági előkészítése	325
A város területének felhasználása	326
Lakóterület	327
Ipari terület	328
Zöldterület	328
Mező- és kertgazdasági területek	328
Közintézmények területe	329
Különleges rendeltetésű területek	329
Közlekedési és forgalmi területek	329
A lakóterület tagolása	329
A városi utak és terek	333
A budapesti Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezései	335
Városi zöldterületek	339
Történeti áttekintés	339
A mai szovjet városok zöldterületei a forradalom előtt és után	340
A közkertek története Magyarországon	341
A város éghajlata	342
A városi zöldterületek jelentősége egészségügyi szempontokból	343
A városi ültetvények hatása a levegő portartalmára	343
A növényzet hatása a levegő baktériumtartalmára	344
A városi ültetvények hatása a levegő páratartalmára	345
A városi ültetvények hatása a levegő hőmérsékletére	345
A növényzet hatása a levegő kémiai összetételére	346
A növényzet hatása a levegő mozgására	347
A növényzet hatása a zaj terjedésére	347
A növényzet hatása a rázkódások, rezgések terjedésére	348
Városi zöldterületek tervezése	348
A zöldterületek célja	348
A zöldterületek elosztása a város területén	348
A zöldterületek csoportosítása	353
A zöldterületek fajtái	353
A zöldterületi igény és kielégítettség	354
A zöldterületek költségei	356
A kerttervezés különféle feladatai	359
Városi terek díszkertjei	359
Üdülő parkok	374
Gyermekparkok, gyermekjátszóterek	387
Elhelyezés, alakítás	387
Felszerelés	390
Fasorok, sétányok, egyes fák, facsoportok	391
Utcafásítás	392
Bulvár és sétány	394
Növényanyag	396
Vezetékek	398
Szigetek, egyes fák	398
Előkert	399
Kultúrparkok	401
Sportparkok	404
Elhelyezés	405
Parkosítás	407
Sporttelepek szabványa	407
Teniszpályák	409
Szabadtéri színpad	409
Szánkapályák	410
Uszodák és partfürdők	410
Középületek kertjei	411
Az iskola kertje	412
Az óvoda, a bölcsőde és a napközi otthon kertje	414
A kultúrház kertje	417
Vendéglátó üzemek kertjei	422
A kórház kertje	425
Lakóépületek kertje	430
A soklakásos (kollektív) lakóházak, lakótömbök kertjei	430
Üdülőházak, munkásszállók kertjei	442
A családi lakóházak kertjei	450
A tetőkert	472
Erdőparkok	473
Védőterületek	474
Botanikus kertek, iskolakertek, állatkertek	475
Történeti visszapillantás	475
Botanikus kertek tervezése	476
Úttörő táborok	478
Állandó kiállítási terület	479
Erdők	479
Kertészeti és mezőgazdasági termelőterületek	480
Országutak fásítása	480
Az alakítás elvei	481
Hófúvások elleni védelem	482
A növényanyag megválasztása	483
Humuszgazdálkodás	484
Vasutak fásítása	484
A munkahely kertesítése	486
Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek központjai, gépállomások, faluk	491
Kertesítés a lakótelepüléssel kapcsolatban	491
Kertesítés az üzemi épületekkel kapcsolatban	493
Falufásítás	494
Repülőterek	495
Temető	495
A temető tervezése	496
Technikai berendezések	498
A sírmezők	499
A sírhely és síremlék	500
A kerttervezés munkamenete	505
A tervezés szellemi folyamata	505
A tervezés szakaszai	505
A tervrajz	509
Az alaptérkép	509
A lépték	509
A rajz elkészítése	509
A rajztechnika	510
Színezés	514
A rajzeszközök	515
Költségvetések készítése	516
Az építészeti alakítás alapfogalmai	517
Források és irodalom	519

Témakörök

Természettudomány > Növényvilág > Kertépítés, parképítés

Ormos Imre

Ormos Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ormos Imre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem