Orosz nyelvtan és nyelvhasználat

Szerző

Ferenczy Gyula

Szerkesztő

Hernádi Katalin

Lektor

Éva Erzsébet

Budapest

'Ferenczy Gyula: Orosz nyelvtan és nyelvhasználat ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	332 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Orosz
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-18-7445-1
Megjegyzés:	Első kiadás. Tankönyvi száma: 41175.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó
Ez az orosz nyelvtankönyv kettős céllal íródott. Nemcsak leírja, hanem alkalmazni, használni is tanítja az orosz nyelvet. A mai felfogás szerint ugyanis a nyelvtudás igazi fokmérője a nyelv... Tovább

Fülszöveg

Ez az orosz nyelvtankönyv nemcsak leírja, hanem alkalmazni, használni is tanítja az orosz nyelvtant - hiszen a nyelvtudás igazi fokmérője a nyelv beszédbeli használatának a képessége.
A könyv elsősorban a gyakorlati nyelvhasználat terén ad terjedelmében is többet az eddigi kiadott iskolai orosz nyelvtanoknál, és emellett tartalmazza mindazt a teljes és rendszeres nyelvtani minimumot is, amelyre a magyar nyelvtanulóknak szüksége van.

Tartalom

Előszó	13
Útmutató a könyv használatához	13
LEÍRÓ RÉSZ
Hangtan
Írás és kiejtés	17
Az orosz cirill ábécé	17
Betűk és hangok	18
A hangsúly	26
Néhány fontos - a magyartól eltérő - helyesírási szabály	28
Hanglejtés	29
Szóalkotás
Szóképzés	33
Főnévképzés	33
Melléknévképzés	35
Igeképzők	36
Szóösszetétel	37
Alaktan
Szófajok	39
A főnév	39
A melléknév	55
A számnév	65
A névmás	74
A határozószó	84
Az ige	86
az elöljárószók	106
NYELVHASZNÁLATI RÉSZ
Hely- és irányviszonyok	111
A hová? - hol? - hogyan? szerinti irányhármasság magyar-sorosz egybevető táblázata	111
A magyartól való eltérés főbb esetei	114
Idő	121
Időpont	121
Néhány fontos eltérés a magyartól	122
A kifejezett tartalom szerinti alakok	124
Időtartam	131
A kifejezett tartalom szerinti alakok	131
Pontos idő, dátum, életkor	137
Mennyiségi kifejezések	144
A számnevek használata	144
A tőszámnév és a sorszámnév megkülönböztetése	144
A határozatlan mennyiség kifejezése	146
Körülbelüli mennyiség	150
Mértékkifejezések	150
A "van" ige az oroszban	155
A négy elkülöníthető alapcsoport	155
A birtoklás kifejezése	161
A birtokos névmások használata	162
Valakinek van valamije	167
A birtokviszony és a birtokos szerkezet	169
Állítás - tagadás	172
Tagadás nem birtokos esettel	172
Tagadás birtokos esettel	174
Birtokos eset léttagadáskor	175
A "vkinek van vmije" szerkezet tagadása	175
Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor	176
Tagadás tagadó névmással	178
Eszköz - társ - mód - állapot	180
Eszközhatározó eset "c" elöljárószó nélkül (eszköz, mód, állapot)	181
Eszközhatározó eset "c" elöljárószóval (társ, mód, jelző)	183
Kell, lehet, tud, képes	187
Kell, szükséges, köteles	187
Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het	189
Tulajdonság - minőség	194
A jelzős szerkezetek	194
A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek	194
A bővített (elkülönülő) egyező jelző	198
A főnévi igenév mint jelző	199
Az értelmezős szerkezetek	200
fokozás - összehasonlítás	203
Az összehasonlító szerkezet	205
Az azonos fokú összehasonlítás két sajátos szerkezettel	205
A különböző fokú összehasonlítás kétféle módja	206
A nagy - kicsi; sok - kevés fokozása; jobban - inkább	207
Cselekvő - szenvedő - személytelen szerkesztésmód	212
Cselekvő - szenvedő átalakítás	212
A szenvedő szerkezetek használata és magyar megfeleltetése	215
Személytelen mondatopk	216
Személytelen szerkezet tagadás esetén	216
Személytelen szerkezet személytelen állítmányszóval	217
Szenvedő személytelen szerkezet	218
Személytelen szerkezet főnévi igenévvel, de személytelen állítmányszó nélkül	219
Egyéb személytelen szerkezetek	220
A cselekvés minősége (A "VID")	226
A legfontosabb nyelvhasználati VID-szabályok	228
A cselekvésnek a tárgyra való utalásában (irányulásában)	228
A VID-nek az idővel való összefüggésében	228
A VID-IDŐ használat különleges esetei	229
Néhány fontos időkifejezés és a nekik megfelelő VID	230
"Szabálytalan" VID-használat	231
A mozgást jelentő kettős igék használata	238
Az alapigepárok a nyelvhasználatban	238
A konkrét és általános típus alapvető jelentése táblázatban	238
Példamondatok magyar megfelelővel és értelmezéssel az alaktanban ismertetett leírás alapján	239
Az igekötős származékigék a nyelvhasználatban	241
VID-alakok	245
Átvitt értelmű mozgást jelentő igék	247
Három problematikus névmáscsoport	251
A melléknév teljes és rövid alakja	261
A teljes alak a nyelvhasználatban	261
A teljes alak mint jelző	261
A teljes alak mint állítmány	262
A rövid alak a nyelvhasználatban	265
A rövid alak használatának részletezése	266
Egyenes beszéd - függő beszéd	274
Kijelentő mondatok átalakítása	274
Kérdő mondatok átalakítása	274
Felszólító mondatok átalakítása	276
A műveltetés kifejezése az oroszban	278
Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben	278
Kérést, utasítást, parancsot stb. klifejező segítő igék	279
Műveltetés egyéb igével	281
A melléknévi igenév használata	282
A bővítményes melléknévi igenév	282
Az MNISZ helye (szórendi típusok)	282
A cselekvő és szenvedő MNI megkülönbödztetése	283
Az MNI teljes és rövid alakjának megkülönböztetése	287
Az orosz MNI magyar megfelelői	288
A határozói igenév használata	291
A "közös alany" szabálya	291
Egyidejűség - előidejűség	292
HISZ - mondat és mondat - HISZ átalakítások	292
Az orosz HISZ magyar megfelelői	294
A főnévi igenév használata	297
Orosz-magyar szerkesztési eltérések	297
Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek	298
Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek	300
Egyeztetés	301
Alany-állítmány egyeztetése számban	301
Több (halmozott, egynemű, felsorolt) alany esetén	301
Ha az alany számneves szókapcsolat	302
Alany-állítmány egyeztetése nemben	305
Nembeli egyeztetés az értelmezős szerkezettel	305
Nembeli egyeztetés nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel	305
Nembeli egyeztetés több különnemű alany esetében	305
A jelző egyeztetése a főnévvel	306
A jelző egyeztetése az értelmezős szerkezettel	306
A jelző egyeztetése nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel	306
A jelző egyeztetése halmozott főnevek esetében	307
A névmási jelző egyeztetése mennyiségi kifejezéssel	307
Egyeztetés halmozott jelzők esetében	307
Az orosz mondat szórendje	309
A szabad szórend fogalma	309
A szoros szerkezetek beépülése a mondatba	310
A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ	311
Egybevetés a magyarral	312
Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása	315
Kapcsolóelemek mellérendeléskor	315
Kapcsolóelemek alárendeléskor	318
A magyartól eltérő száz igevonzat	323
Felhasznált irodalom	327
Tárgymutató	328

Témakörök

Idegennyelv > Idegennyelvű könyvek > Többnyelvű könyvek
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Tanulása
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Nyelvtana
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvtanítás > Nyelvkönyv
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvek > Orosz > Leíró nyelvtan
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvek > Orosz > Tankönyvek > Általános nyelvkönyvek, egyéb
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Nyelvtanulás > Orosz > Általános nyelvkönyvek, egyéb

Ferenczy Gyula

Ferenczy Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ferenczy Gyula könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem