| Előszó | 11 |
| Betűk, hangok, hangok a beszédfolyamatban, hanglejtés (Kun László) | 13 |
| Grafikai tudnivalók | 13 |
| Az orosz nyelv hangállománya | 16 |
| Hangok a beszédfolyamatban | 19 |
| A hanglejtés | 25 |
| A főnév (Hartman Lászlóné) | 28 |
| A főnév neme | 28 |
| Főnévragozás | 32 |
| A főnevek száma | 38 |
| Főnévképzés | 47 |
| Gyakorlatok | 51 |
| A melléknév (Hartman Lászlóné) | 64 |
| A melléknevek ragozása | 66 |
| A birtokos melléknév | 68 |
| A melléknév alapfoka | 71 |
| A melléknév rövid és teljes alakja | 71 |
| A melléknév középfoka | 77 |
| A melléknév felsőfoka | 80 |
| A vonatkozást jelölő melléknevek | 82 |
| Gyakorlatok | 84 |
| A nem egyeztetett jelző (Hartman Lászlóné) | 107 |
| A leggyakoribb nem egyeztetett jelzős szerkezetek | 110 |
| Gyakorlatok | 115 |
| A névmás (Hartman Lászlóné) | 122 |
| A személyes névmások | 122 |
| A visszaható névmások | 123 |
| A birtokos névmások | 123 |
| A meghatározó és általánosító névmások | 126 |
| A kérdő névmások | 129 |
| A vonatkozó névmások | 131 |
| A mutató névmások | 132 |
| A tagadó névmások | 134 |
| A határozatlan névmások | 136 |
| Gyakorlatok | 139 |
| A számnév (Hartman Lászlóné) | 160 |
| A tőszámnevek | 160 |
| A sorszámnevek | 166 |
| A gyűjtőszámnevek | 168 |
| A törtek | 169 |
| A határozatlan számnevek | 172 |
| A számneves összehasonlítás leggyakoribb kifejezésmódjai | 173 |
| A számnévvel kifejezett jelzők fő típusai | 175 |
| A körülbelüliség kifejezése | 175 |
| Gyakorlatok | 177 |
| Az esetek használata (Hartman Lászlóné) | 193 |
| A tárgyeset használata | 193 |
| A birtokos eset használata | 199 |
| A részeshatározós eset használata | 209 |
| Az eszközhatározós eset használata | 212 |
| Az elöljárós eset használata | 217 |
| Gyakorlatok | 221 |
| Az elöljárók (Hartman Lászlóné) | 234 |
| A helyhatározó kifejezése elöljárókkal | 234 |
| Az időhatározó kifejezése elöljárókkal | 236 |
| Az okhatározó kifejezése elöljárókkal | 241 |
| A módhatározó kifejezése elöljárókkal | 242 |
| A célhatározó kifejezése elöljárókkal | 243 |
| A bővített elöljárók használata | 244 |
| Gyakorlatok | 246 |
| A határozószó (Hartman Lászlóné) | 274 |
| A helyhatározószók | 274 |
| Az időhatározószók | 275 |
| Az okhatározószók | 275 |
| A célhatározószók | 276 |
| A társhatározószók | 276 |
| A módhatározószók | 276 |
| A fok- és mértékhatározószók | 276 |
| A határozószók fokozása | 277 |
| Az állítmányi határozószók | 278 |
| A határozószók képzése | 279 |
| Gyakorlatok | 281 |
| Az ige (Horváth Istvánné) | 290 |
| A főnévi igenév | 290 |
| Igeragozás | 291 |
| Igeosztályok | 291 |
| A "személy" kategória | 296 |
| Igeszemlélet | 296 |
| Igeidő | 300 |
| Igemód | 306 |
| Az igeszemlélet használata a főnévi igenévben | 312 |
| További kiegészítés az igeszemlélet használatához | 313 |
| Gyakorlatok | 316 |
| Az igekötők alapvető jelentései (Horváth Istvánné) | 351 |
| Gyakorlatok | 361 |
| A mozgást jelentő igék (Horváth Istvánné) | 367 |
| Az igekötő nélküli mozgást jelentő igék | 367 |
| A mozgást jelentő igekötős igék | 373 |
| A mozgást jelentő igék átvitt értelmű használata | 380 |
| Gyakorlatok | 383 |
| Az "igealak" (Horváth Istvánné) | 404 |
| Az igazi visszaható igék | 404 |
| Általános visszaható jelentés | 405 |
| A kölcsönösen visszaható igék | 409 |
| Személytelen jelentésű -szjá-s igék | 410 |
| Személyek, esetleg tárgyak jellemző tulajdonságait tükröző igék | 410 |
| Szenvedő szerkezetek | 410 |
| Gyakorlatok | 411 |
| Az igenevek (Horváth Istvánné) | 420 |
| A melléknévi igenév | 420 |
| Cselekvő és szenvedő szerkezetű mondatok | 424 |
| A határozói igenév | 426 |
| Gyakorlatok | 430 |
| A módosítószók (Horváth Istvánné) | 443 |
| Gyakorlatok | 457 |
| A magyartól eltérő vonzatok (Hartman Lászlóné) | 466 |
| A magyartól eltérő vonzatú igék | 466 |
| A magyartól eltérő vonzatú főnevek | 477 |
| A magyartól eltérő vonzatú melléknevek | 480 |
| Gyakorlatok | 483 |
| Állandó szókapcsolatok (Hartman Lászlóné) | 500 |
| Gyakorlatok | 504 |
| Mondattan | 509 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése (Kun László) | 510 |
| Gyakorlatok | 518 |
| Az egy főtagú mondatok (Kun László) | 523 |
| Meghatározott személyre utaló mondatok | 523 |
| Meghatározatlan személyre utaló mondatok | 523 |
| Általános (minden személyre érvényes tartalmú) mondatok | 524 |
| Főnévi igenévi főtagú mondatok | 525 |
| Névszói főtagú mondatok | 526 |
| Személytelen mondatok | 527 |
| Gyakorlatok | 530 |
| Tagadás (Kun László) | 538 |
| Esethasználat tagadott tárgyas igék után | 543 |
| Gyakorlatok | 546 |
| Az egyszerű mondat szórendje (Kun László) | 556 |
| Gyakorlatok | 562 |
| Az összetett mondat | 569 |
| A mellérendelt összetett mondatok (Kun László) | 570 |
| A kapcsolatos mondatok | 570 |
| Az ellentétes mondatok | 571 |
| A választó mondatok | 572 |
| A magyarázó mondatok | 573 |
| Gyakorlatok | 574 |
| Az alárendelt összetett mondatok (Kun László) | 580 |
| A tárgyi mellékmondat | 581 |
| Az alanyi mellékmondat | 582 |
| A jelzői mellékmondat | 585 |
| Az állítmányi mellékmondat | 587 |
| A helyhatározói mellékmondat | 588 |
| Az időhatározói mellékmondat | 589 |
| Az okhatározói mellékmondat | 592 |
| A következményes mellékmondat | 593 |
| A célhatározói mellékmondat | 593 |
| A mód-, fok- és mértékhatározói mellékmondat | 594 |
| A hasonlító mellékmondat | 596 |
| A feltételes mellékmondat | 597 |
| A megengedő mellékmondat | 598 |
| Gyakorlatok | 604 |
| Megoldási kulcsok | 652 |
| Felhasznált irodalom | 701 |