Örökléstan és a nemesítés alapjai

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'N. V. Turbin: Örökléstan és a nemesítés alapjai ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	345 oldal
Sorozatcím:	Agrártudományi Egyetem tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az öröklöttség és változékonysága
A micsurini örökléstan és fő vonásai	3
Két ellentétes irányzat az öröklődés tanulmányozásában	3
A mendelizmus-morganizmus tarthatatlansága	6
A mendelizmus-morganizmus: az imperialista burzsuázia reakciós ideológiájának szüleménye	9
A micsurini örökléstan a korszerű materialista biológia elméleti alapja	11
Az öröklöttség és változékonyságának lényege	15
Az öröklődés lényege	15
A változékonyság lényege	16
Az öröklöttség tanulmányozásának módszere	18
Hogyan tanulmányozta Liszenko az ősziség és tavasziság sajátságának öröklődését	20
Az öröklődő tulajdonságok átvitele és fejlődése	21
Az öröklődési lehetőségek növekedés és fejlődés útját realizálódnak	22
A növekedési és fejlődési jelenségek lényege	23
A növekedés és a fejlődés: nem azonos fogalmak	23
A növekedés, mint önmagához hasonlók közvetlen létrehozása	23
A fejlődés, mint önmagához hasonlók létrehozása az átalakulások hosszú láncolatán keresztül	24
A növekedéshez és a fejlődéshez szükséges körülmnyek összeesése nem minden esetben szükségszerű	26
A tulajdonságok és sajátságok öröklődési alapja fejlődés útján teremtődik ujjá	27
A szervezet sohasem realizálja összes öröklött lehetőségeit	28
Az anyagcseretípus megváltozása: az öröklöttség megváltozásának forrása	30
A tulajdonságok diszkrétsége a fejlődés és változékonyság folyamán	31
A fejlődés
A növények stádiumos fejlődése	35
A növények fejlődésének két oldala	35
A fejlődési feltételek iránti igények változása a növények egyedi fejlődésében	36
A stádium mint az egyedfejlődés meghatározott igénykomplexusú szakasza	36
A szervképződés stádiumos változások alapján folyik le	36
A fejlődés feltételei és a külső környezet nem egy és ugyanaz	37
A jarovizációs stádium	37
A jarovizációs stádiumbeli fejlődési szükségletek jellegét az ősziség foka határozza meg	38
A növények fejlődését a szükséges és a meglévő fejlődési feltételek aránya határozza meg	39
A jarovizációs stádium a csírázásnak indult magban is lefolyhat	40
A különböző mezőgazdasági növények vetés előtti jarovírozálásának feltételei	41
A jarovizációs stádium komplex feltételeket kíván	43
A fénystádium	43
Hosszú nappalos és rövid nappalos növények	45
A fénystádium igénykomplexusa	46
A stádiumok meghatározott sorrendben követik egymást	46
A stádiumos változások visszafordíthatatlanok	47
A stádiumos változások a tenyészőcsúcs osztódó szövetének sejtjeihez vannak kötve	49
A hajtás stádiumos különneműsége	49
A stádiumos változások összefüggése az anyagcserével	51
A stádiumos változások megszűnésének pillanata	54
A növényes stádiumos igényeinek változása a törzsfejlődést tükrözi az egyedfejlődés során	56
A növényi szervek képződése	57
A növények szervképzésének sajátosságai	57
A stádiumos változás - a növények szervképződésének alapja	60
A szervek fejlődésének feltételei	62
A forma és a funkció kölcsönös feltételezettsége a növények egyedi fejlődésében	65
A polaritás a szervek fejlődésében	67
Kölcsönös összefüggés (korreláció) a szervek fejlődésében	69
A szervek újraképződése a tenyészőcsúcsban a plasztikus anyagok állandó beáramlását kívánja	71
A növények szervképződése a növekedés és a fejlődés ütemének kölcsönös viszonya szabályozza	73
Az állatok fejlődési sajátosságai	76
Az állatok viszonya a külső környezeti körülményekhez	76
Az állatok fejlődésének sajátosságai	77
A stádiumos fejlődés törvényszerűségei és az állati szervezet	80
Az állatok növekedésének és fejlődésének főbb tényezői	83
Az állatok takarmányozaái és tartási körülményeinek szerepe	83
A szervek gyakorlásának szerepe az állat növekedési és fejlődési folyamataiban	90
A mezőgazdasági állatok növekedésének és fejlődésének irányítása nevelésük útján	93
Az öröklöttség és változékonyság a vegetatív szaporodásban
Az egyszerű öröklöttség és változékonyság	95
Az öröklődési formák osztályozása	95
A klón fogalma	95
Az egyszerű öröklöttség konzervativizmusa	97
A rügyváltozékonyság	98
A növényi szövetek genotipusos különbözősége	101
Az adventív rügyek fokozott változékonyságánek okai	104
Burgonyaklónok javítása nevelés útján	104
Klónszelekció	109
A vegetatív szaporítás alkalmazása a magtermeléssel szaporodó növények nemesítésében	109
A vegetatív hibridizálás	111
A vegetatív hibridizálás tudományos alapjait Micsurin és Liszenko dolgozta ki	111
A vegetatív hibridek előállítása	114
Az anyagcsere: a vegetatív hibridek öröklöttségének alakulási alapja	119
Az "oltásos chimaerák" kérdése	122
A vegetatív hibridizálás tudományos és gyakorlati jelentősége	124
Az ivaros folyamat
A megtermékenyítés lényege	130
Az ivaros folyamat alapvonásai	130
Az ivaros és vegetatív hibridek öröklődési formáinak közös jellege	132
A vegetatív és az ivaros hibridizáció közös élettani alapja	133
A megtermékenyítési folyamatok lényege	133
A metaxénia jelensége	134
A virágpor mint mentor	136
A megtermékenyítésben résztvevő apai sejtek mennyiségének jelentősége	137
Hogyan hoztak létre több apai alaktól eredő hibrid növényt?	138
Több apai sejt közös hatásának sejtélettani alapja	148
A keresztezés biológiai hasznossága	150
A keresztezés biológiai hasznosságának törvényét Darwin fedezte fel	150
Életrevalóság és öröklöttség - a szervezetek két különböző tulajdonsága	152
A gaméták különbözőségétől függ az utódok életrevalósága	154
A hibridek alkalmazkodóképessége igen széleskörű	156
Az utódok életrevalósága a gaméták biológiai megfelelőségétől függ	156
A pót-idegenporzás biológiai haszna	158
A kereszteződésből nincs haszon, ha a megtermékenyítés során nem érvényesül a kiválogatás	158
Micsurin a megtermékenyítés kiválogató képességéről	160
A megtermékenyülés kiválogató képességéről szóló micsurini elmélet fejlődése Liszenko munkáiban	162
A szabad megporzásból származó utódok közt túlnyomó az anyai öröklöttségű típus	165
Az idegen megporzó fajták öröklöttségének tartósságát biztosító feltételek	166
A megtermékenyülési kiválogató képesség öröklött jellege	168
Az anyai öröklöttség megerősödése szabad megporzáskor kiválasztás révén	169
A megtermékenyülés kiválogató képességének élettani alapja	169
A kiválogató megtermékenyülés révén öröklődő tulajdonságok biológiai hasznossága nem mindig esik egybe gazdasági hasznukkal	170
Az öröklődés törvényszerűségei a keresztezésnél
A dominálás lényege és e folyamat irányítása	172
A dominálás fogalma	172
A dominálás micsurini elmélete	173
A keresztezés alkalmával az öröklődés erejére ható körülmények	174
A hibrid tulajdonságaira és sajátságaire ható körülmények	178
A szülőpárok kiválogatása Micsurin tanítása alapján	180
Keresztezési párok kiválogatása a stádiumos analízis alapján	181
A dominálás irányítása a hibridek irányított nevelésével	184
A dominálás irányítása mentor módszerrel	186
Az előzetes mentor alkalmazása	188
Tulajdonságok újonan képződése a hibridekben	189
Hasadás	191
Miért egyöntetű a hibridek első nemzedéke	191
Vegetatív hasadás	192
A vegetatív hasadás példái	196
A parányi részek hasadása közelebb hozza egymáshoz a vegetatív és ivaros szaporodást	199
Az ivaros hasadás okai	204
A hasadás Mendel-féle statisztikai "törvényszerűségeinek' tarthatatlansága	205
A hasadás fejlődési körülményektől függ	208
Hasadás hibridizálás nélkül	210
A hasadás nem szükségképpeni következménye a hibridizálásnak	211
A kényszerkeresztezésből és a szabad idegenmegporzásból keletkező utódok viselkedésének különbsége	214
A hasadás a gaméták biológiai eltérésétől függ	215
A hasadás irányítása	215
Távoli hibridizálás	217
Néhány bevezető szó	217
Micsurin szerepe a távoli hibridizálás kérdésének tisztázásában	218
A távoli formák nem kereszteződésének okai	219
Anyanövénynek fellazított öröklöttségű szervezetet válasszunk	219
Az előzetes vegetatív közelítés módszere	222
A pollenkeverékkel való megporzás módszere	224
A közvetítő módszer	227
A távoli hibridek meddőségének okai	228
Évelők hibridjeinek nvevlése normális növekedésüket és fejlődésüket biztosító körülmények közt a meddőség leküzdéséről	229
A megporzó növények meddőségének leküzdése	230
Néhány megjegyzés a távoli állathibridek terméketlenségének leküzdéséről	231
A távoli hibridek formaképződésének sajátságai	231
A távoli hibridek citológiai sajátságai	232
Az öröklöttség megváltozásának okai és módjai
Kísérletekk a növények öröklöttségének irányított megváltoztatására	234
A változékonyság okának materialista és idealista felfogása	234
Darwin változékonyságra vonatkozzó nézeteinek helyes és hibás vonásai	235
Az öröklődés megváltozása mindig a külső körülmények hatásával adekvát	237
Az öröklődés konzervativizmusának fő oka - a szervezetnek az életfeltételek közti válogató képessége	238
Hogyan nyerünk fellazult öröklöttségű szervezeteket?	239
Az öröklöttség irányított megváltoztatásához ismernünk kell a szervezetnek a fejlődési körülményeket illető igényeit	239
Az őszi növények tavaszivá alakítására vonatkozó elméleti feltevések	240
A megváltoztató életfeltételeknek a megfelelő stádium végén kell hatniok	242
Az átalakítandó növények nevelési körülményeinek megválasztása	243
A "kiugrók" biológiája	245
A növények átalakítása során észlelhető eltérő kikalászolás oka a szövetek öröklődött minősége eltérése	248
Kísérletek a tavaszi növények őszivé változtatására	249
Az átalakított növények utódaiban jelentkező lendület a távoli hibridizálásra emlékeztet	250
A kemény búza átalakítása nevelés útján közönséges búzává	252
Az asszimiláció típusának megváltozása mint az öröklöttség megváltozásának alapja	252
A szerzett tulajdonságok öröklődésének feltétele	253
A változások létrejötte és azok átadása az utódoknak, a változákonyság kérdésének két oldala	253
A micsurini örökléstan harca a weismanizmussal a szerzett tulajdonságok öröklődésének kérdésében	255
Mennyiben bonyolult a szerzett tulajdonságok öröklődésének kérdése?	256
Kísérletek a szerzett megváltozások öröklődése kérdésének megoldására	259
A szerzett tulajdonságok öröklődésének foka attól függ, mennyire kapcsolódtak be a megváltozott testrész anyagai a szaporító sejtek képződésébe	265
Az ivarsejtek szilárdságának okai	266
A tulajdonságok változékonysága biológiai jelentőségüktől függ	267
A szerzett változások öröklődésének előmozdítása	268
A nemesítés feladatai és módszerei
A mezőgazdasági növények nemesítésének feladatai és módszerei	270
A nemesítés fogalma	270
A fajta fogalma	275
A nemesítő munka feladatai és irányai	275
A kiindulási anyag fogalma	276
A kiválogatás lényege	279
Tömegkiválogatás és egyedkiválogatás	284
A hibridizálás módszere	288
A vetőmagtermesztés feladatai és módszerei	292
A fajtacsere és a fajtafelújítás fogalma	292
A vetőmagtermesztés feladatai	293
Az elit fogalma	294
A vetőmagtermesztés rendszere	294
A javított vetőmag termesztésének módszerei	295
A heterózis vetőmag előállítása	295
Fajtánbelüli keresztezés	300
Fajtánbelüli szabad keresztezés	304
A mesterséges pótmegporzás	306
A térbeli elszigetelés kérdése	309
A vetőmagtermesztés fejlődésének jövője	310
Az állatnemesítés feladatai és módszerei	310
A nemesítő tenyészmunka fogalma	310
A fajta fogalma	314
Tenyésztő eljárások	317
Átalakító keresztezés	319
Cseppvérkeresztezés	322
Fajtaelőállító keresztezés	322
Fajok közti keresztezés	330
A rokontenyésztés kérdése	331
Haszonkeresztezés	333
A párosítás főbb szempontjai	335
A tenyészmunka formái	337

Témakörök

Természettudomány > Növényvilág > Növényvédelem > Nemesítés

N. V. Turbin

N. V. Turbin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: N. V. Turbin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem