A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Veritas Évkönyv 2015

Annual Jahrbuch 2015

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Napjainkban egyre inkább elterjedőben van az az álláspont, miszerint az adott korszak szereplőinek tudniuk kellett volna a jövendőben bekövetkező eseményekről, ismerniük kellett volna ezt vagy azt, ekként vagy akként kellett volna cselekedniük... és a sor hosszan folytatható.
Akik így vélekednek nem egy esetben egyetlen egy dokumentummal, forrással sem tudják alátámasztani feltételezéseiket, de hosszú évtizedek, évszázadok távlatából megmondják/megírják: mit és hogyan kellett volna másoknak egykor tenniük.
A VERITAS Történetkutató Intézet munkatársai, ezen Évkönyv írásainak szerzői, nem ezt mondják el és nem ezt írják le itt közreadott írásaikban, hanem azt, hogy mit és hogyan tettek múltunk meghatározó szereplői. Döntéseik, cselekedeteik alapján miként alakultak a történések, lett volna-e más lehetőségük, és ha igen, miért azt választották, amit választottak.
Ma nagy a divatjuk a narratívaknak. Aki nem ezekről szól és ír, szinte kizárja magát bizonyos történészi körökből.... Tovább

Fülszöveg

Napjainkban egyre inkább elterjedőben van az az álláspont, miszerint az adott korszak szereplőinek tudniuk kellett volna a jövendőben bekövetkező eseményekről, ismerniük kellett volna ezt vagy azt, ekként vagy akként kellett volna cselekedniük... és a sor hosszan folytatható.
Akik így vélekednek nem egy esetben egyetlen egy dokumentummal, forrással sem tudják alátámasztani feltételezéseiket, de hosszú évtizedek, évszázadok távlatából megmondják/megírják: mit és hogyan kellett volna másoknak egykor tenniük.
A VERITAS Történetkutató Intézet munkatársai, ezen Évkönyv írásainak szerzői, nem ezt mondják el és nem ezt írják le itt közreadott írásaikban, hanem azt, hogy mit és hogyan tettek múltunk meghatározó szereplői. Döntéseik, cselekedeteik alapján miként alakultak a történések, lett volna-e más lehetőségük, és ha igen, miért azt választották, amit választottak.
Ma nagy a divatjuk a narratívaknak. Aki nem ezekről szól és ír, szinte kizárja magát bizonyos történészi körökből. Magam úgy vélem - és hittel vallom -, hogy a történelemben a tényeknek is szerepük és jelentőségük volt, és van ma is. A tények ismerete nélkül nem lehet hitelesen bemutatni a múltat, amelyben az is szép, hogy nem egy esetben jóval sokszínűbb, mint ahogy gondolnánk. Egy-egy történés, személy szerepének bemutatása, elemzése különböző eredményeket hozhat. S kinek van igaza? - tehetik fel a kérdést joggal Tisztelt Olvasóink, amire nem is olyan könnyű választ adni.
Minden bizonnyal azoknak, akik a már többször hangoztatott elvet vallva - harag és elfogultság nélkül - adnak képet a magyar történelem elmúlt közel másfél évszázadáról, mégpedig úgy, hogy annak dicső és szívesen felejtendő történéseit sem hagyják ki a történelmünkből, mert a múltunk egésze a miénk, annak szerethető és valamennyiünket szomorúvá tevő eseményeivel, szereplőivel együtt. Vissza

Tartalom

Szakály Sándor: Az Olvasóhoz 7
Kovács Kálmán Árpád: Az államsegélyes egyházpolitika és a reformátusok
a századfordulón (1868-1898) 13
Schwarczwölder Ádám: Csáky Albin feljegyzései a kormány
és az ellenzék közötti tárgyalásokról (1899. január-február) 33
Ligeti Dávid: „Fény nevére, áldás emlékére!"
Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának 1906. évi felavatása 61
Anka László: Az ellentmondások mezején:
Apponyi Albert és az első világháború 79
Révész Tamás: Néphadsereg vagy a nép hadserege?
A karintiai Volkswehr alakulatok társadalmi háttere 1918-1919-ben 99
Orosz László: A hazai svábok és a magyar integritás viszonyának
kérdéséhez. Bleyer Jakab megnyilatkozásai a Neue Post című
napilapban az I. világháború idején 123
Hollósi Gábor: „Zöld gondolat" a trianoni Magyarországon:
Törvény és miniszteri rendelet burgonyatábláink megóvásáról 147
Botos János: A közigazgatás szerepe a zsidótörvények
és rendeletek végrehajtásában (1938. május 29. - 1945. március 27.) 159
Joó András: „István, ne haragudj, én nem leszek muszkavezető"
Magyarország, a kisállami dilemmák és a szovjet irányú diplomáciai
lépések kérdése, 1943-44 175
Tóth Eszter Zsófia: A második világháború és emlékezete egyéni
életutakban 195
Somorjai Ádám: Mindszenty József és a brit diplomácia.
1945. szeptember 13. és 18
Farkas Judit Antónia: A budapesti belga követség menedékében. B. Farkas
Ferenc és Maléter Pálné menedékkérelme 1956 novemberében 227
Rácz János: Kísérletek az 1956-os forradalmat követő angolszász
sajtóvisszhang megváltoztatására 247
Kiss Dávid: A Kádár-rendszer védelemigazgatásának hazai
és nemzetközi mintái a XX. században 275
Zinner Tibor: „Viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma."
Adalékok Biszku Béla portréjához 299
Sáringer János: Antall József külpolitikai gondolkodásának genezise
és főbb jellemzői 317
A kötet szerzői 339
Névmutató 341
Helynévmutató 351
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv