| Előszó | 9 |
| Általános irodalom | 13 |
| A genetika fő irányzatai | 17 |
| Az ellentétes irányzatok fokozott kiéleződése a biológiában | 18 |
| A főkérdések, amelyek közül az ellentétek kicsúcsosodtak | 19 |
| A vitás kérdések jelenlegi állása | 24 |
| Irodalom | 27 |
| Az élet eredete | 29 |
| Az élet lényege | 29 |
| Az élet eredetére vonatkozó elméletek | 33 |
| Az élet kozmikus előtörténete | 34 |
| A Föld állapota az élet keletkezése idején. Az ősatmoszféra és őshidroszféra | 37 |
| Láncmolekulák, makromolekulák képződése | 46 |
| A tér- és időbeli rendezettség kialakulása | 52 |
| Az anyagcsere és az anyagcserére épülő elemi folyamatok kialakulása | 57 |
| Irodalom | 59 |
| Az örökléstan alapfogalmai | 63 |
| Az örökléstan tárgya és az öröklődés fogalma | 63 |
| Az örökléstan alapfogalmai | 64 |
| A genetikában használatos egységek | 66 |
| Az öröklődés és a környezet | 68 |
| Az öröklődés megváltozásai | 69 |
| A genetikai szintek | 70 |
| A genetikában használatos jelölések | 70 |
| A genetikai módszerek | 71 |
| Irodalom | 72 |
| A szaporodás szerepe az átöröklésben | 73 |
| A szaporodás fogalma és genetikai jelentősége | 73 |
| Reprodukciók, az új szervezet létrehozásának újraképződéses formája | 75 |
| A gamogónia és fő formái | 75 |
| Szomatogónia. Vegetatív sejtek (setjrészek) részvételével történő ivaros szaporodás | 85 |
| A gyarapodás vagy proliferáció fő formái. Vegetatív propagáció | 87 |
| A reprodukció - proliferáció váltakozása és a nemzedékváltakozás | 89 |
| Irodalom | 90 |
| A kombinációs öröklődés elemi szabályai | 92 |
| A hibrid-szervezetek genetikai elemzése | 92 |
| A monohibirdek öröklésmenete | 93 |
| A Piusm típusú, heterodinamiás öröklődés | 93 |
| A Mirabilis típusú, homodinámiás öröklődés (intermedier átöröklés) | 97 |
| Az ember MN szerotípusának öröklődése | 99 |
| Az ember mendelező bélyegei | 99 |
| A tetrádelemzés | 102 |
| A dihibridek öröklésmenete | 104 |
| Heterodinámiás öröklésmenet dihibridekben | 104 |
| Dihibridek homodinámiás öröklésmenete | 106 |
| A dihibridek tetrádanalízise | 107 |
| Magasabb hibridfokok öröklődése | 107 |
| Trihibridek | 107 |
| Petrahibridek | 108 |
| Polihibridek | 109 |
| A keresztezési eredmények F2 utáni nemzedékekben | 109 |
| Az egyszerű mendelezéstől való eltérések | 110 |
| A letális kombinációk (2:1 vagy 1:2 arány) | 110 |
| A két faktorpár kölcsönhatásából adódó módosulások általános sajátosságai | 113 |
| Kettős dominanciából eredő öröklésmenet és a genetikai reverzió (9:3:3:1 hasadási arány) | 114 |
| Az egymással változó (alternáló) domináns faktorokra jellemző öröklésmenet (9:6:1 hasadási arány) | 115 |
| Egymást kiegészítő (komplementer) faktorok (9:7 hasadási arány) | 116 |
| Egymással ellentétes irányban ható faktorok (9:3:3:1 és 10:3:3 hasadási arány) | 118 |
| Azonos akciójú kettős faktorpár (diméria) öröklésmenete (15:1 hasadási arány) | 119 |
| A szupresszió vagy episztázis - hiposztázis jelenség (9:3:4 és 12:3:1 és 13:3 arányok) | 120 |
| A kombinálódás hiánya és korlátai | 124 |
| Irodalom | 125 |
| Az átöröklési folyamat sejttani alapjai | 127 |
| A biostruktúra genetikai jelentősége | 127 |
| A sejtmag alkotórészei | 128 |
| A kromoszómák | 128 |
| A sejtmagocska (nukelólusz) | 132 |
| A maghártya | 132 |
| Az altípusos sejtek magja | 133 |
| A sejtmag kémiai össztétele | 134 |
| A kémiai összetevők megoszlása | 134 |
| A dezoxiribonukleinsav-molekula és genetikai szerepe | 135 |
| A ribonukleinsav jelentősége a sejtmagban | 136 |
| A sejtmag fehérjéi | 137 |
| Az extranukleáris sejtalkatrészek | 137 |
| Az alapplazma (hyaoloplazma) | 137 |
| A mikroszómatestek | 138 |
| Mitokondriumok (kondrioszómák) | 139 |
| A növények zöld színtestecskéi | 141 |
| A volutinszemcsék (metakromatikus granulumok) | 142 |
| A kinetoszóma | 142 |
| A Golgi-féle készülék | 142 |
| A sejtosztódás | 142 |
| A számtartó osztódás | 142 |
| A szabályostól eltérő mitotikus osztódások | 145 |
| A számcsökkentő osztódás | 148 |
| A meiózis speciális formái | 152 |
| A gerincesek petéjének "lápakefe" kromoszómája | 153 |
| A fehérjeszintézis és az átöröklés információs elmélete | 154 |
| Irodalom | 161 |
| A kromoszómabeli lokalizáció és az általános kapcsolási jelenség | 167 |
| A szabad kombinálódások korlátozódásai | 167 |
| Az ivar öröklődése és az ivari differenciáció | 167 |
| A szexkromoszómák szerepe az ivar meghatározásában (2X-1X-kontroll) | 168 |
| Az ivarmeghatározás és ivari differenciáció összetettebb formái | 173 |
| A szexkromoszóma evolúciója | 182 |
| Az ivar kialakulásának általános genetikai elmélete | 183 |
| Az ivari kromoszómához kapcsolt (gynephor) öröklődés | 188 |
| Az X kromoszómához kapcsolódó öröklődés | 190 |
| A Z kromoszómához kapcsolt öröklődés) | 194 |
| Az Y (illetve W) kromoszómához kapcsolt öröklődés (holandrikus öröklődés) | 195 |
| Az ivarhoz kötött öröklődés (szex-limited inheritance) | 195 |
| Az ivari kromoszómához kapcsolódó öröklődés rendellenes formái | 196 |
| A szűkebb értelemben vett kapcsolás (linkage) és faktorcsere | 199 |
| A kapcsolás fogalom és megállapításának módjai | 199 |
| A vonalas elrendeződés és a kapcsolási vagy genetikai térképezése | 204 |
| A mitolikus faktorcsere és a térképezése | 210 |
| Irodalom | 211 |
| Mennyiségi (kvantitatív vagy metrikus) bélyegek átöröklése | 216 |
| A mennyiségi bélyegek általános jellemzése | 216 |
| A mennyiségi bélyegek átöröklésének főbb típusai és feltételezhető mechanizmusai | 217 |
| Polifaktoros átöröklés | 217 |
| Allélsorokon és allélek komplexein alapuló fokozatos átöröklés | 225 |
| Az intramolekuláris rekombinációk | 232 |
| A kromoszómaszám változásai és a mennyiségi bélyegek alakulása | 233 |
| Az extrakromoszómás tényezők szerepe és a mennyiségi bélyegek anyai irányú eltolódása | 235 |
| A mennyiségi bélyegeket befolyásoló általános tényezők. A hibridek éltrevalósága és a heterózis | 236 |
| Irodalom | 238 |
| A kromoszómaszám megváltozásaival összefüggő genetikai jelenségek (Polyploidia) | 242 |
| A poliploidia fogalma és előfordulása a természetben | 246 |
| A kromoszómaszám-változások általános kísérőjelenségei | 246 |
| A poliploidok megjelenési formái | 247 |
| A poliploidia genetikai jelentősége | 250 |
| Az euploidia genetikai képe | 251 |
| Az aneuploidia formái és genetikai jelentőségük | 251 |
| A poliploidia eredete | 263 |
| Mesterséges poliploidok előállítása mechanikai és kémiai beavatkozás útján | 264 |
| A távoli (interspecifikus és intergenetikus) hibridizáció és a nemkeresztezhetőség leküzdése | 265 |
| Irodalom | 268 |
| Az extrakromoszómás (citoplazmás) tényezők szerepe az átöröklésben | 272 |
| Az extrakromoszómás átöröklés fogalma és kimutatásának módszerei | 272 |
| Az extarkromoszómás öröklődés főbb típusai | 279 |
| A mitokondrimuszokhoz kötődő átöröklési jelenségek | 279 |
| A plasztiszokhoz fűződő extrakromoszómás öröklődés | 279 |
| Genoidok | 286 |
| Az alapplazma genetikai szerepe. Hímsterilitás | 289 |
| Irodalom | 291 |
| Mutációk vagy határozatlan irányú genetikai megvátozások | 298 |
| A mutáció fogalma és megjelenési formái | 298 |
| Szerkezeti aberrációk vagy strukturális mutációk | 301 |
| Pontmutációk (transzgenációk) | 311 |
| A szituszokban fellépő mutációk (szekvenciamutációk) | 326 |
| Szomatikus mutáció | 327 |
| A mutációk kimutatása | 327 |
| A letális mutációk kimutatása | 328 |
| A faktorcsere bizonyítási eljárása | 330 |
| A biokémiai mutációk, táplálkozási hiánymutációk kimutatása | 332 |
| A mutációkat kiváltó tényezők | 333 |
| A sugarak szerepe a mutációk keletkezésében | 334 |
| Vegyi anyagok szerepe a mutációk kialakulásában | 338 |
| A mutációk gyakorisága és a gyakoriságot befolyásoló külső körülmények | 342 |
| Az élővilágot fenyegető sugárveszély | 345 |
| A konverzió (transzmutáció) | 347 |
| Irodalom | 350 |
| Az átöröklés irányított megváltozásai | 356 |
| Közvetlen alkalmazkodások | 356 |
| Homeosztázisok | 358 |
| Akklimatizáció | 358 |
| Naturalizáció | 359 |
| Tartós módosulások | 360 |
| Öröklődő ontogenetikus megváltozások | 360 |
| Az ellenállóképességben belálló változások, irányított rezisztencia | 367 |
| Allometriás megváltozások | 369 |
| A begyakorlottság örökölhetősége | 370 |
| A szövetek genetikai különbözőségén alapuló megváltozások | 371 |
| A szakaszosság megváltozása a növényekben | 372 |
| A szakaszosság megváltozása az állatvilágban | 375 |
| Ivaros és ivartalan keresztezéssel kombinált irányított alkalmazkodások | 377 |
| A kombinált irányított megváltozások jellege | 377 |
| A konzervativizmus leküzdése | 378 |
| A dominálás irányíthatósága és az ivaros hibridek felnevelése | 378 |
| A dominálás irányíthatósága | 378 |
| A korai ontogénia és az anyai hatás jelentősége | 380 |
| A fenorekapitulációs irányíthatósága | 381 |
| A hibridek nevelhetősége | 382 |
| A preferenciális megtermékenyülés irányító jellege | 385 |
| A vegetatív hibridizáció szerepe az irányított megváltozásokban | 389 |
| Irányított genetikai megváltozások baktériumokban | 393 |
| A baktérium konjugációja és a koordinált rekombináció | 394 |
| A baktérium-transzformáció | 397 |
| Vírusok közvetítésével kialakuló irányított megváltozások | 402 |
| A lizogénia | 404 |
| A transzdukció | 408 |
| A kolicinogérian (batericinogénai) | 413 |
| Indukált szintézisek | 415 |
| Az indukált enzimszintézis fogalma | 415 |
| Az indukált enzimszintézis biológiai jelentősége | 416 |
| Az enzim-indukció mechanizmusa | 418 |
| Az enzimindukció és a baktériumpermeázok | 425 |
| Irányított mutációk | 430 |
| A biokémiai adaptogenezis elmélete | 432 |
| Irodalom | 433 |
| Példák a genetika gyakorlati alkalmazása köréből (dr. F. Dániel Ágnes) | 443 |
| A genetika alkalmazási területei általában | 443 |
| A nemesítési módszerek főbb típusai | 445 |
| Irodalom | 461 |
| Szerzők névsora | 643 |
| Betűrendes tárgymutató | 474 |